Első Béla és első András

I. Béla és I. András

(András) Midőn látta, hogy az öregség felé hajlik, gyermekei pedig nincsenek, követeket küldött Lengyelországba az öccséhez, a fentebb említett Bélához, azzal a kéréssel, hogy asszonyával és gyermekeivel együtt habozás nélkül jöjjön haza Pannóniába, és ha már együtt tűrték a bolyongást és a megpróbáltatásokat, most együtt élvezzék az ősi javakat és az uralkodást is; a király részéről sem illő és helyes, ha testvére nélkül egyedül birtokolja az óriási és nagy hatalmú országot, emellett gyermektelensége folytán senkije sincs, akire a királyságot rátestálhatja. Béla engedett a kérésnek, összeszedte háza népét, búcsút mondott Sarmatia nem akármilyen hercegségének, amellyel Mesko a párbajban tanúsított derék magatartásáért megadományozta volt, és családjával együtt visszajött Magyarországra. Azt mondják, András bátyja oly szerető szívvel, a nép akkora örömkitöréssel fogadta, hogy jövetelére nemcsak az egész fejedelmi udvar, hanem Magyarország is összefutott, és nem volt ennél vidámabb nap. Az érkezése utáni másnapon gyűlést tartottak, és Magyarországot háromfelé osztották; mindenki egyetértésével két rész a királynak, a harmadik Béla öccsének jutott. (225) Ebből áradt elő a széthúzás minden magva, ez lett a civakodás és a háborúság oka, amelytől Magyarország állandóan szenvedett; mert Pannónia hercegei és királyai között állandósult a meghasonlás, az öldöklés, a háború. Alsó-Pannónia tavánál, a Tihany szigeten ebben az időben alapított András egy kolostort meg egy óriási bazilikát, amelyet az isteni Ányosnak ajánlott. Aztán sarjának nevelésére gondolt, és feleségül vette Agmundát, a régen roxánoknak és roxolánoknak nevezett ruténok fejedelmének a lányát; ettől származott Salamon és Dávid. Ágyasától, akit Marót faluban rejtegetett, György született. Bélától Lengyelországban Géza és László; miután Magyarországra visszaköltözött, Lampert és lányok születtek. (230) A testvérek között mindig is akkora szeretet és egyetértés uralkodott, mintha kettejükben egy és ugyanazon akarat lakozott volna; a fiúk és az unokák között viszont ellenkezőleg, mint alább rendben elbeszéljük.

András király halála után a testvérharcban győztes Béla, aki ellenfeleit szétkergetve a hatalmat megszerezte, Fehérvárra ment, hogy Magyarország püspökei és főnemesei megerősítsék és szabályszerűen megkoronázzák. Uralkodásának kezdetén a tartomány megbékéltetésére és a nemzet javainak előmozdítására fordította a figyelmét, és amit az elején maga elé tűzött, azt szándéka szerint keresztül is vitte. Tudniillik az országot súlyosabb ellenséges támadás nélkül, békében, nyugalomban megtartotta. Hogy a kereskedelemben ne legyen visszaélés és csalás, tiszta ezüstből rendeletileg pénzt veretett, az árucikkeknek méltányos árat állapított meg. (5) És hogy a tapasztalt pénzváltók és kalmárok furfangja meg ne károsítsa az együgyűeket és járatlanokat, törvényt szabott a pénzügyekre és az adásvételre, melyet ha megszegnek, a szegények és vagyontalanok súlyos kárt szenvednek, míg viszont ha kellő gonddal betartják, az adás-vevés során senkit sem lehet megrövidíteni. Monopóliumokat vezetett be, a vásártartásra kijelölte a szombati napot, minden piacnak megszabta a helyét és idejét, forgalomba hozta a bizánci aranyat, amelyből egyet negyven ezüstpénzért volt szokás váltani; tehát ezt az arany- és ezüstpénzt rendszeresítette a kereskedelemben; míg élt, ez nem változott. Van valami, ami méltó az emlékezetre. Azokat, akik Salamon királyt követték, azok asszonyait, gyermekeit és vagyonát sértetlenül és bántatlanul hagyta, úgy, hogy akik akartak, mind szabadon visszatérhettek a számkivetésből, és hazajövetelüket törvényileg is lehetővé tette. E jóindulat hatására igen sokan hazajöttek, és igaz híveivé váltak. A király jósága később mindenkire kiterjedt, amennyiben csökkentette az adók súlyát, a tartományok járandóságát elengedte. Ennek következtében a köznép meg a nemesség rövid idő alatt úgy meggazdagodott, hogy a leghitványabb paraszt sem élt szegény sorban, és a réges-rég békességet élvező szomszédoknál sem akadt senki, aki jólétben a magyarral versenyezhetett volna.

Észrevette, hogy az általános bőség meg a hosszú nyugalom, amely az elmét könnyen helytelenkedésre csábítja és minden rosszra kaphatóvá teszi, alattomban kikezdte az igaz hitet, ezért elrendelte, hogy falvanként két meghívott vén gyülekezzék össze Fehérváron. Ahogy azonban mindenki meghallotta, hogy hamarosan gyűlés lesz, nemcsak a parasztnépség sereglett oda, hanem hívatlan tömeg is. A király, az előkelők meg a főpapok nagyon megrémültek, hogy a fejetlen csőcselék erőszakosságot és törvénysértést követ el. Ezért a gyűlés megnyitása után valamennyien behúzódtak a városba, a köznép pedig körülvette és őrizte azt. Eközben a paraszti csoportok falvanként vezetőket választottak, akiket azzal bíztak meg, hogy követek útján követeljék ki Béla királytól a magyarok régi vallását, továbbá a keresztények újdonsült babonaságának eltörlését, a püspökök megkövezését, az összes pap eltávolítását, az istenek templomainak lerombolását, végezetül sürgessék és szorgalmazzák az adószedők halálát. (15) Amikor a királynak e szörnyűséget jelentették, azt mondta, hogy harmadnapra választ ad, és megfelelően dönt. Közben a falvak elöljárói, akiket kapitányoknak neveztek, mindenfelé össze-vissza szónokoltak, három napon át prédikáltak Krisztus vallása ellen, hogy a hívők hitét kiöljék, helyeselték a plebejusok terveit, és nagy tetszés közepette üdvözlőbeszédeket harsogtak. Az okos király nem azért kért háromnapi haladékot, hogy a vallásról bármit is töprenkedjék, hiszen abban teljesen bizonyos volt, hanem hogy azalatt hevenyében sereget szedjen össze, amellyel a pogány és megbízhatatlan parasztnépséget körülfogja, a lázongás főkolomposait megleckéztesse, és az ellenállókat kardélre hányja. A harmadik napon tehát, amikorra a választ ígérte, egy lovasszakasz és több gyalogosszázad körülfogja az ostoba tömeget. A katonák adott jelre kivont karddal nekirontanak, az elején egypárat lekaszabolnak, hogy a többire ráijesszenek, a kapitányokat elkapják, és a tornyok tetejéről mind lehajigálják, az összefogdosott népséget bilinccsel, börtönnel, korbáccsal büntetik. (20) Ez volt a vallás harmadik alapvetése, mert miután Magyarországot szent István király eltávolította a hitetlenségtől és az igaz hitre fordította, ekkor pártolt el harmadszor, azonban András, majd Béla erőfeszítése és elszántsága visszatérítette. Ezután, uralkodásának harmadik évében, amikor Dömös városkába ment, a beszakadó veranda összerontotta a trónt, és a király tagjai úgy összetörtek, néhány csontja úgy kimarjult, hogy reménytelenül gyengélkedni kezdett. Később bizonyos nagy jelentőségű államügyek miatt a testőrkatonák egy hordszékben a vállukon elvitték a Kanizsa folyóhoz, ahol betegsége súlyosbodván életét befejezte. Az isteni megváltó zárdájában temették el, amelyet maga épített. A magyarok Szekszárdnak nevezik ezt a helyet, mivel Béla kopasz volt és sötét bőrű.

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/szent-istvan-ii.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/szent-istvan-i.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/geza-fejedelem.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2012/01/csaba-kiralyfi.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/atilla-roma-falainal.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/atilla-ii.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/szent-marton-es-anyos.html

http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/12/miutan-hunok-romai-eroket-kitapasztalva.html


http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/11/senki-sem-tagadja-hogy-szkita-nemzet.html


http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/magyar-tortenelem-080903-47