2010. december 30., csütörtök

Társadalmi „berendezkedésünk” – a hibás kód

Társadalmunkra jellemző egyre inkább észlelhető és emelkedő tudatosság következtében érdemes és nélkülözhetetlen megvizsgálnunk a jelenlegi társadalmi berendezkedéseinket, melyeket – ezt nagyon fontos belássuk – nem mi találtunk ki, és nem utolsó sorban ezért nem érezzük túl jól magunkat bennük (legalábbis néhány száz millióan).
Az általános vélekedés jelenünkről, hogy az „információ korát éljük”. Ez lefordítva annyit jelent, hogy egy hétköznapi embert is már jóval több információ ér naponta, mint amit fel tudna dolgozni, hát még azt az embert, aki kutatja, keresi az igazságot. Ennek figyelembe vételével nem árt, ha átgondoljuk, hogy az a rengeteg tudás és okítás, médiahír, a televíziók, rádiók, újságok, internet által közölt információ, amit tanuló éveink, majd felnőtt éveink során kapunk – mit kapunk, egyenesen ránk zúdítanak! - , nem-e inkább káros, mint hasznos az szellemi fejlődés tekintetében. Egy gyors példával élve: nagymamáink mai napig kívülről fújják a megtanult verseket, míg a mai gyermekek egyet sem jegyeznek meg hosszútávon, mert az agyukat teletömik „temporary internet file” –okkal. Az embereket bombázó információ zuhatag igen nagy része hamis, vagy manipulált, és nem elhanyagolható mértékben visszafogja a szellemi fejlődést. Ennek a szándékos visszatartásnak is bizonyára oka van, melynek igyekszünk a nyomára bukkanni ebben az elemzésben.
A „modern” történetírás legnagyobb rákfenéje, hogy szinte csak a helyfoglalások és a háborúk dátumai határozzák meg a történeti vonalát, csupa lexikális ismeretanyagot közöl, de az események motivációját, ok-okozati összefüggéseit, a mögöttes érdekeket, szándékokat, a társadalmi háttér-összefüggéseket már nem taglalja. Nosza!
Korunk két nagy uralkodó (!) társadalmi létformája a kommunizmus és a kapitalizmus. A Föld országait immár évszázadok óta igyekeznek beterelni valamelyik rendszerbe – és nem lehet nem észrevenni ezen rendszerek közös gyökerét, valamint azt sem, hogy alapjában véve hibás kóddal rendelkeznek.
Mindkettő más módszerekkel, de tulajdonképpen ugyanazt az egységes mintát igyekszik létrehozni az általa uralt ember-milliókon, csak míg az egyik rétegek nélküli materialista munkásosztályt, addig a másik rétegek nélküli materialista kozmopolitán fogyasztói társadalmat hoz létre.
Az egyik a fegyverek, a másik a kamat diktatúrája.
Mindkettő egy nagy masszát gyúr az emberiségből, melyben identitás-zavaros humanoid tömegek tengődnek, teljesen lefoglalva a napi anyagias problémájukkal, lehetőleg nem gondolkozva a valódi problémákról, és legfőképpen arról a szűk csoportról, akik uralják őket. Az oktatást teljesen lebutítják.
Az egyik ledózerolja a falvakat, a másik a „tőke szabad áramlásával” éri el ugyanezt.
Az egyikben tilos beszélni lényeges dolgokról, és Marx féle ideológiákra épít, a másik annyira összemossa őket multikultivá, hogy gondolkodni már nem is „divat” – mely a nyugati államok világbankár tulajdonosainak a legmegfelelőbb állapot.
Az egyik erőszakkal, a másik technikai szemfényvesztéssel (pl. mobiltelefon) igyekszik elérni az emberek feletti totális kontrollt.
Mindkét rendszer a számok világába degradálja az emberi lényt.
Mindkettő globalizál, az egyik fegyverekkel, a másik „demokrácia” álnéven.
Mindkettő írtja a kereszténységet ahol éri!
Mindkettő az önfenntartó, független, önvezérlő természet-mintát követő rendszereket (pl. parasztgazdaság) igyekszik felszámolni, kizsigerelni a természetes és emberi erőforrásokat, uralkodni mindenekfelett, ezért egyetlen szóval is jellemezhetjük mindkét modellt: életellenesek.
Vajon kinek a találmánya ez két – egymástól tulajdonképpen nem is nagyon különböző – társadalmi berendezkedés, amely viszont oly távoli a természettől? Vajon kiknek az érdeke ezek ráerőltetése az emberi fajra, és huzamosabb fenntartása? Ilyen anyagi-mintát követő rabszolgatartó civilizáció teremtése lett volna Isten célja ott a legelején? Biztos nem, ez emberek (?) műve.
Nem lövünk nagyon mellé, ha azt állítjuk, hogy a világ keleti felén létrejött kommunista diktatúrának, és a világ nyugati felén létrejött kamatrabszolgaságra épülő kapitalizmusnak egy és ugyanaz a gyökere. És azonos lehet a célja is...

Washington
Moszkva
Szerencsére mindkét „nagy” társadalmi rendszer megbukóban van 2010-ben, ez világosan látszik, és kialakulóban van az igény egy harmadik út elérésére, mely olyannyira nem új, hogy a múltban és a természetben egyaránt keresendő. Léteznie kell egy harmadik útnak, mely semmiben nem hasonlít ehhez a két uralkodói rendszerhez. Ezért is érdemes kutatnunk múltunk csodáit, főleg magyar vonatkozásban. Az emberiség kollektív tudatában kitörölhetetlenül létezik egy aranykor emléke, mely természetesen nem az ókori görög „demokratikus” városállamok idejében keresendő, hanem jóval korábban. Ugyanis a Kárpát-medencétől, a Fekete-tenger vidékén át a Mezopotámiai Folyóközig és onnan a Tárim-medencéig terjedő hatalmas területen régészetileg is bizonyíthatóan létezett olyan egységes, egy nyelvet beszélő kultúrából álló aranykor, mely mentes lehetett a fent elemzett társadalmi rendszerek betegségeitől. Ahol a liberálisok által mindig is hangoztatott emberi szabadság az élet alapelemeként volt jelen, de úgy, hogy a közösségi értékek nem vesztek oda, mint manapság a „valósítsd meg önmagad” (magyarul: „taposs át mindenkin a sikered érdekében”) hazug eszméje alatt. A duális irányítás alatt szerveződő szakrális kultúrákban valódi népfelség elve működhetett, szemben a demokráciával, mely pl. Aaron Russo szerint a társadalom 51%-ának hatalma a többi 49% felett, de valójában néhány átlagon felül intelligens gazemberekből álló család és klub uralma a mindenki felett.

Magyarország, de talán ideérthetnénk a fél világot, jó néhány évszázada nem független. Mások döntenek felettünk, de mégis egyre nehezebbek az életkörülmények, magyarán ezek a társadalmi rendszerek nekünk nem igazán kellemesek. Nekünk, magyaroknak ebben a nagyhatalmi sakkjátszmában egy harmadik út keresése a leginkább indokolt.
Még egy erősen nemzeti kormány is igen-igen nehezen tudna a mai geopolitikai helyzetben ügyesen lavírozni, amilyen erősen folyik a világ tömbösödése (már megint). Kína hiába államkapitalista, mégiscsak kommunista. A nyugat hiába "szocialista" kormányokkal van teli, mégiscsak liberális vadkapitalista.
Remény van rá, hogy a kommunizmus és kapitalizmus melletti harmadik út először nálunk fog megvalósulni. Ne akarjuk beskatulyázni mondjuk hungarizmus néven, de valahol ott az arany középút, csak izmus nélkül.... Keresnünk kell.

Egy felmérés szerint az USA-ban és Európában legalább 150 millió olyan ember él, aki nem elégedett a jelenleg uralkodó „demokratikus” vad-kapitalista rendszerrel, mert erőltetett, idegen testként érzi az életében. Egyesek „Kulturális Kreatívoknak” nevezik ezt a csoportot, mások egyenesen a Hungarizmus alapelveit vélik felfedezni ebben a gondolkodásmódban, de talán az a legpontosabb definíció, ha Természet-mintát követő, Hittel-teli, Tudatos, Életben Gondolkodóknak nevezzük őket.
Vajon hányan lennének ezek az emberek mondjuk TV nélkül?

És hogy hol romolhatott el dolog, mikor siklottunk tévútra? Ennek megválaszolására egy könyvnyi terjedelem is kevés lenne. Azért nemsokára kísérletet teszünk rá.

2010. december 30.

TT

2010. december 27., hétfő

JELENET GALAXISUNK TÖRTÉNELMÉBŐL.

Paul Hellyer, Kanada egykori hadügyminisztere (1963-68), elmondta 2008-ban (I), hogy a második világháborút követően egy földönkívüli civilizáció kapcsolatba lépett az amerikai elnök Dwight D. Eisenhowerrel és figyelmeztette a nukleáris fegyverek fejlesztése ellen. Ma már Amerika feltehetően az űrből is képes bevetni tömegpusztító fegyvereket (II), ami a két másik nukleáris nagyhatalmat is űrfegyverkezésre kényszerít. Érdemes tudni, hogy csupán három geoszinkron pályán keringő, kilövő bázis képes az egész bolygót lefedni.  
Hellyer arra is utal beszédjében, hogy Amerika a földönkívüli "repülő csészealj"-hoz hasonlító járműveket fejlesztett titokban és felteszi a kérdést, vajon mi célból? Werner von Braun, az amerikai űrkutatás elhunyt atyja egykori munkatársa, Dr Carol Rosin, azt mondta egy 2004-es interjúban (III), hogy von Braun említeni szokott egy titkos amerikai tervet, miszerint a mumusként kijelölt szovjet ellenség után nemzetközi terrorizmus, aszteroida becsapódás és földönkívüli támadás veszélyek lesznek az amerikai űrfegyverkezés alibijei. Jó ideje már jelen vannak a tömegmédiában és az amerikai filmiparban a terrorista, a földönkívüli, valamint az aszteroida ("Armageddon", "Deep Impact"...) témák. Az idén pedig, a híres asztrofizikus Stephen Hawking különös hangsúlyt adott a földönkívüli veszedelem témának (IV).  


Eisenhower és a földönkívüliek kapcsolatáról beszélt nem rég Henry W. McElroy is, az amerikai Kongresszus egykori tagja (V). Azt állítja az amerikai képviselő, hogy olyan hivatalos dokumentumot látott a politikai karrierje során, amely említést tesz egy leendő találkozásra Eisenhower és már a Földön tartózkodó földönkívüliek között. Érdemes még említeni Philip J. Corso, az amerikai katonai hírszerzés egykori alezredesének (VI) könyvét is, "The Day After Roswell", amiben többek közt az olvasható (VII), hogy a roswelli incidens (1947) előtt is lezuhantak már földönkívüli gépek és, hogy az amerikai vizsgálatok szerint, a roncsokban talált alacsony, szürkés bőrű, nagy fekete szemű és nemi szervek nélküli lények valóban csak afféle "bio-robotok", a gépek szerves irányító részei. Corso szerint, az amerikaiakon kívül, a huszadik században, a németek, az oroszok, a britek és az olaszok is tanulmányozhattak náluk lezuhant hasonló gépeket és lényeket.

Ha minden igaz, egy földönkívüli civilizáció békés technológiát ajánlott fel az emberiség akkori nagyhatalmának (Amerika) annak cserében, hogy ne legyen tovább fejlesztve a nukleáris fegyver és az ajánlat vissza lett utasítva a háttérhatalom nyomására. Paul Hellyer szerint, a háttérhatalom tovább is felülbírálja az amerikai elnöki döntéseket. Feltételezhetően, az amerikai "katonai-ipari komplexum" háttérhatalomról van szó, amely ellen figyelmeztetett Eisenhower 1961-ben, az elnöki mandátuma végén: "A hatalmas katonai establishment és a jelentős magán hadiipar közötti összefonódás az amerikai történelem újdonsága. Védekeznünk kell a törvénytelen befolyás ellen, amelyre ez a komplexum igyekszik szert tenni, nyíltan vagy rejtett módon, vészes mértékben és kibújva az állampolgárok ellenőrzése alól." (VIII). Ha az amerikai kapcsolat valóban megtörtént, akkor persze a szovjet vezetőséggel is kapcsolatot teremthettek a földönkívüliek és azzal sem jártak sikerrel. Az is elképzelhető azonban, hogy meg sem kísérelték felvenni a kapcsolatot a szovjetekkel, hiszen az ötvenes években Sztálin már súlyosan beteg volt mind testileg és szellemileg, utána pedig egy tartós hatalmi vákuum keletkezett. Philip J. Corso szerint, 1954-ben találkozhatott Eisenhower a földönkívüliekkel, vagyis nemsoká Sztálin halála után. Mindenesetre, ha akkoriban a két nukleáris hatalom közül az egyik elfogadja a földönkívüli ajánlatot és leállítja a nukleáris hadi fejlesztését, a másik hatalomnak nem lett volna érdekes tovább haladni azon az úton, hiszen a földönkívüliek védelme alá került volna az ellenfél. Elképzelhető, hogy egy gyors békés technológiai fejlesztés következett volna, aminek eredményeként ma már egy emberközpontú és határok-nélküli társadalomban élnénk.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem próbálta meg felvenni velünk a kapcsolatot újra ez a civilizáció vagy, ha megtette, vajon azóta is ilyen bugyután vissza lett utasítva? Véleményem szerint, feltéve hogy igaz a történet, a földönkívülieknek nincs okuk újra felvenni a kapcsolatot velünk, amennyiben az volt az eredeti szándékuk, hogy békés technológia cserében önkéntesen lemondjunk a tömegpusztító hadi-technológia fejlesztéséről. Vagyis, ha a földönkívüliek az emberiség önpusztítását kívánják megakadályozni, most már felesleges velünk tárgyalni, hiszen rengeteg pénz és munka árán "sikerült" megszereznünk az önpusztító tudást. Azt is el lehet képzelni, hogy az ajánlat afféle belépő vizsga volt és az emberiség bebizonyította, hogy egyelőre nem alkalmas csatlakozni a csillagtársadalomhoz. Mondhatjuk persze, hogy az amerikai háttérhatalom vagy a szovjet vezetőség csupán néhány száz ember, ami nem az egész emberiség vagy akár azt, hogy nem minden nemzet azonos szellemi fejlődési szinten van. Azonban, minden emberi hatalmi elit emberekből áll és mivel ezek általában a legtanultabb társadalmi rétegekből származnak, mégis csak az emberiség általános gondolkodásmódját tükrözik. Ami pedig a nemzetek különböző fejlődési szintjét illeti, egy szellemileg fejlett földönkívüli civilizáció számára talán nincs értelme felbontani az emberiséget külön csoportokra.

Van azonban valami, amit talán tovább is megtehet értünk egy minket figyelő jó szándékú, technológiailag és szellemileg magasabban fejlett civilizáció. 2010, szeptember 27-e óta komolyan gondolhatjuk, hogy földönkívüli ellenőrzés alatt állnak a ballisztikus (interkontinentális) nukleáris rakéták. Az nap Washingtonban, hét amerikai tiszt tartott egy különleges sajtókonferenciát (IX). Ezek a tisztek amerikai nukleáris kilövőbázisokon szolgáltak az elmúlt évtizedekben és elmondták a sajtókonferencián, hogy szemtanúi voltak olyan eseményeknek amelyek során "csészealj"-szerű gépek jelentek meg rövid ideig a bázisok felett, miközben a rakéták indítórendszere lefagyott és csak a titokzatos látogatók távozása után működött újra. A sajtókonferencia rendezői szerint több, mint 120 más tisztek is tanúskodtak hasonló eseményekről, de nem akartak nyilvánosság elé kerülni. Ha ez valóban megtörtént amerikai bázisokon, akkor máshol is megtörténhetett és úgy tűnik, mintha "valakik" azt üzennék a földi nagyhatalmaknak, hogy ne fenyegessék egymást nukleáris rakétákkal, mert úgy sem lesz lehetőségük ezeket bevetni. Ha ez valóban így van és valamelyik nukleáris hatalom mégis megnyomja az indító gombot, akkor a rakéták feltehetően nem fognak felrobbanni vagy egyáltalán el sem hagyják a silókat.

A nukleáris fegyverek fejlesztése jelenleg is folytatódik, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a ballisztikus rakéták irányítása ne lenne földönkívüli irányítás alatt. Ugyanis, a fegyverkezési verseny nagy bizniszt jelent az amerikai és általában nyugati katonai-ipari komplexum számára. Ott pedig, ahol nincs szerepe a magántőkének a fegyverkezésben, azért muszáj lépést tartani, mert nem lenne túl racionális a földönkívüliekre számítani egy amerikai támadás esetén. Legfőképpen talán azért folytatja Amerika a fegyverkezési versenyt, mert ez része a gazdasági háborúnak Kína és Oroszország ellen. Az amerikai háttérhatalom jelentős része a mai napig naivan de kitartóan törekszik a világhatalomra, ami eddig stratégiailag megfelelt az európai globalizációs erőknek és Izraelnek is. Amerika őrült fegyverkezése rengeteg erőforrást von el a gazdaságilag még fejlődő állapotban lévő Kína és Oroszországtól (egyre jobban Indiától is), reményt adva ezzel a nyugati globalizációs erőknek, hogy megszerezzék a globális irányítást. Amerika azonban, a gazdasági háborúskodással -és persze a "terror-elleni" háborúskodással- önmagát sodorta az összeomlás szélére és ez mindenképpen meg fogja határozni az emberiség jövőjét. Átmeneti időket élünk tehát és nem tudjuk mi vár ránk a híd másik oldalán, de talán nem vagyunk annyira egyedül, mint gondolnánk.

Békét és erőt 2011-ben minden jóakaratú embernek! 

2010. december 24., péntek

LÉLEKTAN A MÚLTBÓL.

Karácsony alkalmából, ez most egy kissé szokatlan bejegyzés. Vannak olyan művek, amelyek képesek kibékíteni az emberiséggel és önmagunkkal is. Szeretnék röviden bemutatni egy ilyet, vagyis egy filmet ami nem csak hihetetlenül élvezetes, hanem szerintem egy igazi lélektan is. Ez egy olyan alkotás, ami által lélekben gazdagabbnak érezzük magunkat. Mintha egy napocska beköltözött volna a szívünkbe és aztán ott jól is érzi magát. Tulajdonképpen ez kellene mindig, hogy legyen a művészet lényege, de sajnos egyre kevésbé az.

A film címe "A Palota Ékköve". Ez egy koreai filmsorozat, amit már többször is vetített a magyar televízió, de eddig mindig csak délután vagy késő este. A szereplők csodálatosak, érezzük hogy számukra ez a szerep sokat jelent. A magyar hangok is csodálatosak. Aki látta a filmet, tudja miről beszélek, aki pedig nem, megnézheti a sorozatot a neten, bizonyára nagy örömet fog lelni benne. Az első részlet kicsit furának tűnhet, mivel egy egészen más kultúrában és környezetben találjuk magunkat, mint amihez hozzá vagyunk szokva, de hamar otthon vagyunk. Az első részletek után már olyanná válnak a szereplők és a figurák, mintha régi barátok lennének. Gyakran olyan érzésem volt, hogy nem is egy koreai történetet néztem, hanem egy régi régi magyar történetet azokból az időkből, amikor még éltünk és haltunk, nem csupán voltunk és múltunk.

Itt lehet olvasni a részletekről: Link

Ízelítőként, egy jelenet a filmből: Video
Ez pedig a film zenéje, egy gyönyörű régi népdal: Zene   Zene2 Link 3

Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok Mindnyájunknak!

mézesmózes


Nem szeretném újabb bejegyzéssel gyarapítani az írások számát, ezért itt köszönöm meg mézesmózes és  Kraft munkáját és tanácsait, amivel az elmúlt hónapokban segítettek, hogy a blog működhessen. Köszönet illeti Kasart, moonlight-ot, TT-t és bukovinait is, mert értékes írásaikkal hozzájárultak az oldal színvonalának emeléséhez, noha gyakorlatilag nem is ismerjük egymást közelebbről.  Bevallom, jól jött a segítség mindenkitől, mert egyrészt a kevéske szabad időmből így másra is jutott, másrészt talán színesebbé és érdekesebbé vált ez a kis sziget az internet óceánjában. A karácsonyi ünnepek alatt nem jelentetünk meg újabb írásokat, aki teheti, töltsön minél több időt a családjával.  Legközelebb december 27.-én fogtok új olvasnivalót találni az oldalon.

Ha szabad ajánlanom, a mézesmózes által röviden ismertetett filmsorozat megtekintésére szakítsatok időt akár szeretteitekkel együtt, mert véleményem szerint is nagyon értékes alkotás. (én már megnéztem az összes részt, alig tudtam abbahagyni.. :o) )

Végezetül engedjétek meg, hogy boldog, meghitt, békés Karácsonyt és sikerekben gazdag, jó egészségben eltöltött 2011-es Újévet kívánjak az itt íróknak, olvasóknak.

Velorex

2010. december 22., szerda

Az emberi minőségről (Minden magyarnak kötelező!)

Egy kedves barátom hívta fel a figyelmemet az alábbi, Pap Gábor művészettörténésszel készített interjúra. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a teljes anyagot, de ide most technikai okokból csak az egyik ( 6/4. ) részt teszem ki.


Itt vannak a további részek:

 1. rész
 2. rész
 3. rész
 4. rész (ez van fent)
 5. rész
 6. rész (ez is nagyon izgalmas, és aktuális)

2010. december 21., kedd

Filmipar és a média szemben az erkölccsel, a társadalomrombolás következményei

Sex és New-York, How I met Your Mother és még sorolhatnám a címeket. Mi a közös bennük? Azaz életvitel, amit sugallnak ezek a sorozatok. Nőkkel elhitetik, hogy normális dolog harmincon túl is család és gyerek nélkül minden héten pasizni, bulizni, vásárolni a barátnőkkel. Férfiaknak pedig bizonygatják, hogy mennyire menő dolog folyton hajtani a nőket, egyik ágyból a másikba kerülni. Kitűnő példa erre az előbb említett sorozatok egyikéből, amikor az örök agglegény gúnyosan megjegyzi a szerelmes párnak, hogy:”eddigi életükben csak egymással feküdtek le.” Szerintem egy férfinek sem szabad szégyenkeznie azért, ha nem bújt össze a fél várossal.
Persze mindenkinek jár a szórakozás, azonban mindennek megvan a maga helye, ideje. Ugyanezt gondolom a nemi életről is. Azonban a filmipar és a média ezt is teljesen eltorzította. Napjainkban sajnos divattá vált a homoszexualitás és az egyéb deviancia. Szinte alig akad olyan tv-s műsor, ahol valamilyen formában ne találkozna az ember fia ezen eszmékkel. A teljesség igénye nélkül: transzfesztiták, szilikonnal dúsított playmate-ek, akikben annyi természetesség sincs, mint egy Mcdonalds-os sajtburgerben, drogos műsorvezetők stb. És ott vannak természetesen a melegfelvonulások, mint a deviancia tetőpontja. Kérdem én, miért kell valakinek nyíltan reklámoznia másságát, ráadásul mindezt legtöbbször obszcén módon? Azt hiszem ez teljesen privát dolog, ami nem tartozik másokra és történelmi utcáink se ilyen rendezvényeket érdemelnek.

Természetesen a zene világa sem kerülhette el az erkölcsi romlást, mivel a muzsikával is tömegeket lehet megmozgatni, befolyásolni (sokan a Föld egyetlen közös nyelvének nevezik). Az „elit” egyik prominens képviselője Lady Gaga, ő csupán csak egy azon bálványok közül, akik rossz irányba terelik a fiatalok és a többi réteg gondolkodását. Klipjeiben minden megtalálható, ami a jó ízlésnek ellent vall. Női ruhában férfiak, fordított keresztes apácaruha, röviden szólva deviáns dolgok megfűszerezve némi sátánizmussal és szabadkőműves utalásokkal (erről már többen írtak előttem, érdemes utánanézni 1-2 elemzésnek az interneten). Sajnos amíg tömegek imádják a hozzá hasonló előadókat, addig nem nagyon lesz változás. Média lehúzza a süllyesztőbe a sztárocskákat, majd kreál egy utódot, ha az előbbi már nem vonzza a megfelelő számú hallgatóságot.

Az átlag nem is sejti sokszor, hogy az ilyen „értékrenddel” megáldott sorozatok, filmek stb. milyen károsak lehetnek a családokra, de legfőképpen a felcseperedő fiatalságra. Hogyan fognak az ilyen „erkölcs” szerint élő fiúk és lányok majdan együtt élni és gyereket nevelni? Elárulom, sehogy… Az olyan lányok, akik fél életükben csak a kirakatot bámulták és az volt a legnagyobb gondjuk, hogy milyen ruhát vegyenek fel a hétvégi bulira, azok bizony nem fognak tudni helytállni az otthoni teendőkben, a gyereknevelést ne is említsem. A teljesen elbutított, metroszexuális „férfiak” pedig az msn-en és Facebook-on kívül nem sok dologhoz konyítanak majd. Így válnak teljesen kiszolgáltatottá a hatalmi elittel szemben és elfogadják annak látszólag kézenfekvő megoldásait.

Éhes vagy, de nem tudsz összedobni még egy rántottát sem? Egyél gyorsétteremben tartósítószerekkel agyontűzdelt műételeket! Gyereket akarsz „korlátok” nélkül? Fogadj örökbe, esetleg hordasd ki leendő „gyermeked” egy béranyával, így leszel igazán csúcsszingli!
És ez csak pár kiragadott példa volt a sok közül… Az ehhez hasonló anomáliáknak köszönhetően a „civilizált” emberek önellátó képessége drasztikusan romlott az utóbbi évszázadokban, aminek szörnyű következményei lehetnek például egy hosszabb áramkimaradás vagy élelmiszerhiány esetén. Vajon ez a célja a háttérhatalmaknak, hogy minél kevesebben vészeljenek át egy esetleges katasztrófát? A kérdés megválaszolását az olvasóra bízom.

Felvázolt problémákra vajon lehet-e ésszerű megoldás? Globális szinten valószínűleg még nem igazán, mivel mindenhonnan csak a szellemi szenny ömlik az emberek felé. Igen nehéz dolog ebben az ellenszélben erkölcsös, normális emberként élni. Személy szerint azt tanácsolom mindenkinek, hogy próbáljon a lehetőségeihez mérten önálló lenni az életben. Nem szabad ölbe tett kézzel várnunk a megoldást másoktól, hiszen mindenki a saját sorsáért felelős! Megszerzett tudást senki nem veheti el tőlünk, ahogy édesapám mondta.

Moonlight

2010. december 18., szombat

A közkórházak eladók

Írta: Anne Gervais és André Grimaldi  
A Le Monde diplomatique cikke Link

Az egészségügyi helyzetről szóló három cikk olvastán „déjá vu” érzésünk van és nem véletlenül: az egészségügyi rendszer szétzilálása nálunk előbbre jár, mint Franciaországban. Sőt, minden jel szerint ott a nálunk már kipróbált módszert próbálják majd alkalmazni. E tekintetben is az ismert kelet-európai szólás látszik megvalósulni („our present is your future”). Igaz, nálunk nem volt tömeges és erőteljes ellenállás, amelynek hatását nehéz előre megjósolni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy mindazok már ugrásra készen állnak, akik a közegészségügy romjain akarnak majd meggazdagodni.

Elsőként Bernard Debré professzor, kormánypárti parlamenti képviselő, a Párizsi Cochin kórház főorvosa kiáltott fel, 2010. október 3-án: "Tönkreteszik a közkórházat!" Október közepére már 44 kórház sztrájkolt.

Egy nappal azután, hogy a francia parlament 2009. június 25-én elfogadta a Kórház, betegek, egészség, körzetek (Hôpital, patients, santé, territoires – HPST) című törvényt, az angers-i Egyetemi Kórházi Központba látogató Roselyne Bachelot egészségügyi és sportminiszter kijelentette, hogy a kórházi rendszer munkahelyeket teremt” Majd hozzátette: „2008-ban nem kevesebb, mint 25 ezer munkahely jött létre a francia kórházakban.”[1] Tizenöt hónappal később, 2010. október 2-án elég volt a párizsi Tenon kórház három ápolónőjének munkabeszüntetése ahhoz, hogy az intézmény egész hétvégére felfüggessze a sürgősségi ellátást, súlyos nehézségeket okozva ezzel a szomszédos Saint-Antoine és Saint-Louis kórházaknak, amelyek már addig is munkaerőhiánnyal küszködtek.

Elfogadása pillanatától kezdve a kórházi ápolószemélyzet hevesen tiltakozott „a közkórház sokkterápiája ellen, mely célja a közkórház tönkretétele”.[2]

A törvény által létrehozott huszonhat Regionális Egészségügynökség (ARS) – amelyek igazgatóit a minisztertanács nevezi ki – nagy nehézségek árán kezdte meg a működését. Azonnal kulturális konfliktusok és rivalizálás kezdődött a különböző területek – társadalombiztosítás, kórházi vezetés, egészség- és szociális ügyek – képviselői között. E vitákon kívül napvilágra került az úgynevezett Bachelot-reform két legalapvetőbb jellegzetessége: állami bürokrácia és piaci nyitás. Magán viseli ezt a kettős jellegzetességet a törvény egyik újdonsága is, a beteg gyógyászati önmenedzselésének elindítása is, amellyel kapcsolatban egyébként sikerült konszenzust teremteni. Hogy tevékenységükhöz megszerezzék az ARS engedélyét, ami nélkül egyébként egy lépést sem tehetnek, az ápolóknak bürokratikus feladataik vannak: mielőtt egy beteget megtanítanának a saját kezelése menedzselésére, előzetesen egyértelmű beleegyező nyilatkozatot kell vele aláíratniuk, éppen úgy, mintha kutatási tanulmányokban venne részt. Amikor ennek az intézkedésnek az abszurditásáról kérdezték, a főváros körzetét lefedő Île-de-France Regionális Egészségügynöksége csak annyit felelt: „Ez a törvény!” Ugyanakkor a törvény bevezetésével a kórházak nem kaptak plusz forrásokat, ugyanolyan szűkös keretből gazdálkodnak, mint korábban. Így aztán a magánszférához kell fordulni, elsősorban a gyógyszeriparhoz az „állami–magán partnerségeken” keresztül, amelyekben állítólag mindenki nyer, de a végén mindig közpénzből állják a számlát.

A piaci mohóságnak és a bürokratizmusnak ez a keveréke megtalálható a kórházak irányításában is. Magáncégeknek játsszák át a helyiségek karbantartását, a mosoda, az étterem üzemeltetését és a logisztika működtetését. Azt tervezik, hogy a titkárnők munkáját kiszervezik, adatrögzítést végző cégekre bízzák. Tervezik, hogy megfizettetik a betegekkel a dietetikus és a pszichológus eddig ingyenes konzultációit. 2011-től 55 eurót fognak kérni éjszakánként attól, aki egyágyas szobába akar kerülni (hacsak nem orvosilag indokolt az elkülönítés).[3] Szorgalmazzák a rentábilis tevékenységeket, például a szürkehályog, a melanóma vagy az alagútszindróma műtétei elsőbbséget kapnak. Megkerülik „a munka törvénykönyvének merev szabályait”, és ezentúl határozott idejű munkaszerződésekkel alkalmazzák a dolgozókat.

Annyi számadatot és táblázatot produkálnak, hogy tulajdonképpen ugyanazon intézményben két kórház létezik, a könyvelők „numerikus” kórháza és a betegek, ápolók valóságos kórháza. A kettő egyre távolodik egymástól. 2010-ben a párizsi Közjóléti Intézmények igazgatója, Benoît Leclerc hivatalosan 783 munkahelyet szüntetett meg: adminisztratív, egészségügyi dolgozók, a segédápolónők és más kórházi alkalmazottak helyeit, miközben hangsúlyozta: egyetlen nővér állását sem hagyta veszni. A valóságos kórház igencsak különbözik a hivatalos számok sugallta képtől.

Vége a korporatista konzervatizmusnak

A kórházak többsége munkaerőhiánnyal küzd: kevés az orvosi titkárnő, a szociális asszisztens, a gyógytornász és a képzett nővér. Tizenöt nővérrel több kellene például a Pitié-Salpêtrière nagy neurológiai központjában, még tizenhárom az idegsebészeten, nyolc a hemato-onkológián, és ötvennyolc a Tenon kórházban – ez az intézmény pillanatnyilag sztrájkol. Sem a szülési szabadságon, sem a hosszabb betegszabadságon lévőket nem helyettesítik. Amikor egy alkalmazott nyugdíjba megy, fél vagy akár egy évet is várni kell, míg a helyét betöltik. A „mindig többet, mindig gyorsabban” elv nyomása alatt a hiányzások száma növekszik, már csak azért is, mert sokan naponta két órát utaznak a munkahelyükre, kisgyermeküket el kell vinniük a bölcsődébe, majd onnan haza is kell hozniuk, ha pedig megbetegszenek, otthon kell velük maradniuk… S az eredmény: a sürgősségi ellátás a párizsi Közjóléti Intézmények és Kórházak (AP-HP) több közkórházában az összeomlás szélén áll. A sürgősségin dolgozó orvosok már két éve kongatják a vészharangot. Csakhogy az AP-HP hatalmas bürokratikus gépezete nem bízik a napi gyakorlatot a bőrükön érző szakemberekben, akiket eleve konzervatív korporatizmussal gyanúsít, miközben az intézmény a pénzügyi egyensúly bűvöletében él, és egyre-másra munkahelyeket szüntet meg.

Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter és Claude Evin, akik2010. április 1. óta a főváros és körzetének (az előbb említett Île-de-France-nak) ARS-igazgatója, frappáns válasszal rukkolnak elő: nincs szó létszámhiányról, csupán szervezési hiányosságokról. Nem nagyon lehet rájuk azt mondani, hogy hitelesek. Claude Evin bátran azt javasolta, hogy Île-de-France-ban este fél héttől reggel nyolcig a nyolcadára csökkentsék az ügyeletes műtőblokkok számát: ötvenöt blokkból hét, azaz osztályonként csak egy maradna készenlétben. Ezt a javaslatot, amely óriási felháborodást keltett, nem előzte meg semmilyen egyeztetés az érintett szakmabeliekkel. Ugyanígy értékelhető a miniszter és munkatársainak szervezési tevékenysége az A típusú influenza elleni védőoltás kapcsán.[4]

A hivatalos álláspont szerint a nyugtalanság csak a párizsi kórházakra jellemző és főleg „az AP–HP gazdagjait” érinti. Ámde ugyanaz a politika ugyanolyan eredményre vezet: miután megszüntettek több mint kétszáz állást, a nantes-i Egyetemi Kórházi Központnak 2010 júliusában három hétre be kellett zárnia tizenegy műtőblokkját. Ami pedig a párizsi privilégiumokat illeti, érdemes összehasonlítani néhány számadatot: 2009-ben az AP–HP költségvetése 23 ezer kórházi ágyra 6,5 milliárd euró volt, miközben Lyon 5400 ágyra 1,4 milliárd, Marseille 2300 ágyra 1,1 milliárd, Toulouse pedig 2800 ágyra 850 millió eurót kapott.

Valójában a kormánypolitika célja, hogy fokozatosan veszteségessé tegyék a kórházakat, és így rákényszerítsék őket a létszámcsökkentésre, ennek következményeként pedig arra, hogy átengedjék feladataik egy részét a piaci alapon működő klinikáknak. A magánklinikák az általánosan elterjedt vélemény szerint kevesebbe kerülnek a társadalombiztosításnak, de ritkán hallunk arról, hogy közben többe kerülnek a betegeknek (lásd „A magánklinikák majd megmentik…írásunkat). A kórházak elkülönített költségvetésének 2011-ben 2,7 százalékkal kell nőnie, csakhogy a rájuk háruló terhek – a működés, karbantartás, felújítás, a kategória szerinti bérezési intézkedések, kezelési költségek és különböző kormányzati egészségügyi tervek – tervezett növekedése 3,5 százalék.[5] Ha ez nem volna elég, a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvény, amelyet a kormány 2010. október 26-án nyújtott be a Nemzetgyűlésnek, előirányozza az egészségügyi közszolgáltatások több fajtájára, mint például sürgősségi ellátásra, a folyamatos gondozásra szánt összeg csökkentését. A jogszabály ezen a téren a Briet-jelentésből[6] merített ihletet. A dokumentum nevét arról a főtisztviselőtől kapta, akit a kormány az AP–HP felügyelőtanácsának élére szemelt ki, s aki a párizsi polgármester képviselőjét váltotta fel, elődjét ugyanis a lakossági nyomással szemben túlságosan érzékenynek tartották.

A profit a magánszektoré, a többi az állam nyakán marad

A díjszabás egységesítésének politikája, az „egységes tarifa” bevezetése az egészségügyi intézményekben, függetlenül a státuszuktól (állami vagy magán), a méretüktől, a feladatkörüktől, felszereltségüktől és állapotuktól hátrányosan érinti a közkórházakat, közülük pedig leginkább a régi épületben működő nagyméretű intézményeket. A párizsi Közjóléti Intézmények deficitje, amely most 96 millió eurós, jövőre biztosan tovább növekszik.

Hogy működőképesek maradjanak a tisztességtelen konkurenciával szemben, az állami kórházak vezetése egyre inkább a magánklinikák vezetésére kezd hasonlítani. A gyakorló orvosokkal háromévente megújítandó munkaszerződést kötnek, a bérezésüket pedig a tevékenységüktől teszik függővé[7], így könnyebben el lehet őket bocsátani. Mireille Faugère, az AP–HP új igazgatónője eddig a francia államvasutaknál (SNCF) építette a karrierjét. Sem ő, sem a magánszférából érkező kórházigazgatók nem ismerik a közkórházak működését, így csak a nyereségesség és a hatékonyság szempontjaival foglalkoznak. Részben az e téren elért eredményüktől függ egyébként a saját fizetésük is.

Németország ezt a liberális politikát módszeresen és hatékonyan hajtotta végre. Az eredmény: a közintézmények részesedése 46-ról 32 százalékra csökkent az egészségügyi ellátásban, a profitot termelő magánszektor részaránya pedig 15-ről 30 százalékra növekedett. Két egyetemi kórházi központot már el is adtak a magánszektornak: Hamburg, illetve Giessen és Marburg kórházát. A betegeket terhelő kiadások aránya az összköltségből 11-ről 13 százalékra nőtt, miközben az állami kiadások részesedése a 2000-es 79 százalékról 2007-re 77 százalékra csökkent.

Franciaország követi ezt a trendet. A megtérülés nevében az állami kórházak csökkentik dolgozóik számát és átengedik tevékenységük egy részét a piaci alapon működő klinikák javára. Ennek az lesz a vége, hogy magukon a közkórházakon belül is bevezetik a piaci rendszert. Ezt szeretné elérni Jean-Loup Durousset[8] például a szülőotthonokban. Ezt tervezik a párizsi Saint Joseph kórházban is, ahol ortopédklinikát alakítanának ki. Ennek az „állami–magán partnerségnek” köszönhetően valóban könnyebb a feladatok megosztása… a profit a magánszektoré, a többi az állam nyakán marad. Ne legyenek kétségeink: a társadalombiztosítás költségei így valóban „féken tarthatók”.

Ott tartunk, hogy a betegbiztosítás által nem fedezett egészségügyi kiadások aránya 2002 és 2008 között 5 százalékról 29 százalékra nőtt; azoknak az aránya pedig, akik pénzügyi okokból inkább nem fordultak orvoshoz a panaszukkal, már 23 százalék, és 33 százalék azon betegek körében, akiknek nincs kiegészítő betegbiztosításuk. E kiegészítő, segély- és magánbiztosítások díja 2001 és 2008 között 44 százalékkal növekedett, miközben a cserébe nyújtott szolgáltatások ára csak 27 százalékkal emelkedett.[9] A kormányzópárt (UMP) nemzetgyűlési frakciójának elnöke, Jean-François Copé azt javasolja, hogy még tovább menjünk: vessünk véget a társadalombiztosítás monopóliumának.[10]

* Anne Gervais hepatológus a párizsi Bichat kórházban, André Grimaldi pedig diabetológus professzor a párizsi Salpêtrière-ben.


Fordította: Ferwagner Ákos

[1] Roselyne Bachelot estime que les hôpitaux créent de l’emploi. Ouest France, Nantes, 2009. június 26.
[2] André Grimaldi – Thomas Papo – Jean-Paul Vernant: Traitement de choc pour l’hôpital public. Le Monde diplomatique, 2008. február.
[3] Az elvet kísérleti jelleggel több vidéki (például a roueni) egészségügyi intézményben és a párizsi Bichat kórházban már bevezették.
[4] Vaccins H1N1: le ministère de la Santé mis en cause. Le Figaro, 2010. október 15.
[5] Francia Kórházszövetség (Fédération hospitalière de France – FHF): Estimations relatives au taux d’évaluation budgétaire pour 2010. Paris, 2009. május.
[6] Rapport Briet – Dépêche APM, 2010. április 20.
[7] Journal Officiel, 2010. szeptember 30.
[8] Jean-Luop Durousset a Magánkórházi Szövetség elnöke – a ford.
[9] Le coût de la consommation santé pour les ménages. UFC que choisir. 2010. szeptember.
[10] Jean-François Copé: Pourquoi l’assurance maladie allemande est en bonne santé? 2010. április 14. www.slate.fr

2010. december 15., szerda

I.e. 10.000

Bizonyára vannak, akik még emlékeznek az I.e. 10.000 című a filmre. Sőt olyanok is lehetnek, akik még látták is… :) Nem mostani film, azonban érdemes egy kicsit „mai szemmel” megvizsgálni, mert sok mindent elárul! Roland Emmerich alkotása ez a történelem előtti időkben játszódó kalandfilm. Sokan sokféleképpen írtak már róla, és mivel ez nem is egy filmkritika akar lenni, ezért sokkal inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy bármilyen furcsa is, de ennek a filmnek van mondanivalója… :) Emberünk származását első körben igyekszem nem firtatni.
Tudni kell, hogy a Hoolywood-i filmgyárak előszeretettel keverik össze az igazságot félrevezető hazugságokkal. Ez egy régi trükk, úgy hívják: igazságba ágyazott hazugság. Nem kell hozzá nagy ész, hogy rájöjjön az ember miért teszik ezt. Az indíttatás talán az lehet, hogy az ilyen filmeket megrendelő elit körök „szeretnek fecsegni”. A birtokukban lévő tudásanyaggal szeretnek kérkedni, de kizárólag úgy, hogy a teljes igazságot azért ne fedjék fel, csak adagolnak, csöpögtetnek belőle, hozzákeverve némi baromságot és szemenszedett hazugságot is, csak hogy fenntartsák az – általuk - jó rég óta kiharcolt összezavarodottságot az emberek fejében.
Így, az orruknál fogva el lehet irányítgatni az embereket jó sokáig nem igaz? :)
Nos, ebben az időszámításunk előtt 10.000-ben játszódó kalandfilmben sincs másképpen. Aki egy kicsit is nyitottabb szemmel utánanéz a jelenkor eseményeinek, az könnyedén rájöhet, hogy az eddig nekünk bemeséltekkel kapcsolatban van egy kis bibi – az élet sok területén, de ami a ma hivatalos történelmet illeti, ott végképp nagy a gáz. Nem is olyan kicsi ez a bibi, fogalmazhatnánk úgy is, hogy a középiskolai történelemkönyveket nem átírni kellene, hanem kidobni és megírni végre az emberiség valódi történelmét. Sajnos erre most itt nem vállalkozhatunk, annál inkább koncentráljunk tárgyban forgó film érdekességeire!
Ami már a legelején feltűnhet a figyelmesebb nézőnek az az, hogy ezek a mukik ott tízezer éve tökéletesen hasonló kiforrott nyelvezettel beszélnek mint ma, és ráadásul megértik egymást a különböző „törzsek”. Nem emberek, ez nem csak afféle filmes kényszer, mert valahogyan meg kell szólalnia annak a szerencsétlen színésznek, hisz nem sokan vannak, akik képesek végighallgatni 2 órányi érthetetlen makogást – ahogyan a hivatalos történetírás szeretné beállítani az őskori embert. Nem, itt arról van szó, hogy vannak, akik pontosan tudják; az „aranykor” embere egyáltalán nem volt butább, mint a mai ember, sőt… Az egyre szélesebb körben ismertté vált fennmaradt nyelvi és írásos emlékek ékesen bizonyítják, hogy a jó sok évezrede már az egész Földre kiterjedt, teljesen kifejlett nyelv létezett, melyről nem mellesleg a Biblia is említést tesz:
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.”
S bár ha egyáltalán eljut a tudatukig a popcorn rágcsálása közben ezt valószínűleg sokan megmosolyoghatták, attól még a tény tény marad, tehát az első lépése igaz a filmnek! Menjünk tovább!

Ezt követően vizsgáljuk meg a főszereplőket! Van egy jóképű nagy vadászunk, meg egy ősemberhez mérten igencsak szép kékszemű csajszink. Erről a párosról később kiderül, hogy legendává vállnak – ennek nem kis jelentősége van. A sminkesek javára legyen mondva, hogy meg sem próbálták ősemberekké tenni a szereplőket, és milyen igazuk volt! Miért lett volna a tízezer évvel ezelőtt élt ember genetikailag más, mint a ma élő? Ki tudná pontosan megmondani, hogy az emberi lény számára milyen időlépcsőkben zajlik az evolúció, már ha egyáltalán a darwini elméletet egyáltalán elfogadjuk?
És nézzük csak meg a nevüket! A srác D’leh, a lány Evolet névre hallgat. Hm… Nem is tudom, de nekem az Evoletről kapásból az jutott eszembe: Éva. S ha az időtávot is figyelembe vesszük, akkor az Ádám név sincs annyira messze a vadász-gyerekétől... Azt nem tudni, hogy a készítők egy alternatív feldolgozását akarták-e megmutatni Ádám és Éva történetének, vagy csak a fantázia alkotta-e neveket, mindenesetre a mítoszoknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy a kiindulási alapjuk valamilyen formában nagy valószínűséggel tényleg megtörtént – csak mire eljutott hozzánk a történet, már teljesen ki lett csavarva. No de ne álljunk le a névelemzésnél!Emberünk, asszonyát kiszabadítandó kénytelen átvágni a – vélhetően Egyiptomi - sivatagon a „kígyó fejéhez”. Már ez a kígyó feje is megérne egy értekezést, azonban a lényeg most következik. Kiderül, hogy az egyiptomi piramisokat mamutok segítségével építették, és egy földönkívüli lény rendelte meg. Gondoljuk csak végig mit is jelent ez a filmben megjelenő feltételezés! A hivatalos történelem legfeljebb (maximum!) 4500-5000 évesre teszi a piramisok korát. Szerencsére ma már sok sebből vérzik ez a minden bizonnyal hamis kormeghatározás, pl. ha megvizsgáljuk a hatalmas kőépítmények víz által okozott eróziós nyomait, összevetve azzal a ténnyel, hogy azon a környéken tízezer éve nem volt komolyabb esős évszak... Hogy Egyiptom mai vezetése miért ragaszkodik ennyire ehhez a dogmához, annak nagyon egyszerű oka van: nem szeretnék ha kiderülne, hogy az ő idegenforgalmi látványosságukat, a világ egyik csodáját nem az ő őseik építették. A mai egyiptomi lakosok ősének tekinthető berbereknek mondhatni semmi közük nincs a piramisépítő hatalmas kultúrához, ők (is) csak egy létező civilizációt rohantak le – mint oly sok más helyen a Földön ez megtörtént az elmúlt évezredekben. Ezekről a hódító népekről lerí, hogy fogalmuk sincs az előző kultúrákról, azok tudásáról, egyszerűen csak élnek azon a területen, és árulják a kis szuveníreket a – talán – még kevésbé képben lévő turistáknak.Szóval úgy néz ki, hogy a film pedzegeti ezt a témát is, méghozzá sikerrel. Érdekes módon nem hördültek fel a hivatalos körök, hogy miért tették olyan régre a piramisok építését. Az igazságnak van egy olyan tulajdonsága, hogy nem szorul védelemre, és nem lehet örökké lefedni sem… Az akadémikus történészek tehát kussolnak – jól teszik.
Aztán ott van ez a földönkívüli tag is. Első hallásra az embernek sci-fi filmek jutnak eszébe, azonban aki veszi a fáradságot, és végigböngészi az őskori kultúrák fennmarad művészetét, az rá fog döbbenni, hogy az emberiség történelmébe földönkívüli beavatkozásra sor kerülhetett már több ízben is – erre rengeteg bizonyíték van. És nem csak egy adott helyen, de szinte az összes említésre méltó kultúrában.
Csak néhány példa:
Egyiptomban Ozirisz, Hórusz és Ízisz esete, Mezopotámiában Enki, Enlil, és Inanna története – és ha egy kicsit más formában is, de nem mellesleg ugyanazt az ankh vagy kopt keresztet tartja kezében az „egyiptomi” Anubisz, mint a „sumér” Inanna…
 

A szárnyakról se feledkezzünk meg, egy korabeli művész hogyan másképp tudná ábrázolni azt, ha valaki az égből jött…?
Balról jobbra: Hórusz (a sólyom), Ozirisz a főnök, és Ízisz, a „nő”.
Anélkül, hogy nagyon belemennénk az egyiptomi hitvilágba, a hivatalos történetírás szerint ők „istenek” – szerintem meg sima földönkívüli humanoidok…
Az inkáknál ott volt Inka (aki talán a sumér Enki megfelelője?), aki tudvalevő szintén nem az általa irányított nép sorából került ki. Folytathatnánk a sort, de ezekről a dolgokról mindenki megbizonyosodhat, pl. menjen el nézze meg a Denderai Hathor templom hieroglifái között látható űrjárgányokat… Mielőtt a hívők felhorkannának gyors egy kérdés: Isten miért ne teremthetett volna a végtelen világegyetem egy másik pontján – akár jóval előttünk is – hozzánk hasonló humanoid lényeket? A tér, az idő, és a létformák is végtelenek…
Tehát. Számomra egyértelmű, hogy a film e tekintetben is az igazságról próbálja meg lerántani a leplet – mégpedig megmutatva azt, hogy a Föld szinte minden kontinensén megtalálható piramisokat, és ókori civilizációkat földönkívüli intelligencia befolyásolhatta, fejlesztette fel, vagy vonta rabigába. S ki tudja? Ez a folyamat véget ért-e a fáraókkal? Napjainkban terjedő vérvonal elméletek azt igyekeznek bebizonyítani, hogy mai világunkat irányító „angolszász” uralkodó ház története visszanyúlik Egyiptomig. Teljes képtelenség lenne? Nem hinném. De ez már egy másik történet! Vagy mégsem…?
Aztán ott vannak a filmbeli mamut építőmunkások. Merőben új elméletnek tűnik, de kénytelen az ember hitelt adni neki, hiszen így kissé könnyebbé válik elhinni, hogy ezeket a több száz tonnás köveket valahogy még is csak felhúzták az építmények tetejére. Ráadásul nem egy kutató vallja, hogy az ember sokkal régebben él itt a Földön mint azt tanítják ma, ezáltal együtt élt olyan őslényekkel is, melyekről azt hinnénk, hogy egy hatalmas időszakadék van közöttük és az ember között. Érdemes utána olvasni az perui icai köveknek, amelyeken ember és dinoszauruszok vannak együtt ábrázolva, vagy pl. Michael A. Cremo kutatásainak. Cremo „Az emberi faj rejtélyes eredete” c. könyvében olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek alátámasztják azt, hogy a jelenleg ismert darwini elképzelés nem helyes.
Arra a felfedezésre jutott, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a Földtörténeti korok több millió éves ideje alatt szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón…
Nem utolsó sorban érdemes a – ki tudja milyen mély gyökerekkel rendelkező – magyar népmese- és hiedelemvilágot is áttekinteni ilyen szemmel, hogy is van azokkal a sárkányokkal?
Úgyhogy úgy néz ki, hogy a mamutok is jó helyen és időben vannak a filmben.

Eddig tehát megállapíthatjuk, hogy a film - bár sok tekintetben meredeknek tűnő dolgokkal jön elő, de – történelmi szempontból mérföldkőnek számító alkotás. Mindez becsomagolva egy lánykiszabadítási akcióba, hogy a kevésbé gondolkodó nézők is kapjanak valamit. :)

No de mi a trükk? Hol a levesbe kever húgy? Igazat szólnak, de mégsem támadja a film készítőit a tudós társadalom egésze? Hogy is van ez?
Két dolog lehetséges.
Az egyik, hogy egy ilyen jellegű akciófilmmel akarják nevetségessé tenni az eddig elhallgatott alternatív kutatási eredményeket – a régi trükk szerint: tedd nevetségessé, és mindenki csak mesének fogja gondolni azt is, ami igaz. Ráadásul ezt a verziót talán az is alátámaszthatja, hogy megjelentek olyan kutatási irányzatok is, melyek közeli kapcsolatot vélnek felfedezni a magyar, a sumér, és az egyiptomi kultúrákkal – ha ez tényleg igaz, akkor már érthető egy olyan lépés, ahol az ezen ókori kultúrák alapítóit igyekeznek sötétnek, gonosznak, vagy idegennek ábrázolni.
A másik lehetőség, - és én inkább e felé hajlok – hogy a film készítői igyekeztek annyi valóságot átadni, amennyit csak bírtak egy film keretein belül. Talán erre a dózisra még a „vezérkar” is rábólintott, ki tudja. Nagyon úgy néz ki, hogy a filmet készítő csapat szinte kivétel nélkül zsidók. No de ebből mire lehet következtetni? Arra, hogy hülyítenek minket már megint, vagy arra, hogy a tűzhöz közelebb ülő néhány jobb szándékú ember megpróbáltak nekünk elmesélni valamit, amit másképp nem tudtak volna?
Mindenki meg tudja magában válaszolni a kérdést…


2010. december 6.


TT

2010. december 13., hétfő

KARÁCSONYI MESE: A HÁROM VEZÉR ÉS A LÉLEK.

Lehet, hogy az államvezetés is művészet? Mindenesetre, nem minden nemzeti vezér művész. Mind ahogy csak az mondhatja magát művésznek, akinek van saját mondanivalója és ereje, illetve tehetsége azt kifejezni. Nemzeti vezérnek is csak az mondhatja magát, aki saját nemzetét szolgálja, nem pedig idegen terveket. Érdekes módon, a nemzeti vezér egy művészi előadás közben is felismerhető.

Nézzük csak:
Egy nemrég "leszerelt" (leszerepelt?) magyar "nemzeti vezér" előadása: >>> Video <<< Aranyos, ugye? Vagy talán inkább... "érdekes"? Egye fene, mondjuk, hogy "figyelemre méltó". Mármint a szakértők figyelmére. Igaz, már szakértők sem nagyon vannak Magyarországon, amióta  a pszichiátriára sincs pénz. Slussz-passz.

A jelenlegi vezérünk előadása (a videó harmadik percében kezdődik): >>> Video <<< Mintha valóban énekelne, ugye? Mintha... Mondjam azt, hogy "mintha valóban kormányozna"? Inkább nem mondok semmit, de azért gondolni még lehet, ugye? Fogjuk rá, hogy egyelőre még lehet. Gondolom hát.

Végül is, íme egy másik nemzet vezére, akit érdekes módon nem igen kedvel a mi jelenlegi vezérünk: >>> Video <<< Talán azért nem kedveli őt, mert a másik vezér valóban énekel, nem csak "mintha"? Vagy talán, mert az a másik valóban nemzeti? Ejj ejj, már megint hangosan gondolkodok... nem lesz ennek jó vége.

A táncos vezérünk nem énekel semmit, ő egyszerűen rángatózik. Egyszerűen, de nem igazán nagyszerűen. Inkább olyan... bábu-szerűen. Na jó, nem lehet mindenki Travolta. Ez a bábszínházas tánc előadás legalább egyértelmű, sőt még azt is rá lehet fogni, hogy "őszinte"... akár csak az öszödi beszéd. Ha felhörpintünk egy korsó dilibogyó pálinkát, talán még Travolta is eszünkbe juthat... a "Szombat esti láz"... nosztalgia, ha ránk száll... kissé olyan ez, mint az mszp szocializmusa: nem sok köze van a néphez, de azért lehet vele nosztalgiázni, nem igaz?

A "mintha énekelne" vezérünk azt "mintha-énekli" a "rendszerzáró bulin", hogy "Azok a boldog,szép napok, ég veled! Te nem tudod milyen jó nélküled." Vajon mi lesz a sláger a narancsrendszer záró buliján? Tudja-e új vezérünk, hogy a dicsőség jön, aztán megy... főleg ha közben nem tesz azért, hogy maradjon?

Hogy mit énekel a harmadik vezér? "Blueberry Hill" a dal címe. Klasszikus jazz. Kissé szomorú, de szép. Talán nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy a rákos és vak gyermekek megsegítésére rendezett jótékonysági esten énekli. Ezért is kicsit szomorú a dal... de szép. Tudjátok miről énekel valóban ez a vezér? A lélekről... ami nélkül nincs sem nemzeti vezér, sem nemzet.

Áldott Karácsonyt minden jóakaratú embernek!

mézesmózes

Big Brother is watching you!

Több oka is van, hogy ezt a rövid bejegyzést ideteszem. Az első oka az, hogy eltelt két nap az előző cikk megjelenése óta, és időszerű egy újabb írást megjelentetni. A másik oka az, hogy az év vége nekem is sok munkát jelent a hétköznapi életemben, ezért nincs sok időm velős írásokon törni a fejem, néha kénytelen vagyok mások tollaival ékeskedni. A harmadik ok a legérdekesebb...

Ma a böngészőm előzményeit megnyitottam, hogy egy korábban megnézett oldalra visszatérjek, és az első volt a listában az a link, amit most ide teszek. A baj csak az, hogy korábban soha nem láttam még ezt az oldalt...
Sokan biztosan azt gondolják, hogy olcsó poén amit most leírtam, de nem az...  Ettől függetlenül érdemes elolvasni a linkelt írást.

Itt van hát a link: Titoktan

2010. december 11., szombat

KÖNNYEN X-MAS HITEL AJÁNLAT!

Közeledik Karácsony és szaporodnak az internetes trükkös ajánlatok. A csibészek is tudják, hogy ilyenkor a lapos pénztárcánk még laposabbnak tűnik az ajándékozási láz miatt. Egy idő óta, a világ négy sarkából küldött "visszautasíthatatlanul olcsó hitel" ajánlatok különösen virágoznak a magyar neten (már a fél galaxis tudja, hogy hitelfüggőek vagyunk), de olykor kapunk örömhírt ilyen vagy olyan nemzetközi online lottótól is, hogy megnyertük a nagy bingót amihez még szelvényt sem kellett vennünk, amikor nem éppen egy menekülésre készülő afrikai diktátor könyörög nekünk, hogy segítsünk neki kimenteni a kis rongyos bankszámlájukra a lopott milliárdjait, cserében természetesen olyan gazdagok leszünk, hogy még Csányi bácsi is megsárgul az irigységtől. Olyan is akad, amikor valamiféle ENSZ-es társaság lángol a vágytól, hogy átadjon nekünk valamiféle nemzetközi díjat, természetesen adómentesen és készpénzben, de a leleményes széltolók fantáziájától függően egyéb más forgatókönyvek is előfordulnak.
George de la Tour: A szerencsemondó
A svindli lényege mindig ugyanaz. Először csak válaszolnunk kell e-mailben, hogy kösziszépenérdekeladolog és nem is kell túlságosan kompromittáló információkat adnunk magunkról, csupán a nevünket, a címünket, a telefonszámunkat meg ilyesmit. Ezután, a második fordulóban indul igazán a buli, hiszen ott már hirtelen a személyigazolvány számunkra is van szükség, valamint egy bankszámlaszámra is, hogy el tudják nekünk küldeni azt a beígért mannát, amitől minden áron meg akarnak szabadulni javunkra a jótékony kutyaütők. Manna viszont ekkor sem potyog, hanem általában egy kamu céglogóval ellátott nyomtatvány, amit ki kell töltenünk, természetesen aláírnunk és aztán postán vagy faxon visszaküldenünk. A postacím gyakran egy holland, spanyol, svájci vagy nigériai postafiók. Ekkor már is tiszta haszon vagyunk a svihákoknak, még ha az általunk adott bankszámlaszámon egy lyukas garas sincs. Ugyanis, ekkor már eleget tudnak rólunk, beleértve az elegáns kis aláírásunkat is, hogy a nevünkben különböző üzletecskéket kössenek a nagyvilágban, például online kölcsönök vagy hitelkártya csalások százait. Néhány nap alatt akár több százezer dolcsival rövidíthetnek meg világszerte egy raherli cégeket a mi nevünkben, aminek köszönhetően rengeteg új barátokat szerezhetünk magunknak rekord sebességgel. A játéknak azonban még nincs vége, hiszen ekkor még nem tudjuk, hogy a lopott személyi adatainkkal másokat is átvertek a simlisek és nagy ártatlan szemekkel tovább is várjuk a beígért manit, ha bár már kezdünk kicsit ideges lenni.

Ekkor, az svindlerek azt üzenik -néha telefon keresztül, ha közöltük velük a számunkat- hogy minden oké csak felmerül néhány lényegtelen költség, ó semmiség, csupán két-háromszáz dolcsi, ugye tudjuk mi az az átkozott adminisztráció meg ilyesmi, de ha ezt átutaltuk, akkor tuti, hogy a jövő héten már fulladozni fogunk az arany lavinában. Sajnos sokkal többen bedőlnek a mesének, mint gondolhatnánk és, ha átutalják a kért aprópénzecskét (általában olyan legális cégeken keresztül, mint a Western Union), nagyon szépen meg köszönik az új barátaink és közlik, hogy most már majdnem átutalták az összeget a számlánkra, de egye fene van még egy kis utolsó váratlan biztosítási vagy átutalási vagy frásztudjami költség, ó semmiség, csupán száz vagy kétszáz dollár, de aztán ihaj-csuhaly jön a nagy aranyeső! Ez a kis játék akár többször is megismétlődhet, mielőtt a palimadár rájön, hogy mekkora... szemét disznók vannak a világon. Tudok olyan esetről, amikor egy svájci bank igazgató (ugye-ugye, hová vezethet a kapzsiság?) több százezer dolcsit utalt át egy virtuális afrikai diktátornak. Az átlagos áldozat néhány száz vagy esetleg ezer dolcsival megússza.

Bizonyára jócskán jövedelmező lehet az efféle internetes palimadár szafari, hiszen már évtizedek óta tart. Az átverés mögött nemzetközi bandák vannak, akik egyszerre több tucatnyi postafiókokkal, címekkel, telefon/fax számokkal és hamis céglogókkal zsonglőrködnek és éjjel-nappal számítógépes programokkal milliós tételekben gyűjtögetik be mindenhonnan az e-mail címeket, illetve küldözgetik világszerte a csábító kis ajánlatokat. A szövegek szinte mindig angolul vannak és ez menti meg gyakran a magyar leendő áldozatot, aki egy mukkot sem ért az egészből és persze nem is válaszolhat. Ma már azonban nálunk is egyre többen kezdenek kuruttyolni Shakespeare nyelvén, ezért talán nem árt figyelmeztetni ez a fajta művelet ellen. Egy kis kacagás mindig jót tesz, ezért megosztom veletek ezt az apró gyöngyszemecskét, amit nemrég kaptam egy bizonyos "Sir Harald" bankár gentlemantól és amire majdnem rá lehet fogni, hogy magyarul van írva. Hurrá! hála valószínűleg a mindentudó guglitolmácsnak, már a magyar ember is élvezheti a globális internetes átverés csípős örömét! Íme hát:


Feladó: GLOBAL FUNDERS
Címzett: ---
Tárgy: Könnyen X-mas Hitel ajánlat

Könnyen X-mas Hitel ajánlat!

Szia kedves, szeretném, ha tudnátok, hogy mi vagyunk itt, hogy segítse
azokat, akiknek nagy szükségük van a pénzügyi help.We kínáljon
hiteleket a 3%-os kamat ezért kérjük, csak annyit kell tenned, csak
minket az alábbi részleteket, így
hogy nem tudjuk feldolgozni a hitel rendben.

Alkalmazás részletei.

Az Ön neve:
Ország:
Állami:
Cím:
Telefonszám:
Szükséges összeget:
Hitel időtartama:
Életkor:
Szex:
Havi jövedelem:
Foglalkozás:

Azt szeretném, ha a minket ez a fent felsorolt részleteket, hogy mi is
eljárni okay.Thanks.

Kapcsolattartó e-mail: (globalfunders07@gmail.com)

Sir Harald.


mézesmózes

2010. december 9., csütörtök

Fejlődés elmélet

A földtörténeti korokban az emberi civilizációra nézve bizonyos időközönként ugrásszerű fejlődések figyelhetők meg. Ezek az egyik „irányzat” szerint földönkívüli beavatkozásra utalnak, míg a másik elmélet szerint ezeket az ugrásokat letűnt, földalatti civilizációk bizonyos időközönként ismétlődő előbukkanása okozza. A harmadik verzió egyszerű: mindent mi magunk csinálunk.
Bármennyire is szeretnénk tárgyilagosak maradni, igazából egyik verziót sem zárhatjuk ki. Ha ezt tennénk, és szigorúan a darwini evolúció elmélete mentén haladnánk, akkor nagyon beszűkült módon vizsgálnánk a világegyetem működését, az élet kialakulását, és ezen belül az emberi civilizáció fejlődésének szakaszait, és végül nem biztos, hogy megnyugtató válaszokat találnánk annak gyorsaságára!
Csak egy példa: több millió év kellett ahhoz, hogy az óceáni élővilág megtegye az első lépést a szárazföldre, ezzel szemben az ember a repülőgép feltalálását követő néhány évtized múlva eljutott a Holdra (elméletileg). Ezeket az ugrásszerű fejlődéseket nem lehet csupán technikai szempontok alá rendelni.

Kicsit ugorjunk vissza jelenkorunkba! Napjainkban különleges módon, látványosan egy irányba terelődik a technológiai értelemben vett emberi fejlődés: Miközben már a hatvanas években eljutottunk a bolygó elhagyásának, a kirajzás közelségébe, még is az elmúlt öt évtized alatt ezzel kapcsolatban szinte nem történt semmilyen előrelépés, egy helyben toporgunk, viszont lassan minden ember rendelkezik autóval (az űrkorszakban!), számítógéppel és mobiltelefonnal. Mintha valakik azt szerették volna előtérbe helyezni, hogy ilyen kütyük minden embernél (modern kori rabszolgánál) legyenek, és ne gondolkodjanak azon vajon miért nem hagyhatják el a bolygót (ha akarnák sem).
A Holdra-szállás tényleg megtörtént-e? A Mars-szonda tevékenységéről készült dokumentum nem csak egy animációs film? Miért nem ismételték meg a Holdra-szállást? Tán csak nem attól félnek, hogy a modern technológiák miatt már a házi teleszkópokkal is kontrollálható lenne az igazság? Miért vártak a Marsra szállással eddig? Tán csak nem azért, hogy a megfelelő (élethű!) számítógépes grafika rendelkezésre álljon? Egyáltalán elhagyhatja-e a bolygót az ember amíg „ilyen” fosztogató barbár üzemmódban él? Egy francia kutató szerint létezik egy Van Halen nevű övezet a Föld körül, amin túl ember által készített szerkezet, de legalábbis ember még nem jutott át, mert a valós, vagy a finomfizikai teste nem bírná. Ugye már meg sem lepődünk, hogy ez a francia tudós eltűnt, erről az övezetről meg még nem is halottunk?

No de rugaszkodjunk el a technológiától és vizsgáljunk meg egy érdekes gondolatsort!
Élettani, de inkább számszaki szempontból bolygónk alapvetően a rovarok és a hüllők birodalma. E két élőlény-csoport igen kiterjedt családfával rendelkezik, ráadásul (elméletileg) sokkal régebbi földlakó, mint az ember. Időzzünk el azon a gondolaton, hogy a hüllők hová fejlődtek volna, ha 65 millió évvel ezelőtt nem halnak ki a dinoszauruszok – már ha egyáltalán kihaltak?
Ráadásul furcsa az egész történetben, hogy kizárólag az ember volt képes nagy léptékű evolúcióra, míg az állatvilág csak pulzál (kialakul, kihal)?
Létezik egy viccesnek tűnő elmélet, ami az egyébként kiváló meglátásairól híres David Icke-tól származik és a hüllőkkel kapcsolatos. Ennek lényege a következő néhány gondolat:
Az elmélet szerint a mi "teremtésünk" ca. 46000 évvel ezelőtt történt. Érdemes lenne elgondolkodni az „evolúció” gyorsaságán is, mert pl. a Homo erectusnak az evolúció törvényei szerint több millió évre lett volna szüksége, hogy a mai emberi szintre fejlődjön, mégis sokkal gyorsabban történt meg ez. A hiányzó láncszem valószínűleg azért nincs meg, mert nem köthető össze az ember egyik állatfajjal sem. Mi nem állatokból származunk! Viszont – a hüllőelmélet kiagyalói szerint – létezik a bolygón egy olyan értelmes faj is, amelyik viszont állatból fejlődött ki sok száz millió év alatt, ezek a reptillek.
Ezek a hüllőemberek, sok millió éve honosak itt a Földön is, messze az ember megjelenése előtt. Tehát az elmélet szerint Földön a hüllő a honos és mi vagyunk a földönkívüliek. :)
És valóban elmehetünk-e amellett a gondolat mellett, hogy a dínók 65 millió éve haltak ki, de mégis ép csontvázakat ásnak ki? Mennyi a csont elporladásának időtartama?
Aztán az elmélet továbbmegy: állítólag a hüllők azok, akik egy hamis világképet kényszerítettek az emberiségre, hogy uralkodjanak rajtunk, de ennek az uralomnak hamarosan vége lesz, mert a Föld magasabb rezgése elviselhetetlen lesz számukra. Persze itt felmerül a kérdés, hogy egy őshonos faj eddig elviselte a rezgést, ezután nem? Ez valahogy nem illene vele a természet rendjébe.
Az elmélet szerint ezek a hüllőemberek a föld üregeibe bújtak valami hosszú háború és természeti katasztrófák okozta szennyeződés elől, és még most is ott vannak. :)
Nyílvánvalóan érződik ennek a teóriának sok logikai hibája.
 De mit is olvashattunk ebben az elméletben? Csupa sületlenséget? Milyen gondolatokat szőnek ezek az elméletek?
1. Az emberi civilizációt előtt létezhettek más civilizációk a Földön – ezt bármennyire is ellenkezik a tanultakkal - nem lehet kizárni.
2. A letűnt korok lényei nem biztos, hogy eltűntek teljesen, hanem ma is itt élhetnek közöttünk, és komoly befolyásuk lehet a történésekre - akár.
3. Tulajdonképpen elég keveset tudunk a Föld több milliárd éves valódi történetéről. Pl. a Védák is írnak valami több százezer éves háborúról...

Persze az is lehet, hogy ez az egész elmélet egy nagy hülyeség. Vagy egy figyelemelterelés, mert vannak, akik rájöttek, hogy az embernek adni kell egy támpontot, pontosabban egy célpontot amire lőhet, amire úgy tekinthet, hogy az minden bajának forrása. Eljátszották már ezt a zsidókkal, vagy egyéb rasszokkal is, és más elterelésekkel, de valójában arra kell rádöbbennünk, hogy szinte mindenért mi magunk vagyunk a felelősek. Első körben magunkban kell a hibákat is és az erényeket is keresni, megtisztulni, majd ezt követően tiszta fejjel tekinteni a világra, beismerve: igen, én egy gyarló ember vagyok, aki hibázhat, de törekednem kell a tökéletességre.
Mindamellett egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a történelem folyamán előfordult érthetetlennek tűnő civilizációs ugrásokat földalatti városokból " feljött " tanító emberek, papok (sámánok, druidák, táltosok, stb.) csoportjai idézték elő különböző népeknél (Tolték, Maya, Egyiptom, Sumér - a teljesség igénye nélkül). Ezek a tanítók a Föld mélyén vészelhették át a ~13.000 évente megismétlődő kataklizmát, melyről számos nép művészete „beszél” nekünk.
Létezik egy „Üreges Föld” elmélet is mellesleg, mely némileg alátámasztja fentieket, és mely arról szól, hogy a Föld belseje valójában nem „tömör”, hanem üreges, és egy komplett belső világ él benne (ezt már Verne is feszegette :) ). Ez egyébként összecsenghet azzal, hogy a letűnt korok élőlényei a föld belsejébe menekültek (korábbi katasztrófák, vagy komolyabb háborúk okozta szennyezés elől) és mikor már visszamerészkedtek a felszínre, addigra minket találtak itt kard-fogú tigrisbőr alsónaciban, lándzsával hadonászva! :)

 Visszakanyarodva kissé a hüllőelmélethez, következzenek Fehér Sólyom jogos kérdései:
1. Ha fejlett intelligenciájú hüllők egy csoportja feljön fellendíteni az emberi faj fejlődését, akkor az azzal játszik, hogy hogyan gyömöszölje magát emberi formába (minek, mi értelme lenne)?
2. Ha valóban létezik föld alatti fejlett hüllő kultúra, akkor - mar csak a rokonság okán is - hagynák a föld felszínén elő hüllő kultúrákat ennyire " elhülyülni " es kiszolgáltatni a felszínen elő human kultúrának, hogy azok cipőt es táskát csináljanak a bőrükből... :)

Bárhogy is legyen, az emberiségnek folyamatos fejlődésben kell(ene) lennie, mindhárom összetevőjében, testi-szellemi-lelki szinten. És látszólag hol toporgunk, hol ugrunk egy nagyot. Sajnos vannak olyan korszakai az emberi történelemnek, amikor ezt a fejlődést visszafojtják - szándékosan. Ilyenek a világháborúk. Vizsgáljuk meg a nagy eseményeket spirituális szempontból!
Ha „csak” a nagy világégéseket vizsgáljuk, mit jelenthetett ez az először 4 évig, majd 6 évig tartó öldöklés az ember nevű lény szellemi fejlődésére nézve?
Egyértelmű visszaesést. Az állandó létbizonytalanság, a táplálékhiány, a halál közelsége azt eredményezte, hogy mindenki a túlélésért küzdött – természetesen az elit kivételével.
Márpedig az életösztön abszolút prioritásként van kódolva az ember génjeiben, azaz elsőbbséget élvez mindenfajta morális szabállyal szemben. Nemcsak az emberre jellemző tulajdonság ez, az állatvilágban ugyanúgy megtalálható.
Mivel az már köztudott, hogy az I. és II. vh-t szándékosan robbantották ki, felmerülhet a kérdés, hogy ki gátolja a fejlődést, kinek állt szándékában az embert a spirituális kőkorszakba visszaküldeni, ahol a keresztény tanítás és morál már csak nyomokban észlelhető?
Hogy hogyan jön ide a vallás? Anélkül, hogy mélyebben belemennénk, a keresztény tanítás lényege egy szóval a szeretet. Ha a kereszténynek nevezett társadalmakban ezt gyakorolnák is, egyértelmű, hogy harmonikus együttélést eredményezne, aminek automatikusan a gazdasági fejlődés és vele együtt a spirituális fejlődés lenne a következménye. Megfigyelhető ez a történelem során kialakult birodalmakban, hogy a gazdasági fellendülés a kultúrát is pozitív irányban befolyásolja.
Vajon az emberi lény talán elérte szellemi fejlődésének a csúcsát?
Bizony, hogy nem. Talán nem tévedünk nagyot azzal a kijelentésünkkel, hogy valakik már pontosan tudják, hogy mivé vagy milyenné válik (válhatna) az ember, ha eléri ezt a bizonyos szellemi csúcsot, pontosabban szólva visszatalál a történelem előtti idők archaikus emberéhez hasonló „teljességben gondolkodó” szinthez, és ezt valakik minden áron meg akarják akadályozni.
A XX. sz. spirituális szempontból erről szólt, a gátakról. De ideje ismét ugrani egyet barátaim.


2010. december 8.                                                                                       


TT

2010. december 7., kedd

"IDŐJÁRÁS" JELENTÉS

2010-2011-es tél lesz a legkeményebb Európában az utóbbi ezer évben.
Ennek oka nem más lesz, mint a Golf-áramlat sebességének csökkenése.

A meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi- sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban.

"Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik. Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani."



Részlet a "Holnapután" című filmből


A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceán kutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik - némelyik csak kakaskodik - a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.

Az előrejelzések szerint ugyanis emberemlékezet óta nem volt olyan hideg tél, mint amilyen az idei lesz, ráadásul sok hó fog hullani.

Az előrejelzések szerint a jövő év januárjában mínusz 20 és 25 fok közötti lesz a hőmérséklet, és ez a csontig hatoló hideg tartós marad.

Az idei télen északnyugat felőli (ciklon) áramlások lesznek a jellemzőbbek, amik nagyobb mennyiségű csapadékot hoznak a Kárpát-medencébe.

Ezeknek az időszakoknak a változása 1 illetve 2 héti időközönként változik.

A front megérkezése előtt jellemzően egyre melegebb levegő áramlik fölénk, (ez most van) majd ahogy megérkezik a ciklon, jön a havazás, aztán a ciklon elhagyja az országot, helyét anticiklon veszi át, ezzel szárazabb de északkeleti, Szibéria felöli hideg levegő ami erős északkeleti szelet hoz magával, ami még hidegebb hőérzettel árassza el a térséget.

Ezzel megkezdődik az erős téli lehűlés -5 és -10 de helyenként, főként a hegyekben -10 fok alá is hűlhet a levegő.

De ugyanakkor, ha a nyugat, vagy délnyugat felől érkező melegfront a magasban érkeznek térségünk fölé, akkor a hideg levegő a Kárpát-medencében megszorul.

Lesznek olyan térségek, mély pontok, ahol tartósan megmarad a hideg.

Ezeket hideg légpárnák okozzák, amik napokig, -6 és -11C° fok közötti éjszakai hőmérsékletet okoznak, de nappal sem emelkedik, vagy alig, 0 fok fölé.

Szép kilátások, de szemünket becsukva tekintsünk körbe.

Míg Izraelben tűz az úr, Magyarországon a víz. Minő véletlenek. Ha éppen nem a Golf-áramlat dermeszti hazánk amúgy is megtépázott kedélyállapotát, akkor gondoskodnak róla a hitelminősítők. Legutóbb a Moody’s rakott minket „gagyi” kategóriába, de valahogy az egész világsajtót a Magyarországról érkező igen fagyos helyzetkép járja át:

„Nem tetszik nekünk az, ami Magyarországon jelenleg történik, a forint továbbra is az egyik leginkább sérülékeny deviza - fejtette ki a hírügynökségnek Elisabeth Andrew, Nordea Bank AB koppenhágai devizastratégája.”

„A Financial Times hétvégi cikkében azt írta, hogy a magyar kormány kiszámíthatatlan környezetet teremtett a befektetők számára.”

„A Financial Times emellett már több cikkében is foglalkozott a nyugdíjrendszert érintő változtatásokkal, közben a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó szakértők Argentínához hasonlították hazánkat.”

Bővebben itt:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/pofonosztas_kulfoldrol_cimlapokon_magyarorszag.142466.html

Valóban a végsőket rúgja kis hazánk? A leminősítés azért is érdekes, mert egyébként Magyarország gazdasági mutatói nem feltétlen indokolják ezt. No de persze itt mindenki tudja jól, hogy kik is a gazdái ezeknek a hitelminősítő intézeteknek, és ha ők azt mondják, hogy gáz van, akkor gáz lesz.

De mit is mondott Orbán Viktor a választások után?

A miniszterelnök július végén beszélt a Magyarországot érintő hitelminősítésekről. Akkor Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy további leminősítések még várhatók. Ezek akkori jóslata szerint mind a forintárfolyamban, mint az állampapírpiacon csak időleges zavarokat fognak okozni.

Orbán a várható további leminősítésekkel kapcsolatban azt éreztette, hogy ez nem fogja meglepni a kormányt és a hitelminősítők lépésével kapcsolatban a következő kifejezést használta: "világ proletárjai, egyesüljetek!".

Hát nem szerencsések vagyunk? Nem csupán egy miniszterelnökünk van, hanem egy „Nostradamusunk” is egy személyben.

Az ideiglenes zavar(keltés) is meg fog szűnni egészen biztosan, hiszen Matolcsy tavaszra fergeteges strukturális reformokat ígért.

Érdekesnek ígérkezik a jövő tavasz.


„A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint bár a jövő áprilisig meghirdetett moratórium miatt valóban nem vesztik el az adósok ingatlanjaikat, a baj mégis óriási, hiszen egyre többen vannak, akiket csupán a moratórium ment meg az utcára kerüléstől. - Egyre többen vannak, akik bajban vannak, akik megkeresnek minket, és bár nem látunk rá a teljes hitelpiacra, mégis nő azok száma, akik devizában adósodnak el – állította Lénárd, aki szerint külön probléma, hogy az adósok ingatlanja általában nem ér annyit, mint amennyi hitelt vettek fel rá. - Valamit ki kell találni, egymillió ember nem kerülhet jövő áprilisban az utcára - fogalmazott a főtitkár, aki szerint az sem egészen világos, mit szándékoznak kezdeni ennyi lakással, hiszen már most is áll az ingatlanpiac.”

Nem világos??? Hát nagy a sötétség egyesek fejében, no de nem, nem megyek bele találgatásokba és összeesküvés-elméletekbe, hogy vajon kinek lehet szüksége ezekre a házakra, lakásokra.
Mindenesetre aki túléli ezt a telet, arra könyörtelen strukturális reformok várnak, ami - valljuk be őszintén - tudjuk mit takar.
De ha még ezt is túléljük, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha valami ennivalót szeretnénk minden nap az asztalon tudni, netán azt a luxust is meg akarjuk engedni, hogy tankolunk a kocsinkba.

Ha már moratórium, jut eszembe jövő tavasztól a Magyar Föld is eladó, immár legálisan is. Hát nem fura, hogy ennyi nagy horderejű történés esik egybe?

Isten bizony sűrűnek és mozgalmasnek ígérkezik ez a tavasz. Már alig várom.

De hogy végére hagyjak egy „jó” hírt is, tavasszal új alkotmányunk is lesz. Na jó, hogy a miénk lesz-e abban nem vagyok olyan biztos, de hogy új lesz, és alkotmánynak fogják hívni abban egész biztos vagyok.
Bogár László is valahogy így gondolja:



Nos igen, valóban erről szól a történet.

Derűs Napot!

Kraft