Louis Farrakhan beszéde a közelgő(?) iráni háborúról

Nem kezdem újra a blogolást, de ma láttam egy videót, amit szeretnék megosztani azokkal, akik még visszatérnek olvasgatni néha. Nagy igazságokat mond ez az ember.. Tanulhatunk belőle mi is.

Záróra

Kedves Olvasók,

úgy határoztam, hogy befejezem a blogolást. Kívánok mindenkinek jó egészséget, szeretetet, és mindenből eleget, ami fontos az életben. A kíváncsiak minden lényeges tudnivalót  megtalálnak más oldalakon érdeklődésüknek és vérmérsékletüknek megfelelően, bár nézetem szerint a blogolás ideje lejárt, valami egészen más kell, hogy következzen. Búcsúzóul az alábbi videót fogadjátok szeretettel, mert véleményem szerint ez az egyetlen, aminek még helye van ezen a blogon.

A névtelen hozzászólásokat újra engedélyeztem, ha esetleg valamelyik bátor kommentelő névtelenül mondana még valamit,de újabb cikket már nem teszek ki.

A magyarok Istene áldjon benneteket!

Kraft Javaslatára a Himnusz helyett búcsúzóul nézzétek meg az alábbi videót:


Talán még ez:

Lehetne 500 000 Ft nyugdíjad

Milyen jó lenne, ha az átlagos nyugdíjas félmillió forintot kapna havonta. Abból gondtalanul élvezhetné életének utolsó szakaszát, mint egy hosszúra nyúlt vakációt. Nem csak ideje, hanem pénze is lenne utazgatni, az unokákkal foglalkozni, jó éttermekbe, moziba, kártyázni járni, jó könyveket olvasgatni.

Szoktam látni nyugati nyugdíjasokat tök jó helyeken nyaralni. Teljesen másképpen élnek, mint az itteniek. Némelyikük fizikailag és szellemileg is fittebb, mint most én. Bicikliznek, kocognak, túráznak, úsznak. Normális autóval járnak. Nem úgy néznek ki, mint akik húsz éve nem vettek maguknak új ruhát. Búvárkodnak. Vannak fogaik, hangosan nagyokat röhögnek. Nem maradnak ki az éjszakai programokból sem, táncolnak a karneválon, együtt borozgatnak a fiatalokkal a kiülős helyeken. Több bennük az életöröm, mint az átlag magyar húszévesben. Szóval nem úgy élnek, mint akik lényegében már halottak. Az idős magyarról meg azt jut eszembe, hogy nyugger. Rossz diszkontban leárazott felvágottra vadászik. Élete arról szól, hogy ki tudja-e fizetni a fűtés és villanyszámlát. Az egyetlen sportja a spórolás. Állandóan száz forintokon vacakol. Gyors halálban reménykedik, a gyógyszer nagyon drága, meg aztán legalább az ne legyen akkora szívás, mint az élete. Nincs kedve, energiája semmihez. Rosszkedvű, lepusztult, megkeseredett, igénytelen, elhülyült. És szerintem ez a szembeötlő, hatalmas különbség nem elsősorban kulturális alapokon nyugszik. Egyszerű pénzkérdés. A magyar nyugger is csak azért ennyire nyomorult, mert csóró. Ha 500 000 Ft lenne a nyugdíja, tudna élni. Látnánk sztorizgatni, cukrászdákban ücsörögni, jókedvűen blogolni, haverkodni. A magyar "öreg" is abszolút jó fej, csak ne lenne kiszolgáltatva ennek az elátkozott nyugdíjrendszernek.

Havi 500 000 Ft nyugdíj nagyon soknak hangzik. Képtelenség, hogy a magyar állam ennyit szánjon rá a jelenlegi helyzetben. És a múltbéli helyzetben. És a jövőbeni helyzetben. Az állam soha nem fog ennyit szánni. A nyugdíjas így is csak probléma az egész társadalom számára. Eltartott. Állandóan arról hallunk, hogy pár millió aktívan dolgozó tartja el az összes többit. A társadalom elöregedőben van, és az milyen hatalmas baj. A nyugdíjasok jelentik a legnagyobb kiadást a költségvetésben, miattuk olyan rengeteg az adó és járulék. És ez a drága állam miatt válik versenyképtelenné Magyarország, emiatt nem keletkeznek új munkahelyek, tűnnek el a befektetők. Tavaly ilyenkor a "Tőlem ezért nem kapsz munkát" c. bejegyzéssel robbantam be a blogoszférába. Arról szólt, hogy nem teremtek munkahelyeket, mert az eszement közterhek és ennek folyományaként a mindent elárasztó feketegazdaság miatt legálisan vállalkozni biztos szívás. 15-20%-ra kellene csökkenteni az ÁFA-t, 30% környékére a munkabéreket terhelő elvonásokat ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. Most azt hiszem, hogy ez viszont képtelenség a nyugdíjrendszer radikális reformja nélkül. Ezen morfondírozva jutottam arra a következtetésre, hogy az átlagos magyar nyugdíj lehetne félmillió forint.

A KSH adatai alapján az átlagos bruttó kereset jelenleg 219 200 Ft. Ebből levonásra kerül 35 815 Ft személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék (21 920 Ft), 7% egészségbiztosítási járulék (15 344 Ft) és 1,5% munkavállalói járulék (3 288 Ft). A nettó fizetés a levonások után 142 833 Ft, ennyi marad a dolgozó zsebében. Ennyi információt lát a fizetéspapírján. Józan gondolkodásúak számára mindez nem is tűnik felháborítónak. Adózni kell, hozzá kell járulni a társadalom közös költségeihez. Értjük az egészségbiztosítás szükségességét, 10% megtakarítás a nyugdíjas éveinkre sem tűnik irracionálisnak.

Kevesen tudják, hogy az állam valójában ennél sokkal többet von el. Kevesen tudják, hogy a bruttó fizetés nem az igazi bruttó fizetés. Titokban, hogy a dolgozó ne is lássa a fizetéspapírján, az állam fizettet a dolgozó után még egy csomó pénzt. A bruttó 219 200 Ft fizetés összesen és ténylegesen 281 672 forintjába kerül a cégnek. A munkaadóval is befizettetnek még plusz 24% (52 608 Ft) nyugdíjjárulékot. A valós helyzet tehát az, hogy 281 ezer forintból kap meg a dolgozó 142 ezer forintot. Lényegében a felét kapja meg annak, amit rá költenek.

Összesen a nettó fizetés felét teszi ki a nyugdíjjárulék. 142 833 Ft a nettó fizetés, összesen 74 528 Ft a nyugdíjjárulék (21 920 Ft + 52 608 Ft). Egész életedben minden hónapban a nettó fizetésed felének megfelelő összeget elvon az állam nyugdíjjárulék címén. Józan ésszel ebből arra lehetne következtetni, hogy ilyen rengeteg megtakarítást követően busás jövedelemre számíthat az, aki egész életét szorgalmasan végigdolgozza.

Valójában az a helyzet, hogy a nyugdíjas teljesen ki van szolgáltatva a mindenkori államnak. A fene sem tudja, hogy milyen kormány lesz itt, milyenek lesznek a törvények 40 év múlva. Homályos, hogy mekkora nyugdíjra számíthat az átlagos fizetésű ember, aki után havonta a fent levezetett 74 528 Ft járulék kerül befizetésre egész életében. Ha minden igaz, és jól értem a jelenlegi szabályozást, 65 éves korától lesz jogosult nyugdíjra, és 40 év munkaviszony után az átlagos bruttó fizetésének 66 százalékát kapja majd. A 219 200 forintos bruttó fizetéssel számolva ez 144 672 forintot jelent. Ez megfelel annak a célkitűzésnek, hogy aki után egész életében tisztességesen befizetik a járulékokat, nyugdíjas éveiben akár ugyanannyi pénzből élhessen, mint korábban. És ezzel akár lehetnénk is elégedettek, ha nem tudnánk, hogy ennyi járulék befizetése után simán lehetne az összeg 500 000 forint is.

Állandó beszédtéma, hogy az elöregedő társadalom miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Kérdéses, hogy 40 év múlva az állam képes lesz-e kifizetni a nyugdíjakat a jelenlegi szabályok alapján. Így aztán állandóan arról van szó, hogy a nyugdíjkorhatárt emelni kell. Ettől persze az emberek nem maradnak tovább versenyképesek a munkaerőpiacon, de nyugdíjat csak később fognak kapni. Jelenleg 65 év a korhatár, ki tudja mi lesz később. Ehhez azt is tudni kell, hogy az átlagos magyar ember 75 éves koráig él. A nyugdíjrendszer egyik fő igazságtalanságának azt tartom, hogy rengetegen meg sem élik a 65 éves kort. Ők egész életükben fizetik a járulékokat, és soha egyetlen 1 forint nyugdíjat nem kapnak meg. A nyugdíj nem örökölhető, átruházható. Mekkora szopás 40 évig fizetni, aztán 0 forintot kapni. A nagy számok törvénye alapján 10 évig kap nyugdíjat az átlagos ember. 65 - 75 éves kora között. És ezalatt - mint látni fogod - a töredékét kapja vissza annak, amit befizetett.

Az alábbiakban azt fogom levezetni, mi lenne velünk, ha az állam nem garantálna nekünk jó és biztos nyugdíjat. Mi lenne, ha az átlagos fizetésű ember 40 éven keresztül egyszerűen megtakarítaná havonként azt a bizonyos 74 528 forintot? Tegyük fel, hogy az állam nem számítana fel rá kamatadót. Miért is kellene adóztatnia az adózott jövedelem megtakarítását? Nyugodtan tehetne ilyen kivételt a nyugdíj megtakarításokra vonatkozóan, hogy megszabaduljunk mindannyiunk legnagyobb problémájától. Azt fogom tehát kiszámolni, hogy 40 éven keresztül mennyi pénze gyűlne össze annak, aki havonta 74 528 forintot megtakarít öreg napjaira. Ehhez kamatos kamat számítást kell végezni. Az első évben keletkező kamat hozzáadódik a tőkéhez, a második évben már a kamattal növelt összeg is kamatozik. Ahogy telik az idő, egész szép summa kerekedik.

A kockázatos dolgokat hagyjuk! Nem akarom 20-50%-kos hozamokkal kecsegtető tőzsdei befektetési alapokkal járatni a fantáziámat. Szó sem lehet arról, hogy "eltőzsdézzük" az öreg napjainkra szánt pénzünket. 9% kamattal fogok számolni. Ilyen hosszú távú lekötésre ennyi simán elérhető számos kereskedelmi bankban. De még jobbat mondok. Ne bízzunk a bankokban sem, bízzunk a magyar államban. 9 százaléknál magasabb kamatot ígér a Prémium Magyar Államkötvény. Egy szava sem lehet az államnak, saját magára csak nem mondhatja, hogy kockázatos, megbízhatatlan.

Elvégezve a kamatos kamatszámítást az derül ki, hogy 40 év alatt havi 74 528 Ft megtakarítással 9% kamattal összesen 233 556 270 Ft gyűlne össze. Csinos összeg ugye az átlagos fizetésből járulékot fizető magyartól? Ennek az éves kamata 21 020 064 Ft, azaz 1 751 672 Ft havonta. Magyarul az átlagos nyugdíjasunk ennyi pénzt költhetne el havonta egész életében, úgy, hogy a teljes tőkeösszeg, a 233 millió forint érintetlenül megmaradjon, azaz halálát követően örököljék tőle. Ez azért hangzik ennyire fantasztikusan, mert nem számoltam az inflációval. A forint az utóbbi idők átlagát számolva 5 százalékot romlik évenként. 5% körüli infláció mellet elérhető a piacon 9% betéti kamat. Szóval igaz, hogy 1 751 672 forintból élhetnénk az életünk végéig csak a megtakarításunk kamataiból, de ki tudja, hogy az 40 év múlva mennyit ér majd?

Elvégeztem a számítást úgy is, hogy belekalkuláltam az évenkénti 5% inflációt is. Így 79 166 888 forint megtakarítás lett a végeredmény. Ez az összeg már megfelel a forint mai vásárlóerejének. Ennek az éves kamata 7 125 020 Ft, azaz 593 752 Ft havonta. A nyugdíjas ennyit vehetne fel havonta úgy, hogy a teljes 79 millió forintos tőkéje a halála napjáig is megmaradjon, és azt örököljék tőle szeretteik. Persze úgy is számolhatunk, hogy a nyugdíjas továbbra is szeretné megőrizni a megtakarításainak a reálértékét, ezért csak az infláció feletti kamatát költi. Még úgy is 263 890 forintot költhetne havonta. Így ha 120 évig is él, akkor is megmarad a jövedelmének és a szeretteire hagyott 79 millió forintos tőkéjének a jelenlegi vásárlóereje. Ez pedig nem kevés pénz, jókora örökség.

Ha ilyesfajta nyugdíj megtakarítás kötelező lenne, és mondjuk havi 500 000 forint életjáradékot fizetne ki a pénztár a megtakarítás után 65 éves kortól, az átlagos élettartam végére (75 éves korra) még mindig maradna a számlán 41 millió forint. A dolog ilyen modellben úgy működne, hogy 12x félmillió = évi 6 millió forintot fordítana a pénztár a járadékra, a fennmaradó összeg kamatozna tovább. Ilyen rendszer még akkor is fenntartható lenne, ha az átlagos élettartam 82 évre növekedne, amellett persze, hogy az 500 000 Ft életjáradék mindvégig megőrzi a reálértékét, tehát bele van kalkulálva az infláció!

Akármilyen épeszű konstrukcióban gondolkodunk, az átlagos fizetéséből havi 74 ezer forintot megtakarító ember mindenképpen egészen radikálisan jobban járna, mint a 144 ezer forintos nyugdíjjal, amit a jelenlegi rendszer biztosít. Nem tudom megmondani, hogy a jelenlegi rendszer kinek jó, de hogy a tisztességes járulékfizetőknek nem, az holtbiztos. Ők brutálisan jobban járnának, ha a pénzüket egyszerűen betennék a bankba.

És akkor még nem is beszéltünk a járulékos előnyökről. Egycsapásra megoldódhatna a költségvetés minden problémája, hiszen nem az államnak kellene "eltartani" az egyre több nyugdíjast. Kiesne az állam legnagyobb kiadási tétele. A nyugdíjasok "eltartanák" saját magukat azáltal, hogy megtakarítanak. Ez a rengeteg pénz (minden munkavállaló összes megtakarítása) örökre megoldaná az állam minden finanszírozási problémáját, semmi szükség nem lenne IMF kölcsönre. A kereskedelmi bankok is tele lennének, tudnák hitelezni a vállalkozásokat, magánszemélyeket. Ha kevesebb lenne az állam kiadása, természetesen lehetne kevesebb az adó is. Például 27 helyett 17 százalék lehetne az ÁFA. Nem csak a nyugdíj lehetne (sokkal) több, de még csökkennének is az árak, hiszen kevesebb adó rakódna rájuk. Hasonlóképpen, ha csökkenteni lehet a jövedelmeket sújtó adókat, nőnének a fizetések.

Józan paraszti ésszel úgy látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egy ördögi kör. Egyre magasabb adókhoz vezet, ami egyre inkább ellehetetleníti az aktívan dolgozó réteget. Ez pedig további elöregedéshez vezet és a kör bezárul. Kitörni ebből csak a nyugdíjrendszer radikális reformjával lehetséges. Láttuk, sokkal jobban járna vele a nyugdíjas is. Az alacsonyabb adóknak, egészségesebb államháztartásnak köszönhetően pedig fellendülést hozhatna az egész gazdaságban. A magamfajták kedvet kaphatnának a munkahelyteremtéshez, sőt még a külföldi befektetők is visszatérnének. Előbb-utóbb rákényszerülünk erre a lépésre, a kérdés, hogy egy totális összeomlás előtt vagy után tesszük meg.

Az átállás időt venne igénybe, de már 10 éven belül radikálisan javulhatna a helyzet. A piaci elvű megtakarítással elérhető járadék és a jelenlegi állami nyugdíj között brutálisan nagy a különbség (500e / 144e Ft). Akkor is radikálisan javítható lenne ez a helyzet, ha a teljes átállást követően mondjuk 300e forint lenne az átlagos nyugdíj, 200e forintból pedig a szociálisan rászorulók nyugdíját finanszíroznánk. Az a felosztás egészen meghökkentő, hogy 500 ezer forintból 144 marad azé, aki megdolgozott érte, 356 ezer forinttal pedig mások nyugdíját fizeti.

Ez kérem hülyeség.

A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanul ésszerűtlen, ez holtbiztos.

Jakab Andor

Változások

Kedves Olvasók,

A mai naptól a blog címe  mrvelorex.blogspot.com-ra változott. Talán így elvesznek a google által már tárolt hivatkozások, de erősen bízom benne, hogy aki akar, az ezek után is idetalál. Augusztusban szabadságomat töltöm, ezért új írásokat nem tervezek.
A névtelen kommentelést továbbra sem engedélyezem, de a jobb felső sarokban látható "Belépés" gombra kattintva google fiókkal történő bejelentkezést követően "szabad a vásár". 

A blog újraindulásáig kívánok mindenkinek kellemes böngészést a meglévő cikkek között, és továbbra is ajánlom figyelmetekbe a www.kaslerarpad.hu -t.

Barátsággal,

mr velorex

BAÉSZ válasz a Kúria döntésére

Futótűzként terjed a hisztéria – A Kúria átállt a bankok oldalára – a sajtó képviselői és az adósok kérdezik a BAÉSZ véleményét erről, hogy mi is úgy látjuk-e, miszerint vége mindennek, most már nincs esélyük az adósoknak megtámadni a szerződéseket.

A hisztériát, a Kúria elvi döntése indította el amelyet Napi Gazdaság közölt le a következőképpen:

„A Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelel a hatályos jogszabályoknak, írta a Napi Gazdaság.

A közelmúltban megjelent egyik elvi határozat sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes. A határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol – ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását – az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa – kizárólag a kamat és a költségelem esetében – előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, és nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út.” – írta a lap.

A BAÉSZ a következőket nyilatkozza az üggyel kapcsolatban:

Biztos nem véletlen, hogy éppen ma kaptuk kézhez a Kúria azon végzését miszerint az OTP Bank kérelmére a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú jogerős ítéletének végrehajtását a felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszti.

Mit is jelent ez pontosan? Mint ismeretes, jogerős ítélet született Szegeden az OTP Bank ellen és mint jogerős ítélet így végrehajtható. Nos ezt a végrehajthatóságot függesztette fel a Kúria, mondván hogy minden szükséges feltétel ehhez adott. Ebben eddig sem kételkedtünk, hogy minden feltétel adott, amely feltétel nem adott azt majd a Sanyi megteremti.

Komolyra fordítva a szót, mielőtt szemügyre vennénk a törvényi tényállásokat, térjünk vissza a Napi Gazdaság cikkére, ahol ezt írja:

„Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ez egy hatalmas csúsztatás, mert a polgári törvénykönyvnek nincs ilyen rendelkezése, „hogy devizahitelnél a pénztartozást”.

A 231§(1) bekezdése a következőket írja le: Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában (de van ellenkező kikötés K.Á) – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam(ár) alapulvételével kell átszámítani.

Miről van itt szó? A pénztartozás keletkezését kell górcső alá venni, az a kiinduló pont. Ugyanis a pénzkölcsönzésből származó tartozást a Hpt. 2. számú melléklete kőbe vési!

10.2 Pénzkölcsönnyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban-kamat ellenében vagy anélkül-köteles visszafizetni.

Tehát nem mást mint amit kapott, hanem AMELYET kapott. A Ptk. 231.§(1) és (2) bekezdése a pénztartozásról általánosságban ír, ugyanis a Ptk. számtalan példát ismertet, hogy miként keletkezhet pénztartozás. Ilyenek például az adásvételi és csere, szállítási, építési, kutatási, haszonbérleti, közüzemi szerződések, amikor olyan jogügylet következik be, hogy az egyik szerződő fél nyújt valamilyen terméket, szolgáltatást stb. és ennek következtében a másik szerződő félnek pénztartozása keletkezik, amelyet meg kell határozni. De pénzkölcsönnyújtásnál ez a feltétel nem áll fent mert ott eleve pénz lett átadva és azt szigorúan szabályozza úgy a Ptk.523§ mint a Hpt. 2. számú, fentebb említett melléklete, hiszen nem is tehet más, az adósok nem pénzváltók, hogy forintot kapjanak és devizát adjanak.

A szerződési akaratot a törvény így jellemzi:

Ptk.205.§ (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2)A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A pénzkölcsönadást márpedig konkrétan és félreérthetetlenül rendezi a Ptk. 523§ és a Hpt. 2. számú melléklete, mint azt fentebb kiemeltük.

A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz, hogy a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. Itt a pénzintézetek és most már talán a Kúria is tévesen értelmezik a törvényt, ugyanis mint korábban leírtuk a pénzkölcsönadás körülményei le vannak fektetve, a rendelkezésre bocsátott, a kötelezően rendelkezésre bocsátott pénzösszeget kell az adósnak, kamattal vagy anélkül megfizetnie.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

165.§.(2)A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a VALÓSÁGNAK megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet –hiba esetén-előírásszerűen javítottak.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete, ismételten kihangsúlyozza azt, hogy a törvények egybehangzóan az adósok javára szabályozzák a kölcsönnyújtás feltételeit, de a bankok és egyes hatóságok szándékosan félreértelmezik azokat.

A Kúria szerint a kamaton felül, egyéb díjakat is felszámolhatnak a bankok, holott a Hpt. világosan és egyértelműen kimondja, hogy a hitelező hasznát és kockázatát a kamat KELL hogy fedezze. Tehát nem azt írja, hogy fedezheti, jó lenne ha fedezné, hanem kötelező érvénnyel kijelenti, Kell hogy fedezze. Slussz-passz, nincs apelláta.

Az ügyészségek, bíróságok szerint Magyarországon nincs olyan jogszabály amely tiltaná ezt a fajta hitelezést.

Ez is egy csúsztatás, hiszen nem is kell tiltani olyan dolgot, amit törvény konkrétan és kötelező jelleggel leszabályoz és ezt egy példával alá is támasztjuk.

Ezt a példát a közlekedési szabályok területéről vesszük. Ha egy úton haladva kereszteződéshez érünk, és ott egy útjelző tábla azt mutatja, hogy kötelezően előre lehet haladni, akkor már nem helyeznek ki tiltó táblát, hogy sem jobbra sem pedig balra nem lehet kanyarodni, mert a kötelező érvényű jelzés ezt feleslegessé teszi és nincs ez másként a kölcsönnyújtás feltételeinél, ahol mindkét idevonatkozó jogszabályhely kihangsúlyozza a

„köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsájtani” és

„kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban-kamat ellenében vagy anélkül-köteles visszafizetni.”

A tények figyelembevételével a BAÉSZ-nak nem marad más választása, mint megkezdeni a felkészülést, hogy ha szükséges lesz, akkor nemzetközi bíróság elé vigye az ügyet. Mindez mellett politikai térhódítás, társadalmi összefogás és a fizikai felkészülés is a program részét kell hogy képezze. Aki ettől megretten, annak nem lesz más választása mint a bankok, a pénzügyi és politikai maffia „krematóriumában” megsemmisülni, vagy elhagyni az országot. Mellesleg a több ezer öngyilkosságon felül, százezres nagyságrendben hagyták és hagyják el az emberek az országot. Csak az elmúlt egy héten két öngyilkossági kísérletről tudok a megyében, ahol egyértelműen a devizahitel kilátástalanságának következménye volt a kiváltó ok. Szerencsére még időben rájuk találtak és mindkét adós túlélte, jelenleg kórházi ellátásban részesülnek.

A BAÉSZ elhivatottságát és munkamorálját semmilyen médianyilatkozat nem befolyásolja negatívan. A győzelemhez vezető ösvényt kitapostuk, már csak szélesíteni és lekövezni kell azt. Ehhez kérjük az emberek segítségét és támogatását.

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke

Kelt: Gyulán, 2012. 07. 24-én

Eredeti cikk: http://kaslerarpad.hu/?p=1409#more-1409

Nem a gazdagok teremtik a munkahelyeket? Politikai döntéshozók figyelmébe...

Az alábbi kis videóhoz nem kell hosszabb kommentár, magáért beszél. Sokan közülünk talán már korábban is  észrevettük ezt a törvényszerűséget, de nem árt tudatosítani magunkban, hogy gazdagok, és MAGÁNBANKOK(!) nélkül is létezne élhető világ..

BAÉSZ FELHÍVÁS

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete ezúton teszi közzé, hogy NYELVÉSZ szakembereket keres, megbízásos munka elvégzésére. A Ptk., Hpt., valamint a számviteli törvények mondatainak és szavainak, helyes, a magyar értelmező szótár szerinti értelmezését és értelmezhetőségét, szakemberek segítségével kell alátámasztani, ugyanis a hatóságok, ügyészségek, teljes mértékben félreértelmezik azt. Kénytelenek vagyunk a szemantika és pragmatika tudományát és az ezeket művelő szakemberek segítségét kérni.

A BAÉSZ külföldi jogtudós szakemberek segítségét is igénybe veszi, a kölcsönügyleteket szabályozó magyar törvények értelmezésében. Több ország konzulátusaival is tartjuk a kapcsolatot és folyamatosan építjük azokat, úgy EU-n belüli mint azon kívüli országokkal. A fentebb felsorolt törvények, hivatalos angol fordításán kívül a BAÉSZ több nyelvre is lefordíttatja a kölcsönügyletekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A csekélyke tagdíjak és képviseleti díjak ilyen sokat jelentenek, hozzájárulnak ahhoz, hogy a működésünk lehetőségei kibővüljenek.

Hamarosan statisztikai adatokkal is szolgálni fogunk, hogy mely bank mekkora szeletet hasított az emberek megvezetéséből és kisemmizéséből. Ez alapján beazonosítható lesz az is, hogy ki mekkora hányadért felel a bekövetkezett öngyilkosságokat illetően, valamint a hitelfelvevők átlag életkora is nagyon érdekes adatokat mutat.

Tegnap eljutott hozzám két Budapesti végrehajtói társaság üzenete, hogy jó lesz vigyáznom magamra, mert ezt nem úszom meg.

Hogy gondolták az urak, valahogy így?

„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”

Esetleg így?

„A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem.”

Netán így?

„A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem.”

Na szóval, egyelőre vigyázó szemeimet „bankárékra” irányítom, meg a sok kis mellékszereplőre, akik gombamód elkezdtek a hitelesek problémáival foglalkozni és egyre több „érdekvédelmi szervezet és megváltó” aprózza a tábort, ezzel is elodázva a szükséges és elengedhetetlen egység létrejöttét.

Kásler Árpád.

Kelt: Gyulán, 2012. 07. 12-én

http://kaslerarpad.hu/?p=1372#more-1372

Egy újabb nyílt levél Holcman Lászlótól

Egy kis adalék az esethez, hogy valamivel tisztább legyen a kép. Plusz legalább nem Árpád - többre hívatott  -írásánál megy a szájkarate...

Ez az írás sajnos azt a véleményemet látszik bizonyítani, hogy a felső vezetés előtt már jó ideje nem volt titok Szegedi származása.

Sajnos ez az incidens nagyon megosztotta a radikális oldalt, valószínűleg ez is volt a célja a kiszivárogtatásnak. De erről leginkább az érintettek tehetnek. (moonlight)

(Nyílt levél a Jobbik elnökének)

Ritkán esik meg velem, hogy bekapcsolom az egyre nagyobb szennyet árasztó dobozt, közismert nevén, a televíziót. Ha mégis, általában reggel igyekszem felkelés után megtekinteni, hogy a behívott politikusok éppen mit hazudnak.

Szent László napjának reggelén, te is ott voltál Gábor, te, akire egykor felnéztem, hittem benned, ha kellett a családommal is összevesztem, mondván, majd te leszel a Nemzet megmentője. Hogy mekkorát csalódtam benned, azt már néhányszor kifejtettem, de ahogyan az idő múlik, sajnos ez a csalódottság egyre csak nő bennem.

Korábban, már írtam hozzád egy nyílt levelet, melyben már akkor leírtam, hogy Csanádot fogjátok megtenni megyei elnöknek, és azt is, hogy a megyei Jobbik végnapjait éli. Lehet a televízióban szépet, és jót mondani, ügynöközni, és Pőszézni azokat, akik már elfordultak tőled, de az igazság előbb, vagy utóbb, de kiderül.

Így volt ez Szegedi Csanáddal kapcsolatban is, és ezzel a sornak még nincs vége, de erre már te is rájöttél. Azért folyamodok most ismét a nyílt levélhez, hogy felhívjam a figyelmedet, hogy mindig igazat kell mondani! Ezt te hangoztattad a kampány során, hogy az a probléma a többi párttal, hogy mindig mást hazudnak, és a végén saját maguk sem tudják már, hogy mikor mondanak igazat. Ebbe a hibába pedig most te is belesétáltál.

A riporterek, amikor Csanád zsidó származásáról kérdeztek, te azt felelted: „Meglepődtem, mint ahogyan Szegedi Csanád is meglepődött.”

Szerintem most kellene felállnod, és bocsánatot kérned a Jobbik szavazóitól, hiszen nyílván emlékszel arra, amikor Kisgergely Andrással felmentünk hozzád a képviselői irodaházba, hogy beszámoljunk a már ismertté vált sóstófalvai választmányi ülésről, ahol Csanád egyfajta diktátorként viselkedett, felrúgva minden alapszabályt, melyért később ti is elmarasztaltátok. Ezen a budapesti megbeszélésen mi már tudtunk Csanád zsidó származásáról, de nem akartunk belőle médiahírt csinálni, először neked mondtuk el. Ez 2010. november 18-án történt.

Soha nem fogom elfelejteni azt az arckifejezést, és az első mondatodat a hír kapcsán: Csak ennyit kérdeztél:„Hányan tudnak róla?” Hidd el, sokat gondolkoztam azóta is ezen a mondaton, de ettől rosszabb nem is lehetett volna az első reakciód!

Tehát, amikor azt mondat a televízióban, hogy meglepődtél, ez hazugság volt. Azon sem lepődhettél meg, hogy nyilvánosságra került, hiszen mielőtt szét lett terjesztve az interneten, előtte Kovács Árpi odaadta neked az anyagot, mondván, ha még szeretnél valamit tenni ebben az ügyben, akkor van 1 napod, hogy Endrésik Zsoltival megbeszéld a Parlamentben. Nem tetted!

Szegedi Csanádnak is fel lett hívva a figyelme még 2010-ben erre a tényre, tehát az ő részéről is álságos azt állítani, hogy nem tudta.

Most pedig már, amikor nehéz megmagyarázni, azt, amit nem lehet, azt mondjátok, hogy nem a származás a lényeg, hanem a tettei.

Te tudod a legjobban, hogy Szegedi Csanád és testvére miatt több mint 40 jól működő szervezet szűnt meg, olyan emberek távoztak önként, vagy lettek kirúgva, akik már akkor a mozgalom tagjai voltak, amikor időt és pénzt nem sajnálva kellett építkezni. És végül miért? Hogy a mozgalom párttá silányuljon, és olyanná legyen, mint az összes többi. Mindeközben több száz csalódott ember távozott, akiket talán már soha nem lehet arra rábeszélni, hogy a Nemzetért harcoljanak. (Ha lehet, akkor már hála Istennek pártok nélkül teszik!) És ez a ti legnagyobb bűnötök!

„És megismertétek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”

(János 8,32)

Holcman László

forrás

Kinek füle van, hallja meg!

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országházból nem látható és érzékelhető távolságból írok Önöknek, a Viharsarokból. Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Nem tudom, hogy mi vagyunk távol Önöktől, vagy Önök távolodtak el tőlünk, de akárhogy is legyen, a helyzeten nem változtat.


Levelem célja és szándéka megkísérelni a látszólag lehetetlent, megkísérelni azt, hogy az Önök érdekében olyan magatartásra ösztönözzem Önöket, amely magatartás következtében elkerülhetik azt a felelősségre vonást, amelyet egyébként, jónéhányan Önök közül nagy valószínűséggel, már semmilyen úton módon nem kerülhetnek el.

Önök tisztelt képviselő úrhölgyek és urak! Letértek arról az útról, amely útról egy megválasztott országgyűlési képviselő nem térhet le anélkül, hogy előbb utóbb a következményeivel ne szembesülne. Itt természetesen hozzá kell tennem, hogy tisztelet a kivételnek, bár a kivételek felsorolására nem vállalkoznék.

Tisztában vagyok azzal, hogy jogköreik igen korlátozottak bizonyos tekintetben, azzal is tisztába vagyok, hogy Magyarországon nincs politikai felelősségre vonás, de itt nem politikai felelősségre vonásról van szó csupán. Itt arról van szó, hogy az Önök aktív közreműködésével Magyarország jogállamisága, a magyar állampolgárok jogai és létbiztonsága lábbal tiportatott. Oly mértékben lábbal tiporták Önök, az egyébként alapjaiban jó és hasznos törvényekkel alátámasztott jogrendet, hogy ennek következtében több ezer honfitársunk a halált választotta és több ezer árva maradt utánuk. Százezernél is több magyar állampolgár az ország elhagyására kényszerült. Tisztelt képviselők! Ezt Önök felelősségre vonás nélkül nem fogják megúszni, úgy, ahogy a néhányukat irányító bankárok sem fogják elkerülni a felelősségre vonást, és a nekik falazó felügyeleti szervek sem. Majd a jogtudósok meg fogják állapítani, hogy minek is kell pontosan nevezni a halálba kényszerítés eme formáját és az ebben való közreműködését, illetve szó nélkül hagyását, de a cinkosság nagy valószínűséggel szerepelni fog szótárukban. Emlékezzenek majd vissza ezen soraimra, ha a vádlottak padján várnak majd ítéletükre.

Tisztelt Országgyűlési képviselők! Önök semmilyen konkrét lépéseket nem tettek, hogy a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, az adófizető magyar emberek ellehetetlenítését és nyomorba döntését megakadályozzák, még azután sem, amiután Önök helyett és a Pénzügyi Felügyeleti Szervek helyett a tényfeltáró munkánkat elvégeztük becsülettel, és nyilvánosságra hoztuk azokat.

Az úgynevezett „devizahitelek” mára már bizonyítottan a megtévesztésre, a családok összekuporgatott javainak megszerzésére lettek kitalálva és megalkuvó politikusok által meghozott rendeletekkel alátámasztva. Ez a része világosabb a napnál, de mivel nem érzelmi oldalról vizsgáljuk a dolgokat, így most ettől eltekintünk, úgy ahogy eltekintünk a megtévesztést szolgáló, alacsonyabb devizához köthető kamathirdetésektől is.

Viszont nem vagyunk hajlandóak eltekinteni a súlyos törvénytelenségektől. Itt – tisztelt engedelmükkel – a következőkről tájékoztatnám Önöket.

A kölcsönfelvevők tisztában voltak azzal, hogy forintban kapják meg a kölcsönösszegeket, még azt is elfogadták, hiszen nem volt választási lehetőségük, hogy devizában tartják nyilván a kölcsön összegét, ezt aláírták. De itt közbelép a T Ö R V É N Y, mert a törvény azért létezik, hogy élhető és jogállamisághoz méltó feltételrendszert teremtsen, megakadályozva a társadalom kiszipolyozását és alkotó munka nélküli élősködést. Nos tisztelt képviselők, néhányan Önök közül fátylat igyekeztek vonni a törvény elé és ez részben sikerült is, legalábbis annyira, hogy a törvény ezidáig nem akadályozta meg honfitársaink halálba menekülését.

A polgári törvényköny 523§ (1.) bekezdése szerint a szerződés alapján, a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani és azt a szerződés szerint vissza kell fizetni. Tehát tisztelt Országgyűlés, amikor egy kölcsönszerződésben le van az írva, hogy a kölcsön összege: 100.000 CHF, azaz egyszázezer svájci frank, majd a bank leírja azt, hogy a kölcsön folyósításának pénzneme: forint.

Ha ez így van, akkor a Ptk.523§ (1.) figyelmen kívül hagyták abban az esetben, ha a bank nem utalta át a 100.000 CHF-et a hitelfelvevő által is hozzáférhető számlára, majd azt nem váltotta át forintra, mivel forintban kérte a kölcsönt az Adós, hiszen ezen átváltásra még kereskedelmi árrést is alkalmaz, mint elvégzett szolgáltatás után járó jogos üzleti hasznot, holott ezt sem tehetné meg a Hpt. szerint. Ha ez nem történt meg, akkor az érvényben lévő törvények, úgy a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, mint a számviteli és a polgári törvényköny, idevonatkozó törvényei is meg lettek kerülve, nem beszélve a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem megsértéséről.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Ennek függvényében minden hitelfelvevő esetében az adott hitelügylettel közvetlen kapcsolatba lévő devizamozgást bizonylattal tudnia kell alátámasztani a banknak, ellentétes esetben jogtalan a devizamegfelelő összeg követelése.

„A szerződés semmis, ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték, cselekvőképtelen személy jognyilatkozata, színlelt szerződés, kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés, képviseleti jogkör hiánya, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződés.

Időbeli korlátozás nélkül lehet vele élni, bárki hivatkozhat rá, a bíróságok és a hatóságok hivatalból kötelesek figyelembe venni.”

Ugyanis ha a hitelező nem tudja bizonylattal alátámasztani a törvényi előírásoknak megfelelően azt, hogy átutalta a devizaösszeget a hitelfelvevő számlájára, akkor nemcsak a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem ellen vétett, hanem a kölcsönszerződés ezáltal feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződéssé válik, vagyis semmis.

Tisztelt képviselők! Ha az adósoknak el kellett fogadniuk a Nemzeti Nyomozó Iroda azon határozatát, hogy „Magyarországon nincs olyan jogszabály amely kötelezővé tenné a kifolyósított kölcsönök mögé a valós fedezet meglétét” akkor ahhoz sincs közünk, hogy a bank éppen mit vált át forintra, devizát, aranyat vagy éppen platinát, egyébként is mindig banktitokra hivatkoznak mindenben. Rendben, elfogadjuk ezt is, legyen az ő titkuk, de az adósokon csakis azt követelhetik amit a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítettek, vagyis rendelkezésre bocsájtottak.

Eddig minden ez irányú kérésünk süket fülekre talált a bankok részéről és homályos mentegetőzés volt a válasz, hogy nem külön-külön váltják át a devizát. Ez nem mentség, ugyanis ha a deviza összeget bizonyítható módon nem utalta át az adós számlájára és a szerződés értelmében azt nem váltotta át forintra, akkor nincs jogalapja a követelésének, nem beszélve a fentebb felsorolt, de ide is bemásolt (165. § (1.) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).) törvény megsértését és figyelmen kívül hagyását, valamint a szolgáltatás nélküli kereskedelmi árrés használatát, és a nem létező árfolyam követelését.

Tisztelt képviselők! A történések alapján arra lehet következtetni, hogy a pénzügyi maffia beférkőzött az állami közigazgatásba.

A továbbiakban nem hivatkozhatnak arra, hogy nem értesültek a súlyos gazdasági és emberi áldozatokat előidéző visszaélésekről és törvényszegésekről. Kérem biztosítsanak felszólalási lehetőséget számomra, hogy személyesen is tájékoztathassam Önöket erről a tragédiáról, de addig is állíttassák le a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, mert azok jogtalan követelések alapján történnek. Ha mindezt nem teszik meg, akkor ez a rendszer Önöket is maga alá fogja temetni.

Tisztelettel, Kásler Árpád

Kelt: Gyulán, 2012. 06. 24-én.

Az eredeti írás: http://kaslerarpad.hu/?p=1305#more-1305

Pénzügyi államcsíny?

http://kaslerarpad.hu/?p=1292

Így változik a munka világa júliustól

Július 1-jétől hatályba lép a tavaly decemberben megszavazott új Munka Törvénykönyve, amely alapvető szemléleti változást hoz a munka világában. Még kérdéses, hogy a szereplők miként reagálnak erre. Csökkenthetőek lesznek a műszakosok bérpótlékai és könnyebb lesz kirúgni a határozott idős dolgozót.

Alapvető változás: a szemlélet

Az alapvető változás az új Munka Törvénykönyvében szemléleti. Már nincs általános tilalom, hogy ne lehessen a törvény betűjétől a munkavállaló hátrányára eltérni. A törvény külön, minden egyes témafejezet végén megjelöli, miben nem lehet eltérni, miben csak a munkavállaló javára. Kizárásos alapon derül ki, milyen esetekben lehet eltérni a munkavállaló hátrányára is.

Ez a munka világa minden szereplőjének új. Eddig a foglalkoztatók "rátapadtak" a jogszabályra, és egyértelműen tudható volt, mire lehet törvényesen számítani a munkaszerződés aláírásakor. Júliustól ez megváltozik, és különösen azoknál a cégeknél van esély erre, ahol szakszervezet, illetve kollektív szerződés működik. Mégpedig azért, mivel a szakszervezet által kötött kollektív szerződés térhet el legszélesebb körben a munka törvénykönyvében megfogalmazottaktól, és a legnagyobb szabadság kollektív szerződés esetén van abban, hogy a munkavállaló hátrányára is eltérjenek.

Amennyiben a cégnél nem létezik kollektív szerződés, és nincs is olyan szakszervezet, aki ilyet köthetne, akkor az üzemi tanács is köthet a munka feltételeit érintő megállapodást. De az üzemi tanács nem változtathatja meg a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket, például, hogy mennyi bérpótlékot fizetnek az egyes műszakokban a vállalatnál.

Ha nincs a munkáltatónál érvényes kollektív vagy üzemi megállapodás, még a munkaszerződésben is van lehetőség eltérésre. Fontos azonban, hogy a munkaszerződés alapesetben csak a munkavállaló előnyére térhet el a törvénytől, kivéve, ha a törvény kifejezetten engedélyt ad a negatív eltérésre. Tehát a munkaszerződés szintjén lesz leggyengébb a rugalmasság.

Ebből következik, hogy az új törvény inkább a nagyobb vállalatok számára ad lehetőséget a lazításra és a rugalmas foglalkoztatásra, annak ellenére, hogy a kormány egy évvel ezelőtt a Magyar Munka Tervben még azt ígérte, az új Munka Törvénykönyve a kkv-k érdekeit helyezné előtérbe azzal, hogy a foglalkoztatotti létszám alapján differenciálná a törvényi előírásokat. Az új jogszabállyal ez nem valósult meg, mert ahol nincs szakszervezet, ott az üzemi tanáccsal köthető ugyan megállapodás, de üzemi tanács létrehozása csak 50 fő feletti létszámnál kötelező, ez alatt életszerűtlen is. A kis- és középvállalkozásoknál nincs üzemi tanács, nincs szakszervezet, nincs kollektív szerződés. Magyarországon nem létezik a nyugati országokban jellemző ágazati szerveződés.

Csökkenhet a bér

A változások között talán a legerősebb a dolgozók pénztárcáját is érinti, júliustól ugyanis nem lesznek bebetonozva a különböző munkaidőhöz kapcsolódó bérpótlékok. Bár a törvény felsorolja a túlórát, vasárnapi pótlékot és műszakpótlékot, mindezek nem szerepelnek az eltérő rendelkezések védett tételei között, a kollektív szerződés tehát akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Például nem fizet vasárnapi pótlékot, vagy nem 50%-ot, hanem csak 30%-at. Ha a kollektív szerződésben az áll, hogy nincs túlóra pótlék, akkor már nem lehet a munka törvénykönyvére hivatkozni, hogy de az jár.

A kormány szerint nem életszerű, hogy ez megtörténjen, arra hivatkozva, hogy nehezen elképzelhető az, hogy a kollektív szerződésben a szakszervezetek ilyesmit aláírjanak. Csakhogy a hamarosan életbe lépő új munka törvénykönyvének kibogozása is nehézkes, pont a számos eltérő rendelkezés miatt.

Könnyebb lesz kirúgni

Az új Munka Törvénykönyve több rugalmas foglalkoztatási formára is lehetőséget teremt, bár kétséges, hogy az osztott munkavállalás mennyire lesz népszerű. Például az, hogy ugyanazt az állást egyszerre többen töltsék be, vagy egy adott munkaszerződésben két munkáltató szerepeljen.

Annál inkább népszerű lehet a határozott idős foglalkoztatást érintő változás. A rugalmasságot fokozandó a jogszabály szerint a munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt is felmondható lesz, nem tesz különbséget a törvény határozatlan és határozott időre foglalkoztatott között. Korábban a határozott idős munkaszerződést egyoldalúan csak rendkívüli okok miatt lehetett felmondani, ellenkező esetben a szerződést felrúgónak a hátralévő időre ki kellett fizetnie a munkabért.

Folytatás a RICHPOI.COM-on >>>  

Eközben Görögországban...

Bár megcsonkított országhatárainkon belül nagy problémának tűnik a devizahitelezés, amiről elég sok szó esett mostanában, ám ha felemeljük a fejünket és körbenézünk a nagyvilágban, akkor bizony a devizahitel kérdése kezd zsugorodni, és minden egyéb őrület, ami ma a magyar hont foglalkoztatja. Felhozhatnám példának a küszöbön álló III. világháborút, a demokráciák gyorsított ütemű felszámolását, a globális népírtást, de mivel a hétvégén választások lesznek Görögországban, érdemes egy kicsit ezzel a témával is foglalkozni. A tét most nem az, hogy a bal-, vagy a jobboldal nyer, hanem az, hogy Görögország kvázi gyakorlati államcsődje után "hivatalosan" is csődbe megy-e, vagy még egy rövid ideig fenntatják a látszatot, hogy menthető a menthetetlen. És itt most nem csak Görögországra, hanem az Euróra is gondolok. De nem akarok elkalandozni a témától. Maradjuk Görögországnál, és álljon itt egy rövid, életszerű helyzetjelentés a mediterrán országból, a demokrácia bölcsőjéből:

A hazai médiában sajnos alig olvasni valamit arról, mi zajlik ezekben a napokban Görögországban. Elvont elemzéseket, körülményes latolgatásokat közölnek az újságok, amelyeket jobbára külföldi forrásokból vesznek át, de olyasféle kezdeményezéssel én nem találkoztam, hogy valamelyik szerkesztő leült volna a telefonhoz és fölhívta volna Jorgoszt és megkérdezte volna tőle: te mi van veletek? Én megtettem.

Menekül a pénz

Görög ismerőseim egyike – kis kerámia-manufaktúra tulajdonosa – a következőket mondta el: – Az emberek, ha tehetik, semmit nem vásárolnak, nem adnak ki egy petákot sem, mert arra számítanak, hogy a drachma visszavezetése és azonnali leértékelése után a most félretett euró nagyjából kétszer annyit fog érni. Azaz bármilyen csekély összeget tudnak most félretenni, az holnapra megduplázódik. A bankok előtt hosszú sorok kígyóznak, mindenki veszi ki a pénzt, hogy otthon a párnacihában őrizgesse. A bankautomaták már régen kiürültek, és nem is tölti fel azokat senki. Nincs mivel.
A vállalkozókat mindez kétféleképpen érinti. Egyrészt ők is mentik a pénzüket, másrészt alig akad megrendelésük, mert a pénzmentés miatt most csak a legszükségesebb beszerzéseket bonyolítják a cégek. Barátom szerint: – Gyakorlatilag leállt a gazdaság. A vállalkozások, üzletek túlnyomó része bezárt, és mindenki nagyon tart attól, hogy belátható időn belül nem is indul újra.
Azért persze akad néhány üzlet, ami nyitva tart. – Az élelmiszerboltokban tolonganak az emberek és mázsaszám vásárolják a tartós élelmiszereket. Konzervek, liszt, cukor, minden fogy, amit félre lehet tenni, amit akkor is meg lehet majd enni, amikor leáll az egész ország. Mert a görögök most attól tartanak, a legrosszabb még hátra van.

Ha nincs áram

A megtakarítási szándék miatt ugyanis a közüzemi számlákat senki nem fizeti be. Mindenki abban bízik, hogy a drachma visszavezetése után, még a várható büntetéssel együtt is, olcsóbban fogják rendezni közműtartozásaikat, mint most. Csakhogy így a közműcégeknek semmi bevétele nincs. – Ez azért óriási gond – magyarázta barátom – mert Görögországban az áramot többnyire gázüzemű erőművekben állítják elő, s ha a szolgáltatónak nincs bevétele, akkor nem tud gázt vásárolni, és így természetesen termelni sem tud. Most tehát mindeni attól tart, hogy napokon belül leáll az egész országban az áramszolgáltatás.

És a legaggasztóbb az, hogy a holnaptól való félelem azokon is úrrá lett, akik nem a megtakarítási szándék miatt kerülték eddig a boltokat, hanem egyszerűen azért, mert nincs miből vásárolniuk. Most ők is aktívabban lettek: – Minden reggel arra ébredünk, hogy tucatnyi üzletet fosztottak ki az éjjel. Akinek nincs miből vásárolnia, az is tudja, hogy túl kell élnie a holnapot, és szerez magának, ahogy tud. A rendőrség, úgy tűnik, nem sokat tehet, mert a fosztogatók bandákban járnak, és elég szervezettnek tűnnek. Mellesleg a rendőrség sem tudja, mit kellene csinálnia. Ott is csak emberek dolgoznak, akik ugyanúgy félnek a holnaptól, mint a többiek.

Ugye akadnak még páran, akik emlékeznek az Egyesült Államok és Kanada egy részét érintő 2003-as hatalmas áramszünetre. Bár a New York nagyobbik hányada csupán egyetlen napra borult sötétbe augusztus 14. és 15. között, az áramkimaradás az USA északkeleti részén és Kanadában jelentős területeken négy napon át tartott, sőt a metropolison belül is voltak ilyen zárványok. A sötétbe borult helyeken gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt kiürült az összes üzlet. Sokan attól félnek, hogy, ha tényleg lekapcsolják az áramot, akkor a görög nagyvárosokban elszabadul a pokol.

Ilyen körülmények között sem a turistákra nem lehet számítani, sem az exportra termelő vállalkozások nem tudnak működni. – Hülye vagy? Hogyan termeljek áram nélkül? És ami a legrosszabb: ha néhány hónapig nem tudom kiszolgálni a külföldi vevőimet, akkor találnak helyettem más beszállítót. Percek alatt elveszíthetik a görög cégek a piacaikat.

A végeken

Vidéken és a szigetvilágban más a helyzet. Görögország jelentős területein élénk a kisüzemi mezőgazdaság, és még a külföldiek által látogatott helyek nagy részén is inkább afféle melléküzemág a turisták kiszolgálása. A parasztok pedig különösebben nem aggódnak: – Minden vidéki családban van valaki, legalább egy nagypapa, aki még mindig őrzi a hagyományos gazdálkodási rendet. Legelnek a kecskék, kapirgálnak a tyúkok, virágzik a veteményes… A gazdák többsége csak a vállát vonogatja. Azt mondják, majd előszedik a petróleumlámpát a padlásról, aztán megy minden tovább, mint ahogy kétezer évig ment. Azt hiszem, igazuk van.
Barátom szerint a görögök többsége lélekben már fölkészült Európa elhagyására. Úgy tűnik, tudják, mi vár rájuk és belenyugodtak a változással járó megrázkódtatások elviselésébe. – Nem vagyok valami nagy közgazdász, meg politikai szakértő – magyarázta ismerősöm –, de itt most mindenki elemzéseket olvas, holnapot latolgat. A többség, az általam érzékelt többség, úgy látja, ma már nem a görögökön múlik, hogy kilépünk vagy sem. Mi mennénk. Nekem az a benyomásom, mintha az EU ragaszkodna foggal-körömmel ahhoz, hogy maradjunk. Fenyegető elemzéseket írnak, mélységesen sötét jövőt jósolnak nekünk. De itt sokan úgy gondolják, ezek a szólamok csak az alkudozás részei. A hazai sajtó, különösen a baloldali újságok, ugyanis azt is megírják, hogy lehet saját útja Görögországnak. Olyan, mint Argentínáé. De hát ki tudja…

Ki tudja?

És vajon Magyarországot mekkora fáziskéséssel éri utol a görög csőd? Mert azt tegyük tisztába, hogy Magyarországra is ez a sors vár....

Forrás

Anonymus

Kemény szavak..

Kásler Árpáddal a Komlómédia készített egy riportot. A hosszas beszélgetés esszenciáját egy majdnem 20 perces videóba sikerült összesűríteni. Szánjátok rá azt a 20 percet, érdemes.

A videó az alábbi linkről indul

Kásler Árpád a Komlómédia riportjában

Az idősgondozásról - Miskolci tudósítónk jelenti

Évek óta működik Miskolcon és környékén egy díjmentesen igénybevehető idősgondozói hálózat, melyet a Forrás Közösségi Központ Szolgálat működtet állami támogatással. Ez a tevékenység közel 600 idős ember napi problémáinak megoldását jelenti, nem beszélve arról, hogy több tucatnyi embernek -gondozónak- jelent/jelentett szerény megélhetést. A jelek szerint ennek most vége szakad Miskolcon. Nyilván a társadalmi gondoskodás, és a munkahelyteremtés jegyében..

http://www.boon.hu/miskolc/a-miskolci-csaladsegito-kozpontnal-lehet-jelezni-a-hazi-segitsegnyujtas-iranti-igenyeket/2003828

A fenti hírrel csak az a baj, hogy nem teljesen igaz, mivel a Forrás Közösségi Központ Szolgálat szerette volna folytatni az amúgy jól működő házi segítségnyújtást, csak ezt nem tették lehetővé. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján 2012. május 17. napján megtartott ülésén úgy döntött, hogy nem ad ki támogató nyilatkozatot az Újszövetség Gyülekezet fenntartásában működő Forrás Közösségi Központ Szolgálat részére. Így legalább 500-600 idős ember maradhat ellátás nélkül, ugyanis a önkormányzat saját fenntartásban működő Miskolci Családsegítő Központ nem ingyen, hanem kemény magyar forintért vállalja csak az idősek gondozását. Természetesen ezt a cseppet sem lényegtelen információt a cikk nem említi meg.

Na igen ez a mai nagy magyar valóság  a mostanra már megszokottá vált hazugságokkal átszőve.

Gigi

Kaptunk egy kis haladékot olaj ügyben Földanyától? Esetleg tudatos lépés a bolygó méretű sakktáblán?

TT barátunktól kaptunk egy érdekes hírt, gyorsan meg is osztom veletek:

Bazhenov shale, Szibéria.

Hasonló, mint a Bakken, csak 80-szor akkora. Kb. 25-ször nagyobb, mint Magyarország. A Bakkenből 500 ezer hordó jön naponta. Ez 80-szor akkora, mint mondtam. A technológia létezik. A Bazhenov is létezik. Becslések szerint másfél-kétezer milliárd hordó olaj van ott. Meg egy kis gáz. (Összehasonlításul: a világ éves olajfogyasztása 30-35 milliárd hordó.) A hírt nyilván se megerősíteni, se cáfolni nem tudom, de hogy nagy őrület fog kezdődni, az egyszer biztos.

http://oilprice.com/Energy/Crude-Oil/Shale-Play-in-Western-Siberia-is-80-Times-Bigger-than-the-Bakken.html

Szóval úgy néz ki, hogy nincs még egyelőre peak oil, ember kért, Földanya adott még egy kis haladékot. Ráadásul az oroszok azért nem olyan hülyék mint mi, akik zsebpénzért eladtuk a bányajogokat, sőt a bányákat kompletten. A kérdés persze fennáll, hogy OK van ott egy marha nagy olaj lelőhely, no de ettől nekünk olcsóbb lesz-e a benzin?? Vagy továbbra is az a fasza, hogy a készleteiken ülő USA és papírfecnije szabja meg a hordó árát? Hm. Érdekes fejlemények lesznek szerintem ebből még, bár az is lehet, hogy ott kéne hagyni a francba azt a sok olajat, mert amíg állandóan új lelőhelyekre bukkannak, addig nincs kellő motiváció áttérni a már létező alternatív energia technológiákra... Mindenesetre komoly váltás szag van a levegőben! :)

Üdv, TT

JÚNIUS 16-án BAÉSZ NAGYGYŰLÉS GYULÁN, 16 órától (Kossuth Téren)

Akit érdekel az igazság, ott a helye!

A további rendezvények itt követhetők nyomon: BAÉSZ RVMP rendezvények

Róna Péter elmondja a tutit Surányi Györgynek...

Ehhez nem kell kommentár.. 1:50-től...



És még egy Róna Péter "gyöngyszem"..

Az RVMP megalakulása és Kásler Árpád kitartása megmozdított valamit..

Amíg az ember súlytalan, addig beszélhet össze-vissza, a lőtéri kutya sem törődik vele. A magam részéről legalábbis ezt tapasztaltam eddigi életemben. Érdekes történetről számolt be Kásler Árpi barátunk, ami számomra azt jelzi, hogy Árpi tényezővé vált a magyar politikai palettán, bár "versenytársai" ezt nyilván fanyalogva kommentálnák. A történetet megírta honlapján, amit nagyon helyesnek tartok. Ha a "Mágnások köre" tiszta szándékkal ajánlotta amit ajánlott, akkor meg fogják érteni Árpi lépését, ha nem, akkor valószínűleg nem látogatják meg többször.. Árpit egyenes, becsületes embernek ismertem meg, és ezúttal sem csalódtam.  Kiragadtam egy részletet az írásból, ami érzésem szerint a dolog esszenciája, de érdemes elolvasni az egész írást:

..."Az egész beszélgetés nem tartott tovább öt percnél és az volt a lényege, hogy az RVMP (rendszerváltó mozgalom) miatt jöttek üzenetet közvetíteni. Pontosabban azt, hogy HA ELÉRKEZIK az idő, akkor mely iparmágnásokra számíthatunk a rendszerváltáshoz szükséges anyagi támogatást illetően és hogy érdemes lenne bővíteni az RVMP vezetését tapasztaltabb emberekkel, ők ebben tudnak segíteni..." Tovább a cikkhez>>>

Nagyon jó lenne, ha az egyszerű emberek megértenék, hogy nekik kell közvetlenül munkával, és más módon is támogatniuk az RVMP-t, mert ha a "Mágnás tőke" megjelenik egy párt finanszírozásában, akkor attól kezdve már nem az erkölcs, nem az emberiesség, nem az élet fejlődését szolgáló törvények, hanem az üzleti érdekek, a kicsinyes bosszú, vagy egyszerűen a hatalom-mánia kezdi el befolyásolni a szervezet működését.

Nagyon örülnék, ha az RVMP megmaradna abban a tiszta formájában, amit megismerhettem belőle, és biztos vagyok benne, hogy amíg Kásler Árpád szabja az irányt, addig ez így is marad.

Trianonra emlékezünk - 1920 június 4. 16:30.

http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe Apponyi Albert könyvét, melyben fájó részletességgel lehet olvasni a trianoni döntés következményeiről, illetve korabeli pontos statisztikai adatokról: Igazságot Magyarországnak! (A Babits kiadó jelentette meg néhány évvel ezelőtt reprint kiadásban, nekem ebből sikerült szereznem egy példányt)

Példát mutatott a Jobbik békéscsabai szervezete

Mint korábban olvasható volt, tegnap, május 30-án előadást tartottam Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Székházban. Háromnegyed hat körül értem oda, de meglepetésemre a környéken nem lehetett üres parkolót találni. A Jobbik Békéscsabai alapszervezete meghívásának tettem eleget, akik kiváló szervezésről tettek tanúbizonyságot és mint kihangsúlyozták, nem pártrendezvényről volt szó, hanem a széles rétegeket érintő probléma orvoslása érdekében cselekedtek. Kíváncsian várom, mikor kapok meghívást az LMP-től vagy a Fidesz-től, hogy az MSZP-ről ne is beszéljek. Szívesen elmondom az ő rendezvényükön is, hogy kit, milyen felelősség terhel és melyik miniszterelnöktől, melyik bankárig bezárólag kell a vádlottak padjára állítani.
Tovább>>>

Egy felháborodott édesanya levele Miskolcról..

Szia Velorex,

Mikor vesszük észre, hogy saját hazánkban üldözöttekké váltunk? Alább egy példa arra, milyen gátlástalan fenyegetőzések folynak az iskolákon belül. Hol van a szociális védőháló? Vagy azt faji alapon feszítik nálunk?

Miért kell ilyen fenyegetőző leveleket küldeni a szülőknek?

A roma gyerekek döntő többségben eddig is ingyen étkeztek, a magyar gyerekek szülei eközben fizettek mint a katonatiszt, ha a becsületes munkával keresett pénzük egy főre jutó része több volt mint kb. havi  40 ezer Ft. Mi lesz, ha nem tudunk fizetni időben, akkor majd a magyar gyerek csak nézi ahogy a roma gyerek jóllakik, és még nem is szólhat egy szót sem, mert a "galád magyar" szülei nem fizettek időben? Mi van, ha esetleg pénzzavarba kerültek, mert a megszaporodott adókra, ÁFÁ-ra, brutális közüzemi díjakra kell megkeresniük a pénzt, és az adókon keresztül el kell tudni tartaniuk magukon kívül még legalább 1-2 romát átlagosan családonként, akik -tisztelet a kivételnek- élnek és szülnek bele a világba, és minden segítséget és támogatást élveznek...ingyen ebéd, ingyen tankönyv és még mi minden más!!! 

Nem vagyok rasszista, meg ilyesmi, de öntsünk már végre tiszta vizet a pohárba: ne lehessen elítélni, hátrányosan megkülönböztetni senkit a származása miatt, de ugyanilyen okból felmenteni, vagy extrán támogatni se lehessen. Emelje fel a fenekét a roma gyerek szülője is, dolgozzon, és fizesse a költségeket, vagy legyen minden gyereknek ingyenes az iskoláztatás (étkezés, tankönyv stb.).

 

csatolva a fenyegető levél

Kedves Szülők!

2012/2013 tanévben igényel-e gyerekének napközit/tanulószobát.

Megfelelőt karikázza be!

·        Napközis/tanulószobás lesz, azaz háromszori étkezést kérhet és délutáni tanuláson is részt vesz

·        Ebédel és ebéd után haza megy

·        Egyiket sem kéri

Fontos információ! Kérjük, szíveskedjenek a térítési díjakat az iskola által megjelölt időpontban befizetni!

Az étkezésből a számla kézbesítésétől számított negyedik napon kizárjuk azt a gyereket, akinek az étkezési díját három munkanapon belül nem fizetik ki.

Miskolc, 2012.05.28.                                            Az iskola igazgatósága

Gyerek neve………………………………. osztálya………………..

A szülő aláírása:……………………………

Valami bűzlik Ócsán - mese "bal agyféltekeseknek"

Ez most egy rendhagyó kis mellékvágány lesz, de hátha érdekesnek találja valaki.
Egyszer volt, hol nem volt, 2012. áprilisában megjelent a Közbeszerzési Értesítőben a fizetésképtelenné tett lakáshiteleseknek családiház-program keretében építendő Ócsai lakások felhívása, a következő címmel:

Szociális Családiház-építési Program keretében Ócsa területén szociális lakásépítés és kapcsolódó közműhálózat, valamint út, kerékpárút és közvilágítás kivitelezése (I. ütem) vállalkozási szerződés keretében, közfoglalkoztatottak bevonásával.


Mivel állami beruházásról van szó, vélhetően a magánkézben lévő KÖZPÉNZ Zrt. munkatársai már gőzerővel dolgoznak a feladat megvalósításán, a jogi részlegük pedig teljes készültségben pöröghet a pályázat megnyerése érdekében. Tovább az eredeti cikkhez>>>

Mazsola és TT meseszobája

Kedves olvasók!

TT barátom önálló honlapot indított spirituális témákban a "jobb agyféltekéseknek". Eddig Ő volt az egyik itt a velorex blogon aki a dolgok lelki/spirituális vonulatait próbálta emészthető formában tálalni az olvasóknak. Ezúton is köszönöm a munkáját mindannyiunk nevében. Az írásait továbbra is lehet itt olvasni, amíg másként nem rendelkezik, az új cikkeit viszont itt keressétek:

http://mazsolameseszoba.blogspot.com/

Sok sikert TT az új honlapodon, de azért nézz be hozzánk néha. :)

Az alábbi írás részben egy körlevélből származik, és korábban itt a blogon is ajánlotta már valaki. Ezért, és mert sem időm, sem kedvem már ide cikkeket írogatni, kiteszem ezt az írást. Ha meghallgatjátok Juszt műsorát, abból világosan kiderül, hogy MINDÖSSZE  10-15 ember tudta, amikor megszavazta az új alkotmányt, hogy kihagyták belőle  a TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS szolgáltatásaihoz való jogot!!! Ez azt jelenti, hogy bármikor csökkenthetik tetszés szerint a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos joga a zembereknek.



 http://atv.hu/videotar/20120430_mihalyi_peter_2_resz  

Az új Alaptörvényből, kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk ugyan "nyugdíjadót és egészségügyi adót" de ezért cserben NEM JÁR semmi, se nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás. A kormány biztosít valamit amennyit éppen kedve tartja de simán megvonhatja bármikor és hozzányúlhat az eddigi nyugdíjakhoz is. Nincs alkotmányos garancia semmire, nincs jogorvoslatért kihez fordulni, mert törvénysértést nem követ el a kormány. A teljes kiszolgáltatottság állapotában van az ország, teljesen védtelenek a állampolgárok, különösen a nyugdíjasok.

Mihályi Péter főbb gondolatai a riportban:

A TB /társadalombiztosítás/ intézményrendszerét az Alaptörvényből /régen Alkotmány volt a neve/ törölték. Nincs ma Magyarországon TB. Megszűnt.
Díjat nem fizetünk. Adót fizetünk, adó módjára szednek egészségügyi adót. Nincs TB! Ez a kifejezés az Alaptörvényből töröltetett. Nincs! Megszűnt!

Az Alkotmányban benne volt az a nagyon fontos állítás,hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez TB útján történik. Ez volt az alapelv, és ebből nagyon sok fontos Alkotmány bírósági döntés is keletkezett: nevezetesen a lényeg mindig az volt, hogy ha én járulékot fizetek, akkor nekem ezért valami jár az ellátásban.
Ezt az Alaptörvényből törölték, nincsen benne. A „társadalombiztosítás” szó nincsen benne. A TB helyett állami egészségügyi ellátás van, ami ugyan olyan, mint a tűzoltóság, vagy a hadsereg. Adót fizetünk, s ebből az állam fenntart valami tűzoltóság nevű szervezetet, vagy hadsereg nevű szervezetet.
Konkrétan: a befizetett járulékért semmi nem jár! Aki elégedetlen nem is tud elmenni most már az Alkotmánybírósághoz panaszra, ha úgy gondolja, hogy a befizetett járulékáért jár valami.
Nem! Nem jár semmi!
Ez egy nagyon lényeges alkotmányos változás.

Akik megszavazták ezt az Alaptörvényt ilyen formában, biztosan nem tudták, hogy mit szavaznak meg!
Ezt 15 ember értette az Országgyűlésben.
A 120 éves magyar társadalombiztosítás megszűnt!

/Most figyeljenek tovább, jön a nyugdíj vonatkozásában mit jelent ez/

Ez a nyugdíj vonalon lényegesebb, mert a nyugdíj vonatkozásában sincs.
Adót fizetünk, s ezért majd valamennyi nyugdíjat fog fizetni az állam!
Magyarán: fizethetem most a nyugdíjjárulékot, de nem garantált a nyugdíjam!
Semmi alkotmányos garancia nincs pillanatnyilag az Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzemért mi jár!
Sőt! A hatályos nyugdíjtörvények szerint 2013. jan. 1-től egy új nyugdíjrendszernek kellene működnie, melynek kidolgozásához a kormány még hozzá sem kezdett!
Annyi történt, hogy az a korábbi alkotmányos garancia, - hogy a befizetett nyugdíj járulékért jár nyugdíj-ez ki lett véve az Alaptörvényből. Nem jár semmi!

Azok, akik most nyugdíjasok, azoknak a kormány holnap, vagy holnapután minden további nélkül lecsökkentheti a nyugdíját 10-20-30 százalékkal, mondván, hogy a válságra való hivatkozással most nem fizet, vagy csak ennyit tud fizetni.
Semmi fajta alkotmánysértést nem fognak elkövetni, mert ez ki lett véve az Alaptörvényből.
Minden további nélkül ezt meg lehet tenni, és nem lehet hová menni panaszra!

Akkor fogja megérteni a magyar nyugdíjas társadalom, /3.5-4 millió ember/ hogy mi az hogy válság,ha egyszer csak ezzel szembesül.
Ezt az emberek egyenlőre még nem érzik, mert a nyugdíjak eddig megtartották reál értéküket.

Van a dolognak olyan következménye, hogy ebben a „szabadságharcos” lendületben, mikor az Országgyűlés egy évben 365 törvényt fogad el, akkor ez követhetetlen az átlagember és még a szakember számára is.

Ez a kormány egyik ügyesen végiggondolt trükkje, hogy olyan gyors ütemben csinálja a változásokat, hogy követhetetlen.

Orbán törvényei Orbán torz elképzeléseit védik a hatalomról, a gazdaságról, és nem a polgárokat védik a torz hatalmi megnyilvánulásaitól.

Európának tele van a hócipője velünk, és ez nem jó.

3 ezer milliárdot vittek el tavaly a nyugdíjpénztárakból. Elvitték azt a hitet, gondolkodásmódot, hogy önmagamról kell gondoskodnom.

Közben pedig úgy döntött a kormány, hogy nem gondoskodik rólunk!

Magamnak kell gondoskodnom saját magamról, mert a kormányban egy percig sem lehet megbízni. Amit az állam ígér, azt nem szabad elhinni!

A kormány legkárosabb intézkedése a nyugdíj volt, mert ez két generációra is ki fog hatni.

Jogosan mondhatom a gyerekemnek, hogy az állami nyugdíjpénztárba egy fillért se tegyél be, mert ezt el fogják venni.

Az emberek magán bankszámlákba, külföldi nyugdíj alapba fogják tenni a pénzüket két generáción keresztül.
Magyarországon nem lehet olyan kormány beláthatatlan időn belül, akinek elhiszik az emberek, hogy az általuk befizetett pénzből lesz nyugdíj.
Miért hinnék el?

Ezek voltak Mihályi Péter közgazdász gondolatai!

És most nézzük a tényeket:

az 1989. évi XXXI. törvény 70/E.§.(1-2) bekezdésére (Hatályos: 1989. X. 23-tól) amely ezt tartalmazza:

„A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.”

A Magyarország Alaptörvénye ezzel szemben így rendelkezik:

„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”

Az úgynevezett „kommunista alkotmányt” - teljes szövegében -, már hatályon kívől helyezte, csak a számozását tartotta meg a fentiekben idézett 1989. évi XXXI. törvény, tehát az Alaptörvény nem egy zsarnoki uralom alapját képező törvény érvénytelenségét nyilvánította ki, hanem a Magyar Köztársaság jól-rosszul működő polgári Alkotmányát.

Az „érvénytelenség kinyilvánításával” tehát érvénytelennek nyilvánította ki, hogy „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg”

Jogos a kérdés, mit ajánl az Alaptörvény az érvénytelennek nyilvánított „zsarnoki uralom” – a Magyar Köztársaság – által biztosított alapjog helyett?

„O) cikk

Mindenki felelõs önmagáért, képességei és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” –  magyarán adót fizetni…

Az Alaptörvényben valóban nem fordul elő a „társadalombiztosítás” kifejezés

„XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyarállampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Ezzel szemben az érvénytelenített Alkotmány kimondta:

„A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” (8. §. (1-2))

A hatályon kívül helyezett Alkotmány egyértelmű megfogalmazásaival segítette elő a jogbiztonságot. Az Alaptörvény azonban attól teszi függővé a jogok érvényesíthetőségét, hogy az állami – kormányzati szervek hogyan értelmezik, – az aktuális politikai, gazdasági helyzetben -, az Alaptörvény előírásait. Az egyértelmű alkotmányos jogokat akár az Alkotmánybíróság segítségül hivásával is érvényesíttetni lehetne, ha azonban az alapvető jogok biztosítása a kormány pillanatnyi belátásától függ, és erre az Alaptörvény fel is jogosítja, a sérelmet elszenvedő állampolgárnak nincs lehetősége törvényes eszközökhöz folyamodni. Pedig a hatályon kívül helyezett Alkotmány nemcsak egyértelműen szabályozta az alapvető állampolgári jogokat, hanem azt is kimondta:

„Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.(70/K. §.).”- érdekes módon ez a jog sem került be az Alaptörvénybe.

Ha az Alaptörvény nem szabályozza megfelelően az állampolgárok jogait, ugyan ki lesz képes sikeresen kérni a bíróság segítségét, ha jogfosztással sújtják?

A választ persze tudjuk, senki. Nem vélelenül mondhatta egy amerikai zsidó üzletember 1 évvel ezelőtt az egyik ismerősömnek, hogy Európában háborút kell csinálni...

Érnek annyit a devizaadósok, mint a kivert kutyák?

Ha úgy érzed kedves olvasó hogy igen, kérlek ajánld fel adód 1%-át a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének, akik jelenleg semmilyen állami, egyházi, vagy egyéb támogatásban nem részesülnek, viszont a jelek szerint eddig a legmesszebbre jutottak az adósok érdekeinek képviseletében.

Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete:Adószám:18286588-1-04

Ha valaki még mindig nem értené...

Mi is történt Izlandon?

Gyakran emlegetjük Izlandot példaként, alább megnézhettek egy riportot Utassy Ferenccel, Izland tiszteletbeli konzuljával. A riport nem mostanában készült, de véleményem szerint segíti a tisztánlátást. Érdemes végig nézni mindkét részt elejétől a végéig.

Izgalmas körülmény, hogy az izlandiak nem féltek megvizsgálni a személyes felelősség kérdését, a hírek szerint náluk egy politikus legalább olyan súllyal visel felelősséget a tetteiért vagy az elmulasztott intézkedések miatt, mint egy vállalat vezető, vagyis létezik a politikai felelősség fogalma.
Nálunk Magyarországon kiválóan működik a seregély effektus, vagyis időnként (általában 4 évente..) elzavarjuk a jómadarakat a cseresznyefáról, de azok mindig visszarepülnek, csak mindegyik másik ágra... Éremes lenne megvizsgálni, hogy melyik miniszterünk hol dolgozott korábban, illetve hol kap munkát a mandátuma lejártát követően. Bizonyára beszédes kis történeteket láthatnánk...


 

Itt már nem kutyaszarral gurigáznak...

Legfőbb Ügyészség.

Cím, 1055 Budapest Markó u. 16.





Tisztelt Legfőbb Ügyészség!



Alulírott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (rövidített nevén BAÉSZ, székhelye 5711.Gyula, Fehér-Körös utca 69. nyilvántartási száma: 2817, képviseli Kásler Árpád mint a BAÉSZ elnöke és Töviskesné Dsupin Judit mint a BAÉSZ főtitkára) mint érdekvédő társadalmi egyesület ezennel

közvádas

f e l j e l e n t é s t t e s z ü n k



ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 274.§-ban foglaltak szerinti közokirat-hamisítás büntette, mint a közbizalom elleni bűncselekmények, továbbá a Btk. 276.§-ban foglaltak szerinti magánokirat-hamisítás elkövetésének magalapozott gyanúja miatt.

Ezért mint a közokirat-hamisítás törvényi tényállása:

Btk.274.§ (1) bek. c.) Aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A devizaalapú hiteleket nyújtó pénzintézetek azáltal, hogy a szerződésekben valótlan tartalmat rögzítettek mint teljesített kölcsönnyújtást, a kölcsön összeggel és kölcsön pénznemmel kapcsolatban és ezt a valótlan tartalmú magánokiratot, úgy is mint számviteli bizonylatot, (számviteli törvény 166.§ (1)) közokiratba foglaltatták, a közokirat-hamisítás fenti jogszabályhely szerinti elkövetését valósították meg, mely a közbizalom elleni bűncselekmények egyike.

Számviteli törvény 166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, – amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A magánokirat-hamisítás törvényi tényállásaként előadom azt, hogy:

a Btk. 276.§ szerint aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A kölcsönszerződések valótlan tartalmúak a kölcsönösszeg vonatkozásában. Ezt bővebben kifejteném azzal, hogy lényegében három kategóriába sorolhatóak ezek a kölcsönszerződések.

Az első ilyen kategória az, amikor kölcsönösszegként a kölcsönszerződésben csak devizaösszeg szerepel mint kifolyósított és lebonyolított gazdasági cselekmény, és ez alapján történik a bank részéről a futamidő teljes ideje alatt az elszámolás és követelés.

A pénzintézet ezzel megsérti úgy a Ptk.523.§ (1) bekezdésére, mint a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 2.számú melléklete I.10.2. pontjára vonatkozó előírásokat, valamint a Számviteli törvény 166.§ (2) bekezdése szerinti követelményeket, amely arról rendelkezik, hogy a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a világosság elvét szem előtt tartva. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166.§ (1) bekezdése szerint, a szóban forgó kölcsönszerződések valójában számviteli bizonylatoknak minősülnek, amely alapján a bankok a könyvelésüket, elszámolásaikat kell hogy vezessék és végrehajtsák.

Ezen bizonylatok úgy a Pénzintézetek Adóssal szembeni kötelezettségeit, mint az Adós kötelezettségeit a kölcsön megfizetésével kapcsolatban rögzíteni hivatottak. A hitelt folyósító pénzintézeteknek az állam felé történő elszámolását is ezen bizonylatok képezik a kölcsönügyletekkel kapcsolatosan.

Az a tény, hogy ezen bizonylatok egyszersmind magánokiratok is, nem hatalmazza fel az őket kiállító Hitelezőket arra, hogy mellőzzék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek a szerződésekben rögzített adatok valódiságát és a más jogszabályoknak való megfelelést garantálják, így biztosítva a törvények betartását a kölcsönügylet teljes időtartama alatt.

Mivel a devizaalapú kölcsönszerződéseket a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek, nem feleltették meg a számviteli törvény előírásainak, bekövetkezett az a sajnálatos helyzet, hogy fiktív kölcsönösszegek és fiktív kamatok, és árfolyam-különbözetek Adós általi megfizetésére formáltak jogot.

Továbbá nyilvánvaló, hogy amennyiben a kölcsönszerződésen a hitelnyújtó intézet főszolgáltatása nem a hatályos magyar törvények szerint kerül rögzítésre, ebből eredően egyetlenegy devizahitel folyószámlát és egyetlenegy havi törlesztő előírást nem lehet jogszerűen elkészíteni.

A Ptk.523.§(1) bekezdése szerint, a kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles a meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A Hpt. 2. számú melléklete I.10.2. pontja szerint:

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;

Tehát mindkét törvény idevonatkozó pontja arról rendelkezik, hogy a hitelező, a kölcsönösszeget rendelkezésre kell hogy bocsájtsa a hitelfelvevőnek és minden esetben ez a kölcsönösszeg a forint volt és nem a nyilvántartott devizaösszeg, amely már mint követelési alap került elkönyvelésre, a szükséges korrekciók elvégzése nélkül. Erről a Ptk. a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a Ptk. 5.§ (1) bekezdésénél azt írja, hogy a törvény tiltja a joggal való visszaélést.

Tisztelt Ügyészség! Itt semmi másról sem beszélhetünk, mint a joggal való visszaélésről.

A Ptk. 5.§ (2) szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A fentebb felsoroltakat teljes egészében és mértékében kimerítik a devizaalapú hitelszerződésekben foglalt, de sohasem teljesített és folyósított devizaösszegek nyilvántartása és a szükséges korrekciók nélkül, elszámolási alapként kezelése. Ugyanis oly méretű és mértékű társadalmi katasztrófát idézett elő, hogy ezen jogértelmezés a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célját alátámasztja és a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosította és károsítja.

Mindezen jogtalan kikötések és eljárások következtében megvalósul a személyek zaklatása, lakhatási és állampolgári jogaiknak, törvényes érdekeiknek megcsorbítása, valamint a hitelező pénzintézetek részére illetéktelen előnyök szerzéséhez vezet. Még arra sem hivatkozhatnak a bankok, hogy a kihelyezett kölcsönök értékállóságát kívánják ezzel a deviza-nyilvántartással megőrizni, ugyanis Magyarországon ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kell és lehet elvégezni, a mindenkori infláció mértékével. Jelen esetben mindenképp jogalap nélküli gazdagodásról beszélhetünk, mert egy ingatlan vagy gépkocsi vételárát meghitelező pénzintézet esetében ha a kölcsönkihelyezés mindössze három-négy évvel ezelőtt történt, és az adós ezt az eddig fizetett kamatokon és egyéb költségeken felül egy összegben kifizeti, akkor ebből a befizetésből a hitelező a megemelkedett devizaárfolyam következtében az egyszeri alkalommal kihelyezett forint kölcsönösszeg helyett akkora mértékű „tőkeösszeget” kap vissza, hogy akár két hasonló árú ingatlant vagy hasonló árú gépkocsit vásárolhat. Tehát mindenképp a kamaton felüli vagyonosodás megállapítható, holott ez egy a hatályos törvények szerinti kölcsönügylet esetében nem lenne lehetséges.

Itt mindenképp még megemlítendő, hogy a Ptk. 6.§ szerint a Bíróság a kárnak egészében vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

A devizaalapú hitelek esetében mindez elmondható. A jóhiszemű adósokat a bankok szándékos magatartással egy olyan szerződés aláírására vették rá, amelynek csak a címe kölcsönszerződés, de a tartalma alapján, nem az, ráadásul megsértve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a számviteli törvény és a polgári törvénykönyv, illetve a büntető törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseit is, ugyanis egy szerződést nem címe hanem tartalma alapján kell megvizsgálni.

A kölcsönszerződések második kategóriájába tartoznak azok, amelyekben ugyan megemlítik az egyszeri alkalommal kifolyósított forintösszeget, de kölcsönösszegként ennek az átszámított devizaösszeget jelölték meg, mint végleges kölcsönösszeg a szükséges korrekciók elvégzése nélkül, ezzel elkövetve ugyancsak a fentebb felsorolt törvénysértéseket.

A harmadik kölcsönszerződés kategóriába tartoznak azok, amelyek csak az egyszeri alkalommal kifolyósított forint kölcsönösszeget tüntetik fel és talán még említést tesznek arról, hogy ez devizaalapú, de devizaösszeget nem jelölnek meg, viszont követeléseiket devizából való elszámolással végzik.

Ebben az esetben sincs joguk ezt megtenni és a fentebb felsorolt törvénysértéseket valósítják meg. Ugyanis a Ptk.523.§ (1) bekezdése szerint a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani, tehát ebből egyenesen következik az, hogy rendelkezésre nem bocsájtott összeget nem lehet kölcsöntartozásként követelni.

Ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönt nem lehet devizában nyilvántartani, dehogynem. Erre a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet ad lehetőséget, amely többek között azt mondja, hogy a devizaalapú hiteleket, devizában is nyilván kell tartani. Tehát mit mond a rendelet? Azt mondja, hogy devizában IS, vagyis ez a másodlagos nyilvántartási érték, amely a forintból kerül kiszámításra és nem fordítva, tehát nem fordulhatna az elő, hogy a másodlagos számításból elsődleges legyen és utána, a tíz-húsz évre szóló követelések ebből keletkezzenek.

Minden elszámolási periódusban, ugyanazt az elszámolási metodikát kell a banknak alkalmaznia, amit a legelső devizaérték kiszámításakor elvégzett, vagyis a mindenkori forintösszeget el kell osztania a deviza árfolyamával. Ebben az esetben úgy a hitelező mint a hitelfelvevő részére, egy tisztességes kölcsönügylet jön létre és nem fordulhat az elő, hogy egy ingatlan áráért, tíz ingatlan árát kell visszafizesse abban az esetben, ha nagyon durván elmozdul a deviza árfolyama. Ugyanez vonatkozik a bankra is, számára is garantálja azt, ha valami csoda folytán gyengülne a deviza és erősödne a forint, nem fordulhat az elő, hogy egy családi ház értékkihelyezéskor, vissza már csak egy kutyaháznyi értéket kap.

Ha nem ilyen elszámolást alkalmaz a hitelező és hitelfelvevő, amely elszámolás garantálja mindkét fél részére a tőke biztonságát, akkor már nem hosszú lejáratú kölcsönszerződésről beszélünk, hanem valami egészen másról, amit kölcsönszerződésnek neveztek el, de nem az. Ebben az esetben egy tőzsdei fogadásra jellemző spekulációs ügyletről beszélünk, amely nem alkalmas hosszú lejáratú szerződések megkötésére, illetve nagyon komoly pénzügyi és tőzsdei ismereteket igényel, amellyel a szerződő adósok nem rendelkeztek, hiszen nem is kívántak ilyenben részt venni.

A továbbiakban kitérnék a szerződési akarat és annak kifejezésére:

A Ptk. 205.§ (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A kiemelt fentebbi sor nagy jelentőséggel bír, ugyanis a Ptk.199.§ azt mondja ki, hogy egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére: az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz, – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A hitelező bankok egyoldalú nyilatkozatok, vagy pontosabban eljárások alapján úgy gondolták, hogy megtehetik azt a joggal való visszaélést, miszerint az egyszeri alkalommal kihelyezett forintösszegeket átszámították devizaértékké (mindezt törvényesen).

Majd törvényellenesen az így kapott devizaösszeget, mint kölcsönösszeget véglegesnek tekintették és arra alapozták további követeléseiket, holott a törvény világosan rendelkezik.

A Ptk.523§ (1) szerint tehát a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani, vagyis olyan devizaösszeget, amit a bank sohasem bocsájtott rendelkezésre, nem lehet kölcsön kötelezettségként nyilvántartani, ha a hitelező nem végzi el a szükséges értékkorrekciókat, vagyis a forint kölcsönösszeget minden esetben nem osztja el a deviza árfolyamával, hogy megkapja az aktuális deviza összeget, aminek forint megfelelője nem térhet el a valójában készhez kapott forint összegétől, csak a hivatalos kamat vagy a törlesztés következtében megváltozott mértékkel.

Hpt.131.§ (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

Tehát elmondható, hogy a hitelintézetekre a számviteli törvény kötelező jellegű:

165.§ (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

165.§.(2)A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza… stb.

Ezekben az esetekben az idevonatkozó más jogszabály a Ptk.523§(1) bekezdése, valamint a Hpt. 2. számú melléklet I.10.2. pontja lehet, amely alapján kölcsönösszegként csak a rendelkezésre bocsájtott összeg jelölhető meg, mint már fentebb ki lett fejtve és amennyiben a kölcsönösszeg forrásként nyilvántartásba vétele devizában történik, de összegszerűségében mindenkor korrigálva kell hogy legyen, különben a valós gazdasági eseménytől eltérő összeget fog eredményezni, amellyel a a165.§ (2) bekezdésébe ütköző cselekményt követ el a valóságos tartalmat illetően. Ugyanis ennek következtében elszakítja a bank az általa forintban utalt kölcsönösszeget a devizanyilvántartási számlán szereplő devizaösszegtől, mert nem a folyósított forintból számolja, mint rendelkezésre bocsájtott pénzösszegből a devizát, hanem fordítva, a nyilvántartásba vett devizát változatlanul hagyja, nem végzi el a szükséges számítási korrekciókat, hanem abból számolja át a forint követelést. Ezt nem teheti meg, ez egy kölcsönügyletbe nem fér bele. A bank visszaélt itt a szerződési szabadsággal, szándékosan félreértelmezve és félremagyarázva az egyébként egyértelmű, idevonatkozó törvényi előírásokat.

Itt valójában az történt, hogy magánokirat, majd közokirat-hamisítással (valótlan adat rögzítésével) a hitelező az adós rendelkezésére bocsájtott forintösszeg helyett, rátelepedett az általa nyilvántartott devizára, amelyet a törvényi előírásoknak megfelelően nem bocsátott rendelkezésre, és így egy fiktív követelési jogot formálva végzi el számításait és követeléseit. A szerződések könyvviteli elszámolása a bizonylatkénti elkészítése és felhasználása miatt lehetséges. Ezért azok tartalmának a számviteli törvény előírásait követnie kell a könyveléshez szükséges adatok vonatkozásában, ezért az összes bennük foglalt adatnak valósnak kell lennie.

Ettől semmilyen szerződési szabadságra való hivatkozással vagy más kikötéssel eltérni nem lehet. A szerződő felek közötti kikötések csak azon dolgokra irányulhatnak, amelyeket törvény nem szabályoz.

Sem a hitelező, sem a hitelfelvevő kénye kedve szerint nem írhatja felül önkényesen a törvényi vonatkozásokat.

Végezetül, mint kiemelten fontos kitétele a devizaalapú szerződéseknek, megvizsgálásra szorul az az eljárás, illetve kikötés, miszerint a kezelési költséget is devizaelszámolásúvá tették a hitelezők, ugyanis a Békés Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31. Ügyszámú Ítélete alapján visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánította a banknak ezt a kikötését, ez esetben sem számolhatott volna rá deviza árfolyamból adódó többletköltséget a hitelező a kezelési költségre, ugyanis a tisztelt Bíróság indoklása szerint a kezelési költség az a hitel adminisztrációs költsége, amely semmilyen úton módon nem köthető és egyeztethető a devizaárfolyam változásával, ugyanis az adminisztrációs költségek nem ettől függenek és ez haszonelemként jelenik meg a bank javára és az adós kárára, holott egy költség nem tartalmazhat jövedelem jellegű haszonelemet, ha költség címen van beszedve. Ezt az elsőfokú ítéletet a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a polgári bíróság jogköréhez és más fórumokon keressünk rá jogorvoslást, például az ügyészségen.

Ezúton kérjük a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a fentebb leírt és megindokolt panaszok kiemelten fontos és súlyos társadalmi hatásaira való tekintettel, minden részletre való kivizsgálására és a szükséges eljárások lefolytatására, indokolt esetben a felelősök elleni büntetőeljárás alá vonására.

Előre is köszönjük.

Kelt, Gyulán 2012. május 6-án

Nem vagyok híve, hogy tényként kezelhető dolgokkal összekeverjük a fikciókat vagy az összeesküvés elméleteket, de érdemes elolvasni Árpi bevezetőjét az eredeti írásban Itt>>>