Szent István I.

A mennybeli Istvánnak a hunok legősibb nemzetségéből született Taksony volt a nagyapja, apja Géza, nagybátyja Mihály, unokatestvére pedig Kopasz László és Vazul. Azt mondják, hogy Géza igencsak megutálta a szkíta vadságot, kezdett kilábalni a hunok pogány embertelenségéből, és azután sokkal engedékenyebbnek mutatkozott a külföldiek, mint a saját emberei iránt, tudniillik, hogy ne kelljen a magyarok fertőzött és szennyes lelkületét erőszakkal és fegyverrel kielégítenie, minden környező néppel övéi számára addig ismeretlen békét kötött. Ünnepélyes nyilatkozatban minden kereszténynek szabad belépést és sérthetetlen vendégjogot biztosított, a papoknak és a szent törvény tanítóinak tekintélyes fizetséget ígért, hogy a Pannóniákba édesgesse őket. Mindenütt felkutatta a szent életű férfiakat, hogy azok a műveletlen és nyughatatlan nemzetnek nyilvánosan hirdessék az igaz isten nevét, ő maga pedig több udvarnokával együtt fölvette a tiszta hit szentségeit. (5) És – mint fentebb írtuk – semmi sem nyugtalanította erősebben, mint annak tudata, hogy a kemény nyakú köznépet és az előkelők vad lelkületét roppant fáradság és komoly szigor nélkül nem lehet igaz vallásra téríteni. Arra is gondolt, hogy nehéz feladat lesz a bálványok öröklött tiszteletét kiirtani, az ősi szertartásokat megszüntetni, egy új vallás templomait felépíteni, és a régiek ceremóniáit eltörölve attól az ellenségtől fogadni el a szent tant, amelyet gyakran vertek tönkre súlyos csatában.
Mialatt Géza gondolatai az istenfélelem és a nép üdve körül hánykolódnak, lám, a mennyei kegyelem, amely mindig hívei segítségére siet, álmában a magasból égi küldött révén vigasztalja meg, hogy hagyjon fel a nyugtalankodással, és legyen jó reménnyel, nem kell ekkora gondban gyötrődnie azért, hogy kápolnákat szenteljen, jámbor életű püspököket szerezzen, a szkíta nemzetet megváltsa a pogány vallástól, mert keze vértől szennyezett; semmiképpen sem volna illendő, hogy emberi vértől csöpögő kéz szent épületeket emeljen, a tiszta hit alapjait megvesse, hiszen ez jámbor és bűnnel nem szentségtelenített kezet kíván. Megígéri, hogy áldott fiú származik tőle, kit a mennyei jóság e nagy jelentőségű dologra kiválasztott; isten akaratából ő lesz Magyarország szentséges királya is, Krisztus nevének övéi között terjesztője, és egyedül ő fogja népének megszerezni az igaz üdvösséget. (10) Közli vele, hogy hamarosan egy szent életű embert küld hozzá, figyelmezteti, hogy hallgasson ennek intéseire, mert az mennyei üzenetet hoz, és az istennek nagyon kedves áldozatot mutat majd be. Amikor a mennyei hírnök visszatér a levegőégbe, Géza azonnal felébred az álmából, mély hálát ad az istennek, magát, országát, születendő fiát a mindenható Jézus Krisztusnak ajánlja, súlyos gondjától megszabadul, majd a Krisztus-hívőkkel és több emberével közli az isteni álmot és üzenetet. Pár nap múlva jelentik neki, hogy Adalbert, Csehország tekintélyes és csodálatra méltó életszentségű főpapja hamarosan megérkezik, hogy a magyarokat megváltsa a hamis hittől, és a szkítáknak az isten parancsolatát és a közönséges üdvösséget hirdesse. Géza azonnal rájön, hogy a főpap személye az, akire álmában figyelmeztették, és megállapítja, hogy álma nem volt sem hiú, sem üres. Amikor Adalbert érkezését jelenti a papoknak, azok között nem kis öröm támad. Kérdésére beszámolnak neki e férfi istenes erkölcseiről, elmondják, hogy Csehország főnemességéből származik; apja neve Slavnik volt, anyjáé Stresislava; mindkét szülője derék és vagyonos, Libehovban birtokos, mely nagyváros ott fekszik, ahol a Moldva folyó az Elbába szakad. (15) Azt mondják, a birtok kiterjedt Csehországban a Szudétákig és a Mzse folyóig, a teutonoknál a Hercynia-erdőség közepéig, Morvaország irányában a Svitava folyóig, Lengyelországban pedig egészen Klodzko városáig; gyermekkorában súlyos láz támadta meg, mire a szülei elvitték az isteni Szűz Mária templomába, és egyházi életre ajánlották fel, ha a betegségtől megszabadul, mire azonnal meggyógyult; ezután tisztes nevelésben részesült, és a legnemesebb tudományokban bámulatra méltóan kitűnt; a csehek püspökének halála után valamennyi főember szavazatával ő követte az elhunytat, mert erkölcseire és tudományára nézve szinte egész Germániában sem könnyen találtak hozzá foghatót. És azon a napon, amelyen cseh püspökké tették, e férfiú szentsége csodát művelt, mint mondják, ördögűzéssel egy embert megszabadított a démontól, mely kiáltozni kezdett, hogy nem maradhat tovább az emberben, akit megszállt, mert miután Adalbert átvette a püspökséget, ennek hatalma elől minden gonosz szellemnek menekülnie kell Csehországból; püspöksége kezdetétől fogva az volt a leghőbb vágya, hogy a nép istentelen gondolkodását az üdvösség felé irányítsa, a főurak eldurvult lelkületét a szent vallás segítségével megszelídítse, a szabadosságot megfékezze. (20) Elmondták, hogy ezt nem tudta megvalósítani, ezért, hogy ne fáradozzék fölöslegesen, odahagyta a megátalkodott népséget, elment Rómába, és szerzetesi csuhát öltött, mire a feldühödött csehek alattomban lerohanták szülővárosát, Libechovot, Adalbert öt fivérét mise közben az oltár előtt felkoncolták, és a többit is mind megölték; Boleszláv cseh fejedelem később visszahívta Prágába, de mert a népet korábbi megátalkodott vallástalanságában találta, máris eltávozott, és visszament Rómába, hogy üdvös csendességben pihenjen; kis idő múlva a zsinat azt a határozatot hozta, hogy minden pásztornak el kell vállalnia egy nyáj gondozását, és ha nem teszi, súlyos bűnbe esik; amikor ezt a rendeletet kihirdették, Adalbert megbeszélte a pápával, hogy ha már a saját nyája nem hallgatott a szavára, legyen szabad neki más, az igaz vallást nem ismerő nemzetek közé utaznia, hogy vagy Krisztus hitére térítse azokat, vagy – ha nem sikerül – ezek körében valamiképpen elnyerje a vértanúság pálmáját; most tehát az a hír járja, hogy nem ok nélkül érkezik Pannóniába.

Amikor Géza ezt a jámbor papoktól megtudja, rögtön megérzi, hogy Adalbert az, akit az álma megjövendölt. Ezért a király mindent előkészít a püspök tisztes fogadására, ami hozzá és az isteni dicsőséghez illik. Mindenekelőtt az előkelőségek ragyogó díszmenetével és az újonnan jött papok gyülekezetével kivonul, és a prágai püspököt érdeme szerint fogadja. Az ő közreműködését és prédikációit használja fel arra, hogy a magyarság lelkét a pogány vallástól elfordítsa. (25) Az ősi hiedelmeket sokan elhagyják, egy nagy rész megtisztul a keresztvízben, és számos helyen miséznek az igaz és hatalmas szellemnek. A mennyei fény ez időtől fogva áradt szét bővebben a magyar nemzeten. Erről aztán igazán el lehet mondani, amit szokás: A pogányok népe, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot. És a láthatatlan világosság fénye Krisztus, akinek látását a népek akkor kiérdemelték, mert a sötétségből elhivatván hitték, hogy ő az igaz isten és az ember.

Míg a hit eme alapjai mindenfelé épülgetnek, íme, Géza hitvesének, Gyula leányának, akinek Sarolta volt a neve, terhessége idején álmában megjelenik István első vértanú, hogy mint egy jövendő nagy király szülőjét megörvendeztesse őt. Higgy asszony, Jézus Krisztus úrban, mondja, és tudd meg isteni üzenetből, hogy hamarosan csinos és szépreményű fiút szülsz, aki elnyeri a pannon királyság koronáját. Tudd meg, hogy olyan férfi lesz ő, akinek párját sohasem látja Pannónia; (30) végül a mennybeliek közé kerül. És mert én István vagyok, az első vértanú, aki sohasem fogom őt elhagyni, csemetédnek az én nevemet add! Így szólván, eltávozott. Saroltát fellelkesítette az álom, istennek nyomban hálát adott, és a mennyei protomártír tiszteletére minden oltárnál misét mondatott. Mialatt az istenség által feltüzelve nagy reménységben él, hát a kellő időben Esztergomban gyönyörű fia születik az üdvösség kilencszázhatvankilencedik évében, akinek aztán István első mártír nevét adták, hogy a szellemnek tett ígéret teljesedjék. A magyarokat roppant öröm tölti el, mert megértik, hogy első királyukat inkább az ég, mintsem az emberi végzet adta nekik. Az álom megerősíti hitüket, és mert az igen komoly dolgokat jövendölt, kitartó várakozással reménykednek. Istvánt Adalbert részesítette a szent keresztségben, hiszen ezért érkezett az isteni szellem ösztönzésére a Pannóniákba. Ez a tekintélyes atya intézkedett afelől, hogy a csecsemőt hogyan táplálják, milyen buzgalommal ápolják, elsősorban pedig arról, hogy – amennyire kora engedte – a tejjel együtt a szent törvény tanait is magába szívja, és mindig istenfélelemben neveltessék. (35) A keresztvíz alá pedig az a Theodatus tartotta, aki régebben Apuliában a sanseverinóiak között uralkodott, de mikor a hazájából kiűzték, Magyarországra menekült, ahol Géza fejedelem nagy megbecsülésben részesítette, ezért aztán István a keresztapaság címén az olaszok anyanyelvén mindig mély tisztelettel tatának, vagyis atyának szólította őt. És mert ez a Duna közelében egy zárdát alapított és egy falut épített, a faluval együtt most azt is Tatának hívják, ahol a mi időnkben az isteni Corvinus Mátyás nevezetes királyi palotát épített állatkerttel, tóval. Theodatus után nem maradtak gyermekek, ezért családjának neve később elenyészett Pannóniában. Az ég választotta, istenség nevelte kisded első, gügyögő szavai között előbb ejtette ki a megváltónak, mint a kenyérnek a nevét. Még nem hagyta el első gyermekségét, amikor grammatikusok, nevelők, papok kezére került, hogy egyszerre sajátítsa el a betűket és a szent tudományt. (40) Aki úgy gondolja, hogy uralomra született, az egyetlen tisztes tudományt sem nélkülözhet, hogy az isten előtt kedves, az emberek számára hasznos legyen, és aki majd mások elöljárója lesz, annak elsősorban arra kell törekednie, hogy erényben és jelességben egyképpen kiemelkedjék. Apja, Géza, semmit sem felejtett el, ami a jövendő király felkészítéséhez szükséges, és az áradó isteni kegyelem sem hiányzott, mert úgy tartják, hogy a jó fejedelem inkább születik, mint készül. Sohasem távozott Adalbert mellől, akinek tanításából és példájából annyi életszentséget sajátított el, hogy őt tartotta a nemzet üdve és élete egyedüli teremtőjének és mesterének. A fiút gyakran hívták tanácskozásra, ahol elmésen értekezett a vallásról, a hitbuzgalomról, a közjóról, az igazságról, a jámborságról, elítélte a kegyetlenséget, a gyilkosságot, a rablást, erőszakot, házasságtörést; azt erősítgette, hogy nincs fontosabb mint az istent félni és szeretni, nincs becsesebb és hasznosabb a vallásosságnál és ártatlanságnál. Néhanapján kikelt a szittya vadság ellen, az isten imádatától elfordult elméket pedig korát meghazudtoló komolysággal és hévvel korholta. Sohasem tapasztalták, hogy az isten nevéről vagy a róla való elmélkedésről megfeledkezett volna. (45) Az ártatlanoknak és szánalomra méltóknak készséggel nyújtott pártfogást, megvédelmezte őket atyja előtt, akit mindennap figyelmeztetett, hogy el ne kövessen valami jogtalanságot. Folytonosan a papi gyülekezetben és az istentiszteleten forgolódott. Kora ifjúságában sokszor átvette apja feladatát, hogy az öreget mentesítse a fáradozástól és a kellemetlenségektől, az államot a károsodástól. Apja helyett gyakran ítélkezett, kihallgatta a követeket, és válaszolt nekik. Amikor Géza észrevette, hogy őt a kor már elgyengítette, fia pedig a legkevésbé sem éretlen az uralomra, gyűlést hívott egybe, és az ország valamennyi főembere előtt így beszélt:

Midőn öregségünkben veszedelmesen fenyeget az idején való halál, nekem és nektek, társaim, gondoskodnunk kell arról, hogy távozásommal baj ne érje államunkat. Jövevények vagyunk idegen földön, mindenfelől ellenséges szomszédsággal bekerítve, ezért az idő és a helyzet megköveteli, hogy elébe vágjunk a jövendő bajoknak, és megfelelően gondoskodjunk javunkról. (50) Mindörökre megbélyegeznénk magunkat, ha a birodalom, amelyet őseink szereztek, gyarapították és ránk hagytak, hanyagságunk folytán elpusztulna. Nehéz nagy dolgot szerezni, ám a megszerzettet megtartani még nehezebb. Én, akit az állam élére állítottatok, nap mint nap ezen rágódván magamban, úgy döntöttem, hogy eleink szokásával ellentétben békével és igaz vallással kell megerősíteni a birodalmat, tudván, hogy nincs annál jobb eszköz az emberi és isteni boldogságra. A békével magunk felé hajlítottuk a szomszédokat; a keresztény vallás felvétele után a magyarok, akiket mindenki úgy gyűlölt, mint az emberevőket, a külföldiekkel való kapcsolat révén szelídebbekké váltak, és mindenütt jobb szemmel néznek rájuk. Most pedig dönteni kell, hogy miképp lehet tovább erősíteni a szilárd hatalom azon alapjait, amelyeket a béke és a vallás meghonosításával megvetettünk. Ha elképzelésemet a ti akaratotok támogatja, olyan döntés kínálkozik számotokra, amelyben nem emberi szándékok között kell választanotok, hanem az isteni parancsot követnetek. (55) Többször hallottatok tőlem arról a kedvező álomlátásról, amelyben az isten égi hírnök útján közölte velem, hogy sohasem fogom Magyarország-szerte elterjeszteni az igaz hitet, nem alapítok a Pannóniákban egyházakat az igaz istennek, mert e szentséges mű alapjait embervérrel mocskolt kéz nem rakhatja le; de nemzek fiat, aki mindezt végbeviszi, és mindnyájatokat elvezet a jó valláshoz, az isten tisztes ismeretéhez. Sokakat vontunk hitünkre, a többiek azonban, akiknek a száma mérhetetlen, nem szakítottak a szkíták pogány szertartásaival, megátalkodott elmével mindmáig ellenállnak. Tudtok asszonyom álmáról is, amelyben István, a mennyei első vértanú ugyanerre oktatta ki őt, és ezért fiunk István nevét kapta. Tehát valamennyi istenség őt jelenti ki birodalmatok számára a legmegfelelőbbnek, én pedig, nehogy közügyben egyéni elfogultság vezéreljen, nem is javasolnám nektek ilyen nyomatékosan, ha állításomat nem támogatnák szemmel láthatóan fiam képességei, életmódja, erkölcsei, tettei. (60) Tanúságra hívom megváltónkat, Jézus Krisztust, akit Adalbert mostanában ismertetett meg velünk, hogy kora gyermekségétől kezdve hihetetlen tapintattal és hallatlan tisztelettel korholta folyvást apja ostobaságát, és intett, hogy állandóan az isten imádatával foglalkozzam. Hogy nyájasan bánjak veletek, csökkentsem az adókat, fékezzem meg az erőszakot, a gyilkolást, a latorságot, vessek véget a háborúknak, támogassam a nyomorultakat, adjak mindent a szegényeknek, egyformán tartsam az előkelőket és az alacsony sorúakat. Bevallom, hogy sok mindent a gyermek tanácsára és biztatására tettem, és úgy tekintettem intéseit, mintha égi küldöttől kaptam volna. Kijelentem, hogy tőlem származik. Minden előjel azt jósolja, hogy nektek és a közérdekre született. Lelkiismeretem parancsára én is gyakran voltam kénytelen atyai tekintélyem ellenére tisztelni őt, mert hogy ő mily nagy súllyal bír, arra az isten is figyelmeztetett, azt a tények is szemmel láthatóvá teszik. Ezért hát, jó férfiak, akik velem és a közösséggel szemben derekasan viselkedtetek, és a katolikus vallást felvettétek, nyomatékosan kérlek titeket, mert látjátok, hogy életem végére értem, hogy az értetek és a közjóra született Istvánt állítsátok apja helyére, és ez a nép határozatából és a hadsereg beleegyezésével történjen, nehogy ellenkező esetben úgy lássék, mintha szembeszegülnétek a szellemek akaratával és parancsával, akik az égből üdvösségetekre ügyelnek. (65) Ha ezt most elhatározzátok, tekintélyetek ennek elfogadására fogja kényszeríteni a többieket is. Nemcsak nyomorult öregségem és beszédem, nemcsak irántatok való szeretetem emléke késztethet benneteket ennek megtételére, hanem tulajdon hasznotok, a birodalom érdeke és az isten akarata is. Én pedig, ha kikönyörögtem tőletek azt, ami nektek és a népnek jó, ha a fiam kezébe leteszitek az esküt, hogy minden parancsát végrehajtjátok, úgy távozom el ebből az életből, mint aki a legnagyobb jótéteményt kapta tőletek. Szeressétek és tiszteljétek tehát Istvánt, akit az ég adott nektek, tartshttp://www.blogger.com/img/blank.gifátok meg az egyetértést és a békességet, terjesszétek a katolikus vallást, mely ha egyszer behatol a magyarok kemény szívébe, kiirthatatlanul benne is marad örökre. Mert az isten azért telepítette a szkíták dacos maradékát a keresztény közösség eme végvidékére, hogy a helyes vallást magába szívja, s aztán az igaz hitet minden hitetlenséggel szemben állhatatosan védelmezze.

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/geza-fejedelem.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/csaba-kiralyfi.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/atilla-roma-falainal.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/atilla-ii.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/szent-marton-es-anyos.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/miutan-hunok-romai-eroket-kitapasztalva.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/11/senki-sem-tagadja-hogy-szkita-nemzet.html

http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/magyar-tortenelem-080903-47