A hun nyelvről

 Nem szeretném elterelni a figyelmet a napi problémákról, de érdekesnek találom az alábbi cikket, amit e-mailben kaptam. Fogadjátok szeretettel.

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.  Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.  A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek.  Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak:
  Nap = napi
  víz = vezi
  tenger = tengir

  rengeteg, tengernyi = tengirdi
  só = sava (v.ö. sava borsa)
  tó = tava
  hó = hava, havas
  szél = szele
  száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
  lejtő = lüthü
  völgy = vüldi
 folyómeder = tur (v.ö. hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére)
  erdős hegyvidék = kert
  hegyalja = soprun
  ország, uralom: urruság
  lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
  kapu = kapu
  vár = vara
  szó = szava
  had = hada
  kard = szurr (v.ö. szúr is dőf is :-)
  nyil = neil
  tegez = thegisz
  balta = balta
  sisak = sisak
  sarló = sarlagh
  harcos = vitesi
  kincs = küncse
  kéz = kézi
  szem = szöm, szüm
  száj = szá(h)
  kopasz, tar = tar
  ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: terümtevé miü isemüköt, Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)
  felmenők = elüd (v.ö. előd)
  úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
  (halotti) tor = tor
  bor = bor
  sör = ser
  vásár = vásár
  por = poura
  göröngy = bog
  sár = sár
  szar = sara
  út = utu
  kút = kutu
  lyuk = liku
  szag = szaghu
  gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
  piramis = gula
  vm.-nek a fele = vele
  ma = ma
  szám = szán
  nem = nen
  igen = éjen
  kicsi = kücsü
  baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
  ész = esze
  eszes, okos = eszisi
  régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
  kettő = keltü
  tíz = tíz
  tizenkettő = tiz hen keltu
  húsz = khuszi
  hatvan: hotu ben tiz
  én = ejn
  mi = minkh
  ti = tikh
  engem(et) = inkmüt
  minket = minkhüt
  nekem = nikhüm
  én leszek = ejn leszim
  mi leszünk = minkh leszinkh
  te leszel = ti leszil
  ti lesztek = tikh lesztikh
  ez = ejsz
  az = ajsz
  ez itt = hit
  az ott = hot
  az ott távol = oti
  kívül = küivüle
  belül = béivüle
  kü lön = klün
  élő, eleven = eleved
  bogár = mütür (v.ö. mütyür)
  ló = lú
  kutya = kutha
  sáska = saska
  légy = ledzsi (v.ö. madzsar)
  béka = béka
  bagoly = bagialu
  sas = sas
  hal = kala
  teve = tüve
  sás = sás
  virág = viragh
  moha = muha
  alma = alma
  árpa = árpa
  fa = fo(a?)
  tő (növény töve) = tüvi
  fű = föve (v.ö. föveny)
  falevél= zize (v.ö. hangutánzó szavak)
  menni = menin
  jönni = jüven
  járni = járin
  teremni = termin
  tűrni, elviselni: türen
  szagolni = szaghin
  tudni = tondin
  (fel)avatni, felkenni = kenin
  fújni = fuvin
  közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
  ha = cha
  hol? = chol
  hová? = chowrá
  mi? = mi
  ki? = ki
  hány? = kháni
  be = béh
  át, által = alta
  szét = szeit
  r á = wra


  Ragozás:
  -on, -en, -ön = hen
  -ban, -ben = ben
  -ba, -be = be
  -ra, -re = wra
  A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.
  A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
  A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
  mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
  A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
  mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
  A részeshatározó ragja: egyes& ;nbs p;szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki.
  A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
  Birtokos személyragos főnevek:
  nyilam = neilim nyilaim = neiliam
  nyilad = neilit nyilaid = neiliat
  nyila = neilej nyilai = neiliaj
  nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
  nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
  nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh


  A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot.
  A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak.

A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.


  A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról.


  Én egyetlen reakciót tartanék elfogadhatónak részükről:
  Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket. De ezt sajnos még nem mondták.
  Bármi más válasz pedig mellébeszélés.
  Mert, ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása.
  (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
  Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben.
  Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért! )
  És, hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett.