2011. szeptember 28., szerda

NINCS TOVÁBB!

Nincs tovább! címmel segélykiáltást fogalmaztak meg a Magyar Orvosi Kamara szombati közgyűlésén részt vevő orvosok.

Az eredetileg a szervezet alapszabályának és etikai kódexének megújítására összesereglő kamarai küldöttek egyhangúan fogadták el azt a dokumentumot, amely szerint tovább nem vállalnak felelőséget a betegeket nap mint nap érő káros következményekért. Szerintük statisztikailag bizonyíthatóan mind több a napi gyógyításban az elkerülhető halálesetek száma, vagyis azoké, akiket a kellő időben és kellő helyen biztonsággal rendelkezésre álló ellátással megmenthettek volna.

Az orvosok, ápolók megállíthatatlan elvándorlása, a szakember- és eszközhiány növeli a beavatkozások kockázatát. A betegek számára elviselhetetlenül hosszú várólisták alakultak ki; döntően, pénzhiány miatt. Jelezték: elfogadhatatlan, hogy a munkahelyi vezetők gyakran túlmunkára kényszerítik az orvosokat.

A segélykérést megfogalmazók szerint az egészségügy megmentését célzó ígéretek szertefoszlani látszanak. Ami maradt, a Semmelweis Terv viszont az egészségügyben dolgozók helyzetét nem javítja, illetve, ami e tekintetben szerepel a dokumentumban, az elégtelen. Jó példa erre a rezidensi ösztöndíj rendszer.


Nincs tovább? Dehogy nincs, készül már az új narancs törvény ami tiltani fogja a betegséget. Ilyen egyszerű ez! -ahogy mondaná Lázár frakcióvezető eftás. Egyébként, ha már róla van szó, nem megmondta világosan, hogy "akinek semmije sincs, az annyit is ér"? Ha egy beteg nem engedheti meg magának a Fekete Erdő magánklinikát, arról aztán végképp nem tehet az országmentő kormányunk, nemigaz?

mm

2011. szeptember 26., hétfő

FŐ A REMÉNY...

Tyirityán megütötte Novák Elődöt? Ettől csak jobb lehet a véleményem Novákról... Érdemes Novák megszólalását végig hallgatni és persze az űberkormányzónk szokásos melléfröcsögő hajráviktorválaszát:



Aztán Balczó Zoltán is felviszi (meztelen) királyunk pumpáját, mert ugye az igazság tud csak csak igazán fájni:



Basszus, de messze van még 2014...

"NEM MAGYAR CÉG VAGYUNK"

„Nem magyar cég vagyunk” –hangzik el a felvétel végén. Miről van szó? Egy „nem magyar cég” (valószínűleg off-shore cég) elkezdett hirdetni Magyarországon és azt igéri a leendő ügyfélnek, hogy féláron vehet hitelüket „bebukó” magyar ingatlanokat. A felvételből kiderül, hogy ez a „nem magyar” cég valóban egy közvetítő a bankok és a leendő „féláros” vevők közt, vagyis valóban a bank az eladó, de a nyilvánosság felé csak a „nem-magyar” cég jelenik meg. Mire jó ez és kinek? Természetesen, a bankoknak, akik arra készülnek most, hogy féláron piacra dobják a bebukott ingatlanokat de nem akarják bemocskolni a reklámok által terjesztett „szimpatikus”, „komoly”, „ügyfélbarát”, stb hírnevüket. Ráadásul, az is elhangzik a felvételben, hogy miután egy bebukott ingatlan egy fizetőképes gazdit talált, a „nem-magyar” cég minden szükséges lépést megtesz azért, hogy a szerencsétlen család aki nem képes tovább fizetni a bank felé, mindenképpen takarodjon a nagy frászba. Vagyis, a ”nem-magyar” cég vállalja a „kidobó” szerepet is, ha kell. Persze, könnyen elképzelhető, hogy a „féláron” kívánó ingatlanvásárlók sem lesznek gyakran magyarok, hasonlóan a „nem-magyar” közvetítő céghez. Szóval hamarosan jönnek a kétlábú sakálok, az agonizáló prédák százezrei már is csomagolhatnak miközben az esti híradóban mesében hallhatják Szíjjártót büszkélkedni arról, hogy miként mentette meg őket a hajléktalanságtól az országmentő kormányunk.


2011. szeptember 25., vasárnap

Színekbe zárt Sors

Az alábbiakban bemutatásra kerül néhány ország zászlója és megpróbálunk betekintést nyerni bizonyos összefüggésekbe. Ne összeesküvés elméleteket gyártsunk, de érdemes a most következő sorokról eltöprengeni.


Szudán

Értékei: Olajban gazdag, termőföldje kiváló és nagy területen lehetséges művelni, édesvízkészlete bőséges, uránkészlete hatalmas. Kína olajszállítója! A szudáni piramisok öregebbek az egyiptomiaknál. Jelenkori története: polgárháborút szítanak a feketék lakta dél és az arabok lakta észak között, „békefenntartók” bevetése. Elszakad észak és dél. Az uránlelőhelyek fő területén Darfu-ban újabb lázongások, összecsapások törnek ki, a szomszédos Csád francia légiósai „békét” akarnak fenntartani, de valószínűleg inkább a lelőhelyek feletti kontrolt megszerezni a francia erőműveknek. Nemzeti zászlója: piros-fehér-zöld és fekete.




Palesztína

Értékei: Az ókori édenkert egy darabkája, óriási tengeri gázlelőhely gáza partjainál. Az arab világ Földközi-tengeri kijárata. Jelenkori története: ezt talán nem kell bemutatni. Hat évtized alatt sorozatos népirtás, területvesztés, éheztetés, és blokád. Fatah-Hamász polgárháború szítása. Zsidó uralom. Nemzeti zászlója: piros-fehér-zöld és fekete.





Irak

Értékei: Mezopotámia, azaz az ősi babilóniai Folyam-köz, a Kánaán területe. Olajmezőkben legendás mennyiségek, édesvízkészlete a legnagyobb a térségben.Jelenkori története: demokratizálták. Leigázták. Usrael gyarmat. Mostanában kezd észhez térni. Nemzeti zászlója: piros-fehér-zöld és fekete.








Irán

Értékei: több évezredes múltú perzsa állam a madai (méd) ősnéppel, hatalmas területű ország, rengeteg erőforrással rendelkezik, a világ második legnagyobb gázhatalma. Kína gázszállítója! Jelenkori története: szomszédjait mind demokratizálták, körbe van véve USA fennhatóságú országokkal: Irak, Pakisztán, Afganisztán. A NATO célkeresztjében, zsidó propaganda és nyomás alatt van. Politikai lázongás szítása. Nemzeti zászlója: piros-fehér-zöld




Magyarország

Értékei: Európa édenkertje, hatalmas termőterületek, ivóvízkészletek, gyógyvízforrások, gázlelőhelyek birtokosa, kifogyhatatlan geotermikus lehetőségekkel, ásványkincsekben gazdag (pl. börzsönyi arany). Dobogókő, a Föld szíve. Védett helyzete és életet adó gazdagsága miatt időtlen ideje lakott terület. Jelenkori történelme: A Kárpát-medence egységét szétszakítják, nemzetgyilkossági kísérlet áldozata lett a magyarság. Nagyhatalmak játszótere, a PPP, azaz a Paktumok, Panamák, és Privatizátorok országa. Magyar-cigány polgárháború szítása. Zsidók és predátorok célországa. Nemzeti zászlója: piros-fehér-zöld.



Bár elsőre hihetetlennek tűnik, de ezek szerint kimutatható bizonyos összefüggés „napjainkban” leigázott népek egy bizonyos csoportja között, egyfajta színekbe zárt sors ez. Fentieket végiggondolva nagyon úgy tűnik, hogy igen sok bennünk a közös. Ezek szerint a nemzeti színeink meghatároznák a sorsunkat, vállalásunkat? Vagy inkább arról van itt szó, hogy ezek a színek arra emlékeztetnek: közös a múlt, gyerekek, ne csodálkozzunk, hogy tűzzel vassal irtanak minket mindenfelé, ahol az ősnép maradványai fellelhetőek még? Talán nem sokan tudják – mert a történelemkönyvek nem igazán erről beszélnek, - de egyre valószínűbb, hogy az ismert, írott történelem előtt létezett egy hasonló nyelvet beszélő ősi eurázsiai (vagy még egy ennél is nagyobb kiterjedésű, az összes földrészt érintő) békés őskultúra, egy turáni-szkíta őscivilizáció. Ezen globális civilizáció hatalmas fájának törzséből nőtt vastag ágak az özönvíz során vízszint alá került szigetek lakói, az andoki, mexikói és Észak-Amerikai indiánok, akárcsak a pártusok, a médek, a sumérok, szkíták, szabírok, kelták, skótok, hunok, avarok s végül mi, magyarok – s mely népcsaládfát minden területén leigázták, uralkodóházát, királyait kiirtották, történelmét meghamisították, és megmaradt népeit a mai napig lakat alatt tartják. És még csodálkozunk rajta, hogy a piros-fehér-zöld trikolór nem túl népszerű a globalizátorok világában? Illetve dehogynem népszerű, hisz mindegyik célterület!

Némely kutatók – pl. Kosdi Tamás - már egészen odáig mennek, hogy kijelentik: magyarok alapították a mezopotámiai sumér birodalmat, az egyiptomi Ménes birodalmat, az Ázsiai Ujgor (Újkori) Birodalmat, valamint a Közép-amerikai Maya (ejtsd: Magya) birodalmat.
Ezeken kívül a magyarokhoz tartoznak az indiai hunok (jüecsik vagy jürcsik) az ázsiai hunok (hiunnuk), Görögország őslakói (pelazgok), Olaszország őslakói (etruszkok), Spanyolország őslakói (baszkok), valamint a hettiták, a philisteusok (palesztinok), a szkíták (Szittyák), a pártusok, palócok, székelyek, hunok, avarok és a mai kárpát-medencei magyarok. Tehát mindenképpen ebbe a „színekbe zárt sors” felsorolásba tartozik a mexikói trikolór, a maja, azték korszakból, az olasz, s talán etruszk eredetű zászló, az ír, azaz kelta zászló, valamint az indiai, azaz szanszkrit zászló is (a maguk piros, vagy narancs fehér zöldjével).

A piros-fehér-zöld-fekete színű zászlókat egyébként általában a pán-arab színvilágnak nevezik. A nemzeti jelképek és zászlók eredete azonban többnyire homályos évszázadokra, vagy évezredekre nyúlik vissza a történelemben. Elképzelhető-e valamiféle kapcsolat e népek zászlói és sorsai között? Bárhogy is legyen, a hasonlóság magáért beszél…

Természetesen ez az írás nem vállalkozhat arra, hogy bemutassa ezen országok összes értékét, történelmét, társadalmi helyzetét és ezek összefüggéseit, azonban az világosan látszik, hogy mindegyik felsorolt ország rendelkezik valamilyen komoly, jelen korunk geopolitikai környezetében felértékelődött nemzeti értékkel, vagyonnal, helyzettel, ráadásul gyökereikben erős kapcsolatok mutatkoznak mindegyik nemzet történelmét tekintve a magyarral. Ezekre a nemzetekre, s az ő „kincseikre” fáj a foguk bizonyos demokrata, kapitalista, „liberális”, globalizációs „befektetői” köröknek, de a „bennszülött” népek valamilyen furcsa oknál fogva mindig útban vannak nekik, sőt ellenállnak a piszkok! S félő, hogy ez az egész történet nem csak az adott ország gazdasági kincseiről, és azok megszerzéséről szól – sokkal sötétebb ügy ez ennél, konkrétan a Föld még foltokban fellelhető, eredeti lakosságának teljes kiirtásán fáradoznak egyesek. Vehetjük például az éppen aktuális etióp és szomáliai határvitát is, melynek eredete vajon mire vezethető vissza? Kik voltak azok, akik a különböző afrikai nemzetiségi és törzsi területeket figyelmen kívül hagyva vonalzóval húzták meg a határokat? És végül vajon kiknek érdeke az állandó konfliktusban tartás? Utóbbi kérdés megértéséhez az "oszd meg és uralkodj" elv végiggondolása nélkülözhetetlen.

Érdemes lenne az elmúlt néhány évszázad világtörténelmét a fenti megvilágításban átértékelni, újragondolni, és összefüggéseiben bemutatni annak érdekében, hogy végre kiderüljön az Igazság, és az utókor megfelelő alappal rendelkezzen a tisztánlátáshoz, avagy mi miért történt az elmúlt időkben, és miért kellett annyi rokon népnek szenvednie. A válaszok nem maradnak el, ebben biztosak lehetünk, mint ahogy abban is, hogy az igazságtétel sem. Ennek így kell történnie.

2011. szeptember 24.

TT

2011. szeptember 24., szombat

ÉG A HÁZ!

Miféle Európa lehet erős gyenge államokkal, Viktor?
E-mailben kaptam egy baráttól, továbbítom is. Talán nem vagyok elég "optimista", de csodálkoznék, ha lenne valami belőle. Miért? Azért, mert számomra nyilvánvaló, hogy a cigányságot állandó, intenzív szaporodásra ösztönző politika csak is szándékos lehet. Miféle szándék eredményezhet ilyen társadalmi és gazdasági öngyilkosságot? Olyan, például, amely az adott ország ethnikai többségét "kicserélni" akarja miharabb, vagyis a mi esetünkben eltörölni mind azt, amitől egy Magyarországon született ember nemzeti értékekben gondolkodhat. Ugyanis, ha egy olyan kissebbség kerül többségbe, amely nem érzi magáénak Magyarország történelmét és ősi nyelvét (jelenleg semmi sem történik, hogy a cigányság ezeket magáénak érezze, vagyis nincs "integrációs" politika, sőt...), akkor az a kissebbség, miután többség lett belőle, egyszerűen nem fogja tudni magát "magyarnak" érezni, ha akarja is. Már pedig minden valószínűség szerint még ebben az évszázadban (vagy félévszázadban) többség lesz a kissebbség és kissebség a többség Magyarországon, ha minden így megy tovább, beleértve azt is, hogy lassan már minden iskolázott és szakképzett ember menekülni készül az országból. Ami nem sikerült a mongoloknak, a törököknek vagy a modernkori megszálló birodalmaknak, azaz szellemileg kitörölni egy ezer éves nemzetet, most sikerülhet néhány évtized alatt... Kinek jó ez? Azoknak, akiket zavar a nemzeti összefogás, mert akkor nehezebb gyarmatosítani, "új világrendi" birkanyájat varázsolni a nemzetből. Vajon kik lehetnek azok?

*** 


Felhívás!

Jelenleg Magyarországon mintegy egymillió cigány él, ami generációnként -a rohamos szaporodás mellett- meg fog duplázódni!

A magyarországi társadalom legnagyobb problémája, hogy  közel
egymillió, tehát a teljes lakosság tíz százaléka, a munkaképes  és dolgozó lakosság pedig közel egynegyede él segélyből!

Köztudott  tény az is, hogy ezen segélyezett tábor kilencvenöt százalékát magyarországi cigányok adják, ahol már időközben a harmadik, negyedik generáció születik és nő fel úgy egymás után, hogy a segély az egyetlen megcélzott legális jövedelemforrás!

Ez a helyzet és folyamat az  ország összeomlásához fog vezetni minden szempontból! Ennek bekövetkezését egyedül MOST lehet még megállítani! Már egy-két év múlva is késő lesz! A cigányság szaporulata az indokoltnál sokszorta nagyobb és teljesen értelmetlen. Mindez nem azért  történik, mert ez náluk kulturális jelenség, hanem azért, mert a hibás szociálpolitika erre ösztönzi őket, a megélhetési gyermek vállalásra. Mindeközben a dolgozó emberek adóit nemhogy csökkentené a kormány, hanem folyamatosan emeli, hogy az egyre emelkedő segélyezettek számát ki tudják fizetni! Éppen ezért kezdeményezünk Népszavazást az igazságtalan szociális támogatási rendszer miatt! Ne az adókat emeljék, hanem a pénzszórást állítsák meg! Követeljük a szociális rendszer teljes és AZONNALI átalakítását a következők szerint:

1.  Maximum két gyermek után  járjon szociális segély. A többi gyermek után csak  adókedvezmény! A segély első sorban dologi értékű legyen. Az  iskolai étkezés és a tankönyvek egyformán legyenek ingyenesek minden  gyermek számára.
2.  Amennyiben egy gyermek nem  látogatja az iskolát vagy bűncselekménynek minősülő tetteket követ el, úgy ne járjon utána segély.
3.  Amennyiben egy szülő nem tesz eleget a tőle elvárható gondos nevelésnek, úgy vonják meg a nevelési  jogot (mint más európai országokban is) a szülőktől és kerüljön  nevelő intézetbe a gyermek.
4.  Segélyre jogosultságot csak minimum napi 4 óra közmunka teljesítése után lehessen kapni .
5.  Azonnali rendőrőrsök felállítása a legkisebb településen is (erre a FIDESZ-KDNP kormány és Orbán Viktor a választások előtt ígéretet tettek!...).
6.  A büntető törvénykönyv szigorítása.
7.  Szavazati jog csak becsületes adófizetők számára, akik Magyarországon élnek, dolgoznak és adóznak (nem pedig a legújabb FIDESZ-es javaslat után minden gyermek után is, ami ismételten  a
Cigányságnak kedvez!).
8.  Olyan komplex szociális felzárkóztatási és támogatási rendszer kialakítása, halmozottan hátrányos cigány családok számára melyek az egy gyermekes családformát részesítik a legnagyobb előnyben (nevelkedjen fel  inkább egy gyermek kellő ráfigyeléssel és tisztességben, mint akár  kettőből egy is elhanyagolva, így bűnöző sorsra jutva).

Egyedül  ez mentheti meg Magyarországot! Ha egyet ért ezen írással, küldje tovább minél több embernek! Az egyedüli lehetőség a népesség teljes körű felvilágosítása! Vegyük észre, hogy ami szeretett hazánkban  most folyik az nem más, mint egy figyelemelterelő, az igaz,  becsületes magyarokra szégyent hozó álmagyarkodás, ami mindenre jó csak arra nem, hogy szebbé és jobbá tegye a Magyarországon élő becsületes emberek életét, jövőjét!

Magyar Demokratikus Nemzeti Összefogás Mozgalom.

CSAK NEM? VAGY MÉGIS?



Pedig ők aztán csak tudják...
Ráadásul, úgy tűnik hogy a fénysebesség sem a régi már. 
Na jó, még egy kávé és megyek aludni.

2011. szeptember 22., csütörtök

UMMO...

Ummo...


Az ummitákat az Ummo bolygóról származó földönkívülieknek írják le, mely –a beszámolók szerint– a Wolf 424B jelű, 14.6 fényévre lévő csillag körül található a Szűz csillagképben. Jelentős szerepet játszottak tudományos és technikai ismeretek elterjesztésében Spanyolországon keresztül, ahonnan aztán elterjedtek ezek az ismeretek szerte Európába az 1960-as és 1970-es években, egy rejtett kisvárosból, nem messze a francia „Alpok alja” nevű provinciától.

1969-ben az ummiták egy jól ismert ufókutatóval, Antonio Riberával is kapcsolatba léptek, aki két évvel korábban már hallott a dologról, akkor, amikor bemutatták Enrique Villagrassának. Különös módon, nem beszélt földönkívüli kapcsolatáról senkinek, egészen 1975-ig −nyolc évvel később annál, mint amikor először hallott az ummitákról, és hat évvel később, mint amikor először kapcsolatba lépett velük−, csak ekkor szólalt meg. 

Az ummiták leírásából Ribera számára az derült ki, bolygójuk talán a Wolf 424 csillag körül kering. Bár meglehetősen nehéz volt számukra pontosan megadni az adatokat, révén teljesen más, a mienkével össze nem vethető, csillagászati mértékrendszerben dolgoznak. 

Az ummiták állítása szerint ők a földi időszámítás szerinti 1948-ban véletlenségből furcsa rádiójeleket fogtak a 413.44 MHz-en, melyet nem sikerült megfejteniük. Kinyomozták forrását, majd kiderítették, az általuk "Ooyagaa", azaz a "negyed hideg csillaga" ( Napunk ) bolygójáról bocsátották ki. A jel forrását később sikerült beazonosítani, így kiderült, egy norvég tudományos kutatóhajóról van szól. Az adás sugárzására 1934. február 5-7 között került sor, az Ummóra való eljutása 14 évet vett igénybe. További nyomozások alátámasztották a hajó létezését, valamint az adás kisugárzását is a megjelölt időpontban. 

Az ummiták számára meglepetést okozott az intelligens élet jelenléte ezen a bolygón, ezért elhatározták, kivizsgálják a dolgot. Két évvel később, 1950. március 28-án, lencse alakú űrhajó landolt titokban La Javie kisváros mellett, az Alpokban, Franciaországban, vad és ritkán lakott területen, a céljaiknak tökéletesen megfelelően. A földet érést sikerült észrevétlenül végrehajtani. Hat személyt, négy férfit és két nőt hagytak a Földön. Átvettek egy közeli farmot, a tulajdonosokat kifizették, aztán kiástak maguknak egy földalatti rejtekhelyet, ez szolgált bázisukul.

Testük felépítése nagyon hasonlatos a miénkhez, azonban van néhány különbség. Az egyik jellemzőbb, hogy az ujjaik kifejezetten érzékenyek a fényre és egyéb sugárzásokra, ami miatt meglehetősen kényelmetlen volt számukra, például a liftkapcsolók és az elektromos kapcsolók használata. Sajnálatos módon, az ummitákról rendelkezésünkre álló információk meglehetősen szűkösek, csak általuk kiválogatott ismereteket bocsátottak rendelkezésünkre, ezek pedig csak foltokat képviselnek az egyetemes tudás terén.  Következésképpen, amit igazából az ummitákról sikerült megtudnunk az alatt az 55 év alatt amióta a bolygónkon tartózkodnak az az, hogy hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek össze rólunk, valamint azt, hogy titkos bázist hoztak létre, önmaguk védelmére. Természetesen semmi okuk nem volt rá, mihamarabb teljes egészében leleplezzék önmagukat, amikor meg is tették, akkor is inkább magánszemélyekkel vették fel a kapcsolatot, nem pedig kormányzatokkal, és természetesen nem szolgáltattak megcáfolhatatlan bizonyítékokkal sem beazonosíthatóságukról. Mindennek magyarázatát is megadták,: különösebben nincs konkrét céljuk ittlétükkel.

Saját szavaikkal: „Néhányan egyfolytában azon vannak, bizonyítékot kell adnunk számotokra ittlétünkről. Ismételten elmondjuk, míg bele nem fáradtok e kijelentés újra és újra meghallgatásába, minket egyáltalán nem érdekel hiszitek-e nekünk vagy sem. Sokkal hatékonyabban tudunk tevékenykedni a háttérben, és közel sem vagyunk annyira naivak, hogy csak azért fedjük fel teljes nyitottsággal önmagunkat, hogy a ti elvárásaitoknak megfeleljünk.”

Az általuk közölt ismeretek meglehetősen keveset tartalmaznak önmagukról, bolygójukról, kultúrájukról. Habár a szűkös ismeretek egyértelműek, nem ellenőrizhetőek. Az ummiták kapcsolatba léptek számos általuk kiválasztott egyénnel, akiknek részletes technikai ismeretekkel szolgáltak, különböző technológiákkal és forradalmian új eljárásokkal kapcsolatban, melyek messze túlmutatnak a jelenlegi ortodox teóriákon.

 Az ummiták szokásos eljárásuk az információ-közlésre telefonhívások, szabályos postai küldemények voltak. Antonio Ribera elbeszéli miként dolgozott együtt velük, és hogyan sikerült neki azonosítania őket, mint ummitákat: "1967 és 1975 között a madridi csoport tagjai kaptak egy levelet egy férfitól, aki azt állította, ő az ummiták gépírója. Valójában, hirdetést adott fel munka-ügyben egy lapban, mire hamarosan felkereste két magas, szőke, választékosan öltözött férfi. Azt mondták neki, ők dán orvosok, és megkérdezték, vajon vállalná-e tudományos anyag legépelését a szokásos áron. Eleinte minden rendben ment, egészen addig, amíg a következő mondatot nem olvasta: Egy Ummo nevű, a Földtől 14.6 fényévre lévő égitestről származunk –kiemelte ezt a részt, szembesítette vele az orvosokat és rákérdezett– ők nem bizonytalanodtak el, azonnal beismerték, hogy egyáltalán nem dán orvosok, hanem valójában földönkívüli látogatók. Állításuk igazolásaképpen létrehoztak egy kicsiny, kb. 2.5 cm-es gömböt, melyet egyikük a gépíró előtt elhelyezett a levegőben. A gépíró belenézett, és legnagyobb megdöbbenésére azt a jelenetet látta, amikor előző nap, pontosan ugyanabban az irodában a felesége annak a félelmének adott hangot, hogy az orvosok esetleg kémek." 

Azonban létezik egy meglehetősen jól dokumentált esemény egy ummita űrhajó leszállásáról, Madrid közelében, 1967. június 1-ről, amiről az ummiták jó néhány nappal korábban értesítettek egy általuk kiválasztott ufókutató csoportot. Az ummiták tevékenysége láthatóan arra irányul, hogy segítséget nyújtsanak tudósoknak olyan előremutató technológiák és elméletek kidolgozásában, melyek a technikai jellegű globális problémák megoldásához nyújthatnak támogatást.

1973-ban a Földön kialakult nukleáris fenyegetettség miatt az ummiták felszámolták ideiglenes lakhelyüket és elhagyták a Földet. 1980-ban a következő üzenetet küldték Dr. Antonio Riberának, az egyik spanyol ufókutatónak, aki korábban kapcsolatot tartott velük: "30 éve tanulmányozzuk tudományotokat, kultúrátokat, történelmeteket és civilizációtokat. Mindazt az információt, melyet a Földön összegyűjtöttünk egy titánium-kristály adathordozón magunkkal vittük. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a tudományotokat elsősorban háborúskodásra és önmagatok elpusztítására használjátok, mely folyamatosan az elsődleges célotok. Úgy viselkedtek mint a gyerekek, akik iszonyatos és veszélyes játékokkal szórakoznak, melyek majd elpusztítanak benneteket. SEMMIT SEM TEHETÜNK! A kozmikus törvény kimondja, minden világnak a saját útját kell járnia, akár túlél, akár elpusztul. A második lehetőséget választottátok. Elpusztítjátok bolygótokat, megsemmisítitek a fajokat, szennyezitek a légkörötöket és a tengereiteket egészen addig, amíg ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanokká válnak. Szomorúsággal, de tudomásul vesszük őrült döntésetek, és elfogadjuk, hogy a döntés csakis a tietek. Nem tudunk messzire a jövőtökbe látni, mert viselkedésetek teljességgel meg jósolhatatlan, és vibrál, egyfajta paranoia-közeli állapotban. Mint kozmoszbéli idősebb testvéreitek teljes szívvel figyelemmel kísérjük megváltozásotokat. Ne pusztítsátok el csodálatos kék bolygótokat, e ritka légkörrel rendelkező világot, mely oly csodálatosan lebeg az űrben és nyüzsög rajta az élet. A TI DÖNTÉSETEK." 

Szerencsére azonban úgy tűnik meggondolták magukat, hiszen a jól ismert jelzést magukon viselő ummita űrhajók azóta is itt-ott feltűnnek bolygónk egén. Az ummiták beszámolnak más földönkívüli fajokról is, melyek rendszeres látogatják bolygónkat. Állításuk szerint ezeket valamelyik csoportot nagyon, valamelyiket kevésbé érdekli a másik csoport. Valamelyik együttműködik a másikkal, valamelyik elkerüli a másikat. Az ummiták szerint Földünk egy nagy megfigyelő és kísérleti terület számos földönkívüli faj számára, akik különböző társadalmi rétegekbe telepedtek le leginkább az Észak-Amerikai kontinensen.

Az UMMO bolygó adatai összehasonlítva a Földdel :

Föld - Ummo

Egyenlítői sugár : 6378,388 km - 7251,608 km
Tömeg : 5,979 trillió tonna - 9,360 trillió tonna
Tengelyforgás : 24,38 óra - 30,92 óra
Gravitáció : 9.81 m/s2 - 11,88 m/s2
Szárazföldek és a vizek
aránya : 29% / 71% - 38% / 62%
Naptól való távolság : 149.504.000 km - 99.600.000 km
1 év hossza : 365 nap - 212 nap

Az IUMMA ( Ummo központi csillagának ) adatai összehasonlítva a Napunkkal:
Nap - IUMMA

Tömeg : 1,991×1033g - 1,48×1033g
Hőmérséklet : 5785 K - 4580 K
Magnitúdó
( Abszolút fényesség ): 4,73 - 7,4
Spektrum : G - K

Az UMMO főként vízből áll, légköre hasonló a földihez. Élővilága színes, de kevésbé olyan változatos mint a Földön.


(...) 

Forrás. 
AJÁNLOTT OLVASMÁNY MAGYARUL (tényleg nagyon érdekes).

2011. szeptember 21., szerda

FORR A FÖLDKÖZI TENGER II: A LÁTOMÁS.

-Az előző rész itt olvasható-

Joseph atya, közvetlen a halála után.
Kedden délelőtt robbantási merénylet volt Ankarában, miután az előző napokban Törökország megakadályozta, hogy Izrael állandó kapcsolattartó irodát nyisson a NATO brüsszelli hadiszállásán. Ma már szinte minden hívatalos kapcsolat megszünt Izrael és Törökország között és Izrael azzal fenyegeti Törökországot, hogy logisztikailag támogatni fogja a szakadár kurdokat. Orosz elemzők szerint, Irán és Törökország arra készülnek titokban, hogy közösen megszállják Észak-Irakot, ahol kurdok amerikai és izraeli támogatással egy független Kurdisztánt akarnak létrehozni. Az orosz sajtó már kimondottan ferde szemmel kezd nézni Törökországra, mondván hogy az újjá akarja éleszteni az ottomán birodalmat. Olvastam olyant is mostanában az amerikai alternatív médiában, hogy az amerikai globalista erők minden áron háborút akarnak Oroszországgal és, hogy e célra jól jönne nekik egy orosz-török háború, mivel Törökország része a NATO-nak és a többi tagnak (beleértve Magyarországot…) ilyen esetben segíteni kell neki. Szóval, kozmikus katasztrófa nélkül is elég sötétek a felhők 2012 láthatárán…



Aztán...
Létezik egy különösen aktuális jövendölés, amit nem sokan ismernek Magyarországon: Joseph atya jövendölése az Athos-hegyi Vatopedi kolostorból. Joseph atya, aki 2009 nyarán hunyt el, híres volt Görögországban a látomásairól. Állítólag, egy kis órával a halála után, a jelenlévő szerzetesek szemeláttára, kivirult az atya arca és egy boldog mosoly jelent meg rajta, mint látható a képeken. Joseph atya ezt jósolta 2001-ben (a jóslat néhány hónappal a halála előtt jelent meg az interneten):



Hamarosan (az atya nem mondott dátumot), Görögország és Törökország egymás ellen háborúznak. Ez a háború az Amerikát és Európát hatalmukban tartó „zsidó kőművesek” műve, akik Törökországot Görögország ellen uszítják. A görögök elkeseredetten harcolnak, de a török hadsereg elfoglalja majdnem egész Görögországot. Nagyon sok görög hal meg a háborúban, valamint sok orosz és szerb keresztény is, akik önkéntesen Görögország segítségére siettek.



Eleinte, Amerika és a többi NATO tagállamok nem avatkoznak be katonailag a háborúba, de Törökországot pártolják. Amikor már mindenki azt gondolja, hogy Görögországnak vége van, Oroszország nukleáris támadást indít Törökország ellen. „Sötétség” borul a Balkánokra és a Közel-Keletre. Ekkor, Amerika és az Európai Unió harcba szállnak Oroszország és Görögország ellen, a maradék török erőkkel együtt, miközben a Pápa „szent háborút” hirdet az Orthodox Egyház ellen. A háború szörnyű, „lángoló emberek” hullanak az égből.



A NATO elveszíti a háborút. Amerika hatalma „szétdurran, mint egy lufi”. A Katolikus Egyház megszűnik létezni vallásos szervezetként. Oroszország elfoglalja Konstantinápolyt, amit a béketárgyalások során Görögországnak itél. A görögök először nem fogadják el, de aztán visszafoglalják, hatszáz évvel miután elhagyták. Ekkorra, a török lakosság egy harmada elpusztult a háborúban, egy harmada az orthodox keresztény vallásra tért, a többiek pedig eltávoztak „a sivatagok felé”. Az örmények visszakapják hajdani területüket, a kurdok pedig független államot alapítanak. Világszerte Amerika felszámolja katonai bázisait, ezután pedig sok határ megváltozik nem kevés kisebb háborúk árán.



Érdekes összehasonlítani ezt a jóslatot a „nyírkai jóslattal” ami szintén nagy pusztításokról szól, de különösen Magyarországra vetítve. Mindkét jóslatban, miután a "rossz" erők megsemmisülnek, egy "jó" nemzetközi rend jön létre. A nyírkai jóslat akár arra is magyarázatot adhat, ami Joseph atya jóslatában kissé hihetetlennek tűnhet: Oroszország győzelme az amerikai és európai haderőkkel szemben. Ugyanis, a nyírkai jóslatban egy bizonyos „ugrásra készülő zenélő sivatagok tigrise” dönti el a háború sorsát, ami leginkább Kínára utalhat, hiszen „zenélő sivatagnak” szokták hívni a nagyrészben kínai területen lévő Gobi sivatagot, ahol állítólag azok a kínai ballisztikus rakétabázisok vannak, amik Európa felé vannak irányítva…        

2011. szeptember 20., kedd

HATÁRTALAN CINIZMUS, HATÁROZOTT ÁTVERÉS.

Remélhetően sok port fog felkavarni ez a kiszivárogtatott információ az Indextől (remélni mindig lehet), ezért hát én is kiteszem.

***

"Főnök, ma éjjel megint az álmodtam, hogy lebuktunk..."  
"Az Index birtokába került Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levele, amit Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszternek írt szeptember 15-én, múlt csütörtökön. A levél válasz az osztrák politikus egy nappal korábban kelt írására, amiben a külföldi politikus vélhetően a devizahitelek rögzített árfolyamon történő törlesztése miatt érdeklődött magyar kollégájánál.

„Fontos megérteni, hogy Magyarországon közel egymillió ember van kitéve a devizában való eladósodásnak. A kormány becslései szerint csak nagyjából tíz százalékuk tudna törleszteni a felajánlott árfolyamon”, nyugtatja meg Mitterlehnert Matolcsy. A nemzetgazdasági miniszter azt is hangsúlyozza a levélben, hogy a törlesztésre jelentkezés határideje 2011 vége, és hogy csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik a rögzített árfolyam szintje alatt vettek fel deviza alapú jelzáloghitelt. Érdemes felidézni: Lázár János Fidesz-frakcióvezető még 200-300 ezer emberről beszélt, amikor szeptember 9-én ismertette a javaslatot.

Matolcsy György biztosítja az osztrák minisztert, hogy a kormány döntése nem alakítja át a meglevő hiteleket, és nem kötelezi a bankokat arra, hogy forint alapú hiteleket biztosítsanak a törleszteni kívánóknak. Ez a bankok döntése marad. A levél arra is kitér, hogy a törlesztés lehetősége nem a külföldi tulajdonú pénzintézetek ellen szól, hanem az egész magyar bankszektort érinti. (...)" 

Forrás 

2011. szeptember 18., vasárnap

EGY KIS TILTOTT NÉPTUDOMÁNY...

Douglas Reed
Douglas Reed, a szerző (1895-1976), egy népszerű brit ujságíró és író volt a két világháború között. Egy időben, a "The Times" tudósítója volt Közép-Európában. Olyan időkben írt, amikor jóval nagyobb volt Európában a szólás-szabadság, mint ma. Akkoriban, még az számított antiszemitának, akit zavart a zsidó "kiválasztottság", ma már pedig az, aki zavarja a zsidó "kiválasztottságot". Ha valakit érdekel a téma, nagyon érdemes elolvasni Reed legismertebb tanulmányát: "The Controversy of Zion" (sajnos nem tudok magyar fordításról). Hozzá kell azonban tenni, hogy Reed óta valamit változott a helyzet: ahogy kezdett pusztítani a nemzetközi bankárok által kieszelt és vezetett "globalizáció", elsősorban zsidó értelmiségiek foglaltak és foglalnak nyíltan állást ellene, mint ahogy a cionizmus ellen is. Ezzel azt akarom mondani, hogy nincs értelme elitélni egy egész népcsoportot, hanem igen is érdemes emberek cselekedeteit függetlenül a faji, vallási vagy nemzeti hovátartozásuktól értékelni. Ebben biztosan egyetértett volna velem Douglas Reed, aki szerintem nem a gyűlölet embere volt, ellenkezőleg sok más "antiszemitának" titulált személyiségekkel.

*** 

(...) 

Az általam ismert országok közül Magyarországon a leghatalmasabb a zsidóság. Az ártatlan külföldi, aki boldog és vidám napokat és éjszakákat tölt Budapesten, persze nem is sejti ezt, s azt hiszi, hogy a „magyarokat” ismeri meg. Ezért Magyarország a legalkalmasabb terep a zsidó kérdés tanulmányozására.

Egyszer egy kávéház teraszán ültem egy különösen értelmes zsidóval. Előttünk teljes pompájában tárult fel Budapest látképe. Az én emberem gondolatokba merülve nézett le a városra. „Hát nem gyönyörű ez?” - szólt. - „Tudja, ez volt a zsidók paradicsoma, nem Bécs!” Eddig még nem gondoltam ennyire végig a dolgokat, de éreztem azonnal, hogy társamnak igaza van.

Egy idősebb magyar nemes úr mondta egyszer, hogy Magyarországon a nemesek és mágnások felfogása az volt, hogy az üzlet nem méltó a magyar emberhez. A zsidókat használták fel mindenféle vétel, eladás, kölcsön stb. lebonyolítására. Ezzel kiszolgáltatták az országot a zsidóknak és lemondtak azok javára az országon való uralkodásról.

A magyar nép, a tömeg, mely a földből és a munkából él, nem vette észre a nagy változást. Éppúgy dolgozott továbbra is, mint azelőtt az eke szarvánál vagy a gyárakban. Idővel azonban a gyárak napról napra jobban megszaporodtak és ugyanilyen arányban nőtt a gyárak állal táplált üzletek száma is. A zsidók hatalma nőttön-nőtt. A nemtörődömségbe süllyedt nemes alól pedig lassan kiszaladt a föld s mind nagyabb mértékben zsidó kézre került.

A zsidók ügyesen beszivárogtak a kúriák és kastélyok urai és szolgái közé, s nemsokára kifejlődött a zsidó egyeduralom azon a téren, melyet úr és szolga egyaránt nem ismert és nem értett: Az előbbi azért, mert túl gőgös és lusta volt, az utóbbi azért, mert tudatlanságban és szolgaságban élt. Ez volt a zsidóság aranykora. Ahogy az én ismerősöm mondta: „Magyarországon volt a zsidók paradicsoma a világháború előtti fél évszázadban.” Azután olyasmi következett, amire emlékezzék vissza mindenki aki ezt a síránkozó felkiáltást hallja: „Jaj, mi lesz a zsidókkal tíz év alatt, ha ez így megy tovább! Mind kipusztulnak!”

Következett a proletárdiktatúra, a kommunista forradalom, majdnem teljesen zsidó vezetőségével. Utána a visszahatás, rövid de vad zsidóellenes korszakával és aztán a zsidó jólét újabb dicsőséges időszaka! Ezért olyan tanulságos éppen Magyarországon tanulmányozni a zsidókérdést. Németországtól eltekintve, ez az egyetlen ország Európában, ahol heves zsidóellenes mozgalom lépett fel a háború óta. Pár hónap alatt azonban minden feledésbe merült és a zsidók étele és hatalma újra megnövekedett. Ez a helyzet még ma is, mikor újra felhők gyülekeznek a zsidóság feje fölött északnyugt felől.

Az események a következők: 1919-ben kikiáltották a vörös köztársaságot Magyarországon. A 26 vezető népbiztos közül 18 zsidó volt! Magyarországon ebben az időben a zsidók a korlátlan hatalom birtokában voltak, magukhoz ragadták az ország kormányzását is szembeszökően valóságos uralkodó osztályt alkotlak. Igaz, az elnöki szélben ült a jó kőművesmester, Garbai Sándor, de szava nem volt. Ő volt a vörös köztársaság „díszgoj”-a. A zsidóké volt a magyar királyság, a hatalom és a dicsőség. Kun Béla (Aaron Cohen), Pogány Schwartz József, Szamuelly (Samuel) Tibor és a többiek ellenőrzés nélkül garázdálkodtak. Emlékezzünk e tetteikre!

Sokan megütköznek azon, hogy a zsidóság vezető szerepet vállalt a kommunista forradalomban. „Hogyan lehet az,” kérdezik, hogy a zsidó, aki „imádja” a pénzt, olyan tan szolgálatában áll, mely tagadja a magántulajdon jogosságát? A magyarázat az, hogy ott fenn, a vezetőségben, mindig van pénz, de valami más is, ami a zsidó előtt még a pénznél is kívánatosabbnak tűnik: a hatalom!

A kommunista forradalom bukását követte Horthy Miklós altengernagy kormányzóvá választása. Kikerülhetetlenül bekövetkezett az antiszemitizmus fellobbanása. Ez 1919-ben történt. 1920-ban már csökkenőben volt a zsidóellenes áramlat, 1921-ben már el is múlt. A zsidóság pedig elindult egy újabb befolyásbeli és növekedő hatalmi időszak felé. Különös jelenség, ha a magyar nép szegény sorsát és a fellobbant szenvedélyeket tekintetbe vesszük.

A zsidók legelőször is tömegesen megkeresztelkedtek, hogy hangsúlyozzák a vörös diktatúrától való elkülönülésüket és hogy a valószínűleg bekövetkezendő megtorlás alól kivonják magukat. 1919-ben 7146, 1920-ban 1925, 1921-ben már csak 827, ezután elenyésző kevés zsidó keresztelkedett meg. Ekkor ugyanis csökkent már a védekező Ieplezgetés szükségessége és a Mózes-valláshoz való visszatérések száma gyorsan növekedett.

17 évvel később, 1938-ban a magyarországi zsidók gazdagabbak és hatalmasabbak voltak mint valaha. Úgy látszott, hogy Kun Béla emléke teljesen eltűnt a magyarok emlékezetéből. Az antiszemitizmus csak holt betű volt, eltekintve az északnyugatról közeledő, fenyegető égiháborútól. Papíroson a magyarországi zsidók csak az összes lakosság 6.5 százalékát tették. Szám szerint csak 600.000 zsidó élt Magyarországon, mely szám már a megkeresztelkedett és fél-zsidókat is magában foglalta.

A látszat azonban egész más volt. Ez a zsidó fölényt mutatta az élet igen sok viszonylatában, a zsidók lélekszámához viszonyítva messze kimagasló fölényt. A benyomás az volt, hogy sokkal többen vannak, mint ahogy azt a statisztikai adatok mutatják. Egy magas életszínvonalú, az ország minden más társadalmi osztályánál gazdagabb és hatalmasabb csoportot alkottak és alkotnak még mai is, mikor e sorokat iram.

A Magyarországi összes ipari vállalkozásoknak 46 százaléka, a vezető bankok részvényeinek 78-80 százaléka a zsidók tulajdonában volt. A nagy üzleti vállalkozások alkalmazottainak 70 százaléka, a magántisztviselők 67.2 százaléka és a banktisztviselők 36 százaléka zsidó volt. Sőt zsidó kezében volt egész Magyarország területinek 11.7 százaléka is, annak ellenére, hogy egy cionista vezető férfi sok évvel ezelőtt a magyarországi zsidóságot e szavakkal intette:

"Nagy és végzetes hibát követtek el, ha földbirtokokat szereztek. Az országban levő ingatlan vagyonnak már is több, mint a fele a tiétek. A nép nem fogja időtlen időkig tűrni az ilyen hódítást. Csak fegyverrel tarthat meg ilyen nagy birtokot az a kisebbség, mely a néphez idegen, és nincs történelmi igazolása, mint az arisztokráciának."

A nagyobb birtokok 17.6 százalékának zsidó tulajdonosa volt. Az orvosok 34.4 százaléka, az ügyvédek 40.2 százaléka, a hírlapírók 31.6 százaléka zsidó volt. Budapesten, a fővárosban, ahol a lakosságnak majdnem egyharmada zsidó, az arányszám még sokkal nagyobb. A kiadó és nyomdavállalatok majdnem teljesen, a magánszínházak mind és a mozik 40.5 százaléka zsidó kézen volt.

Hogy tisztább képet nyerjünk erről a majdnem kizárólagos zsidó egyeduralomról, nézzünk bele a 20 vezető iparvállalat üzleti szervezetébe az 1934-35. évben. Az itt szereplő 336 név közül 235 zsidó név. A legnagyobb ipari érdekeltségek közül 290 állt 10 vezető bank ellenőrzése alatt. Az itt szereplő 319 név közül 306 zsidó. 1936-ban 19 budapesti újság 418 kiadót, hírlapírót és munkatársat foglalkoztatott, ezek közül 306 zsidó.

Most nézzük a kiskereskedelmet, a zsidók legnagyobb erősségét. Itt szembeszökőbb a zsidó túlsúly, mert a bolti kiszolgáló-asztal mögött jobban észrevehető, mint az irodák falai közé zárva. Budapest utcáin néhol kilométereken keresztül hiába keresünk nemzsidó üzletet. Ha valamit vásárolni akarunk, nagyon nehéz azt kereszténynél megvenni.

Megdöbbentő és kétségbeejtő ellentét van a jól keress egyénekből álló, erősen elsáncolt zsidó közösség jóléte és a Budapest határában lakó munkásság, vagy a vidéken élő parasztság nyomora között. A legtöbb munkás zsidónak dolgozik s mikor megkapja sovány fizetését, átadja azt a feleségének, aki elindul és zsidó kereskedőnél vásárol be. Így a pénz körbe jár és, eljut - hová? Semmiképp sem olyan helyre, ahol a munkás vagy a földműves hozzájuthatna. Ez lényegében egy új zsarnokság, hasonló ahhoz, melyet a nemesség és az egyház a középkorban tartott fenn. Ez is éppúgy ellensúlyozásra szorul, mint más, ma is fennálló zsarnoki rendszer. Ez nézetem szerint a megoldásra váró probléma lényege. Mert ha a zsidónak megadjuk a teljes egyenlőséget, az rögtön a keresztények kiszorításán munkálkodik és kiváltságos helyzetet igyekszik biztosítani a maga, számára.

Menjünk vidékre, figyeljük a módszert, ahogy a zsidóság ott dolgozik. Menjünk Mezőkövesdre, ahova a külföldieket tömegesen viszik vasárnaponként, mert vasárnap a nép felölti festői ünneplőjét, melyben a templomba megy és a külföldiek nagyon élvezik e szép látványosságot. Az az érzésük, hogy végre valóban kezdik megismerni Magyarországot és a magyar népet. Jól megebédelnek a sarki kocsmában, melyet kizárólag a turisták számára rendeztek be magyar operett-stílusban és amelynek semmi vonatkozása sincs a mezőkövesdi élettel. Azután visszautaznak Budapestre!

De mi, akik mélyebbre óhajtunk tekinteni, nem vasárnap melyünk Mezőkövesdre, hanem szombat délután. A földmívesek, a falusiak munkában vannak, nincs rajtuk festői ünneplő ruha. Látástól vakulásig végzik nehéz munkájukat.

Amerre csak nézünk, gondoktól, fáradtságtól barázdált arcokat és nehéz munkában elnyűtt testeket látunk. De menjünk egy kicsit tovább, be a piactérre, ahol a templom áll és az út kiszélesedik. Látunk itt néhány üzletet, - a falu főterén, ahol a falu népe találkozik. Ha Mezőkövesd London volna, ez lenne a Piccadilly Circus. Az üzletek mindegyike fölött zsidó tulajdonos neve áll. Szombat este van, a kereskedők nem dolgoznak már. A fiatalja szerteszét ácsorog a piacon, az idősebb asszonyok és férfiak a boltokban ülnek és beszélgetnek.

Ha nem nézzük a környezetet, csak ezeket a tétlenül álldogáló fiatal embereket, akkor akár Londonban is lehetnénk a Piccadilyn. Ugyanezeket a figurákat láthatjuk ott is. Ruhájuk jószabású, cipőjük jól illik lábukra, új kalapok vannak jólfésült fejükön. Jómódúak. Ők az urai ennek a távoleső kisvárosnak, göröngyös utaival, szaladgáló libáival és lassan mozgó ökrösszekereivel együtt.

A többi csak háttér: a templom, a földműves nép, az egyszerű házacskák. Egész hosszú télen át a petróleumlámpa gyönge fénye mellett parasztasszonyok és lányok hímeznek, varrnak. A sarkon van egy üzlet, melyben jól öltözött zsidó ül és olvassa a Pesti Naplót. Itt megvehetjük azokat a gyönyörű terítőket és ágytakarókat, melyeket oly sok téli estén át hímeztek és varrtak széppé az ottani nők. Áruk elég borsos. A készítők viszont meglehetős olcsón adják el ezeket a zsidónak. Budapesten is sok üzlet kirakatát tölti meg munkájával a magyar művészet és tehetség, úgy hogy a külföldi turisták a meglepetés és gyönyörködés kiáltásával állnak meg a tükörablakok elölt - de ezek az üzletek is mind zsidó kézen vannak. 

Legközelebb, ha ilyen üzlet előtt megállsz, gondolj azokra, akik ezt a sok szép holmit készítik. Keress valakit, aki elvezet otthonába és figyeld meg őket munka közben.

Jöjjenek velem Esztergomba, Magyarország bölcsőjéhez, ahol az első magyar királyok palotája állott egy sziklás dombon a Duna fölött. A nagy folyón átívelő híd egészen a legutóbbi időkig Csehszlovákiába vezetett, most azonban újra magyar a folyó túlsó partja is. Ugyanazt a képet lát­hatjuk szombat délután az itteni főtéren is, mint Mezőkövesden. Száz és múlva talán Esztergomból nagy, gazdag, népes és fontos város lesz. A kis főtér megnő s helyi Piccadilyi-Circus válik belőle. Egész Esztergomban itt lesznek a házhelyek a legértékesebbek. Mindegyiknek zsidó a tulajdonosa, a boltok mindegyike fölött zsidó név áll első szerény vállalkozások, arany, króm, vagy neonfény keretében. A fiatal zsidók városi ruhában ácsorognak, beszélgetnek.

Nézzük meg Kecskemétet, ezt a már meglehetősen nagy várost. Itt főzik azt a kiváló barackpálinkát, melyet a walesi herceg fedezett fel a magyarok számáru - így mondják Magyarországon. Itt a főtér nagy. A piactéren álló legnagyobb épületek egyike a zsinagóga. Rengeteg pénzbe kerül egy ilyen zsinagóga. Köröskörül a téren ugyancsak csillognak a zsidó cégtáblák. A zsinagógából jönnek kifelé Kecskemét zsidai, jólöltözötten, fontosságuk tudatával arcukon, széles taglejtésekkel beszélgetve. Különálló nép, idegen a magyartól.

De menjünk el Magyarország bármely városába vagy nagyobb falujába s látni fogjuk, hogy az egyik legnagyobb épület a zsinagóga és a bankok, az üzletek, a mozik a benzinkutak tulajdonosai mind zsidók.

Egyszer elmentem egy Budapest környéki nagy kirakodó vásárra s megdöbbentem az itt látott olcsó gyári áruk lidércnyomásos tömege felett, melyet a környékből bejövű parasztok mohón vásároltak. Az egyik sátorban egy zsidó árulta a keresztény Isten és a zsidó próféták arany rámába foglalt legszörnyűbb olaj nyomatait. Az egész vásárt átkutattam valami után, amit megvehetnék, amire szívesen néznék akkor is, ha már más országban leszek, ami engem Magyarországra emlékeztetne, a végnélküli búzarvetéseket kaszáló magyarok gyönyörűséges országára s nem az alantas gyári áruk Magyarországára. Végre találtam néhány gömbölyűfenekű ivópoharat, mélyet ha ital van benne, vagy kézben kell tartani, vagy ki kell inni, mert az asztalra letenni s csendesen iszogatni belőle nem lehet, minthogy feldől. Gyönyörű darabok voltak. Négyet megvettem belőlük s csak azt sajnálom, hogy a még megmaradó kettőt is meg nem vettem. Sohasem nézek rájuk gyönyörködés nélkül. Darabjuk 6 pence-be került, úgy tűnik nekem, hogy igen olcsón vásároltam.

Ismerősöm „zsidó paradicsomnak” nevezte Magyarországot. Jól kinyitottam a szememet Magyarországon jártamban s igazat kell adnom neki. Nem győzött meg engem azonban senki és semmi arról, hogy a zsidók is olyan jók lettek volna Magyarországhoz, mint az hozzájuk. Ha valaki tanulmányozni akarja a most olyan időszerűvé vált zsidókérdést, Magyarországot ajánlom, mint tanulmányai megkezdésére legalkalmasobb terepet.

Nagy hatással volt rám a zsidók látszólagos érzéketlensége is a világesemények iránt. Magyarországi tartózkodásom alatt éppúgy, mint Bécsben közvetlenül a németek bevonulása előtt, vagy Prágában ugyanezt tapasztaltam hasonló körülmények között. Míg Anglia, Franciaország és Amerika küzdött a zsidókérdések híreivel és meséjével, addig ezekben a varosokban, Hitlerrel kapuik elolt, a zsidók látszólag zavartalanul mentek útjukon tovább s nem változtatva semmit életmódjukon vagy szórakozásaikon, e válságos időkben is, éppúgy, mint addig megtöltötték a jobb kávéházak, éttermek, szállodák, bárok és éjszakai klubok helyiségeit. Ez így van még most is, mikor e sorokat írom, 1938 novemberében Prágában. Néhány kilométerrel odébb most zsinagógák égnek le. A zsidók ezreit küldik Németországból Lengyelországba és százakat Csehszlovákiába. Itt Prágában a zsidók nevetnek, esznek, isznak, táncolnak, mintha semmi gondjuk sem lenne. A zsidókról táplált téves nézetek közül a legveszedelmesebb az, hogy. gyáváknak tartják fikat. Ellenkezőleg, a legbátrabbak, ha saját ügyükről van szó. Sőt, tolakodóak!

mm

(...)

Forrás 

2011. szeptember 17., szombat

A JÁTÉK NEVE: KIRÁLYCSINÁLÁS.

Litván György ismét hivatkozik az Orbán Viktor által, Oxfordban megismert nagy brit liberális gondolkodókra. Utalva egy korábbi megjegyzésemre, megismétlem, hogy Orbán Viktor járt ugyan Oxfordban, de egy rövid, csupán hivatkozási alapnyi időt töltött el az egyetemen. Most - tovább hizlalva a legendát -, érdekes módon, Litván is erre a soha nem volt oxfordi tanulmányokra hivatkozik.

Litván, akit sok minden miatt, és az alábbiak ellenére is nagyra becsülök, jól tudja mindezt, hiszen ő ott volt. Ő volt, aki kihúzta a dugót abból a palackból, amelyből aztán Orbán Viktor kiszökött. A Soros Alapítvány úgynevezett Oxfordi Bizottságában hat-nyolc, különböző tudományterületekről felkért szakértő bírálta el a beérkezett pályázatokat. A szakértők, mint minden hasonló eljárásban, előre megkapták az általuk referált tudományterületek pályázatait, majd, miután azonos szempontok alapján rangsorolták a pályázókat, egy közös ülésen ki-ki javaslatot tett, hogy az általa bíráltak közül melyik az a néhány legérdemdúsabb pályázó, aki befér az adott létszámkeretbe. Miután a szakértők egyenrangúak voltak, a különböző tudományterületekről pályázók pedig összemérhetetlenek, rövid konzultáció után és különösebb viták nélkül meglett a kellő számú jelölt.

Emlékeim szerint ötven helyre talán hatvan főt jelöltek, hogy az ezt követő nyelvvizsgán meg nem felelők, vagy a majd Oxfordból érkező szakértők szűrőjén fennakadók híján is meglegyen a teljes keret. Azon az ülésen, amelyiken Orbán Viktor pályázatát is tárgyalták, illetve tárgyalhatták volna, Litván György, Soros György személyes képviselőjeként jelen volt, és az ülés végén, miután a jelölteket már kiválasztották, szót kért, és javaslatot tett néhány tehetséges, a szakkollégiumokban kitűnt végzős egyetemista beemelésére. A három említett név közül kettőre emlékszem: Orbán Viktor, Fodor Gábor. Az eset példátlan volt, némi meglepetést is keltett, hiszen Litvánnak tanácskozási joga volt ugyan, de szavazati nem, javaslattételi joga pedig semmiképpen. Az intervenció ugyan teljesen eltért a bizottság gyakorlatától, de már akkor is - és persze korábban is - a pénz beszélt, és miután a programot teljes egészében Soros György finanszírozta, Litván javaslatát, némi zavart vonakodás után, megtárgyalták.

Miután a javasoltak jogászhallgatók voltak, a terület szakértője, ha jól emlékszem, Mádl Ferenc volt (de ha tévednék ennyi év után, akkor bocsánat), kissé zavartan elővette jegyzeteit, és közölte, hogy a sorrenden nem változtat, hiszen egyik javasolt pályázat sem határeset. De ha vannak egyéb szempontok is (voltak), és ha Litván György kérését a bizottság is akceptálja, nem emel kifogást. Némi hasonló, udvarias maszatolás után a bizottság elfogadta Litván György javaslatát. 

Én akkoriban a bizottság mellett, Litvánhoz hasonló jogosítványokkal, a Művelődési Minisztérium képviselője voltam, aki a pályázat lebonyolításáért feleltem, majd utána intéztem a pályázók ügyeit, így később is figyelemmel kísérhettem azok kimenetelét. 

Miután az említett eset példa nélküli volt, beszámoltam hivatali felettesemnek a történtekről. Bár a minisztériumnak vétójoga volt, senki nem törődött a dologgal. Formailag ugyan szabálytalan volt, de senkit nem érdekelt. Mondják is, hogy a diktatúra nemcsak puha, de slampos is volt. Teljesen mindegy volt, ki megy vagy nem megy ki egy ösztöndíjjal külföldre. Hasonló esetek akkor és korábban, és természetesen az Állami Ösztöndíjbizottság ülésein is megtörténtek. Én sem emlékeznék az esetre, ha később a szereplők nem váltak volna közszereplőkké. 

Orbán neve aztán még egyszer felmerült, de még mindig inkognitóban. Miután megkapta az ösztöndíjat, minden sorstársához hasonlóan, útlevél, kiutazási engedély, vízum és hasonló ügyekben ki kellett töltenie a szokásos kérdőíveket. Ő, néhány hozzá hasonló link vagy talán csak laza társához hasonlóan ezt határidőre nem tette meg, ezért kénytelen volt elszenvedni a "Tisztelt Orbán Elvtárs!" megszólítású sürgető levelemet. Mentségére meg kell jegyeznem, hogy Litván beavatkozásáról vélhetőleg nem tudott. Sok mindent, ennél nagyobb dolgokat lehet a rovására írni, de ebben a dologban vétlen. Tudom, nem az oxfordi ösztöndíjtól vált azzá, ami lett, az azonban valószínű, hogy az ösztöndíj elnyerésével megerősödhetett benne a kiválasztotti tudat. Igen. Tudta vagy sem, O. V. akkor kiválasztott volt. 

Knopp János

Forrás 

FOLYTATÓDNAK A NEM-MEGSZORÍTÁSOK.

"Az adóemelések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak, tehát ez nem megszorítás."
Jövőre 27 százalékra nő a jelenleg 25 százalékos áfakulcs, amellyel Magyarország Európa élére áll ebben a tekintetben. A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik és a főállású és társas vállalkozások által fizetendő egészségbiztosítási járulékot a minimálbér helyett a minimálbér másfélszeres után kell majd fizetni.

Jövőtől már 27% az Áfa: valamiben mégis elsők lehetünk és még irigyelni sem fognak.

2011. szeptember 16., péntek

FORR A FÖLDKÖZI TENGER?

„Egy alattomos, veszélyes, elkényeztetett, felelőtlen és romlott állam megtanulta, hogy nyugodtan tehet bármit büntetlenül! De most eljött a válaszok ideje!"  Tayyip Erdogan, török miniszterelnök (2011). 

Kiderült, hogy Izrael titokban védelmi szerződést kötött Görögországgal augusztusban. Ezt az izraeli és a görög kormány azzal indokolják, hogy a török hadsereg tengeri és légi mozgásai a Mediterrán tenger térségében egy esetleges támadási szándékra utalnak a görög Kastelorizo sziget ellen, amely alig két kilométerre van a török partoktól. Az izraeli és a görög kormányok szerint, a török kormány ellenőrzés alá akarja venni a Mediterrán azt a részét, amelynek a szóban forgó görög sziget a stratégiai kulcsa és ahol görög olaj és gáz kitermelés folyik, a ciprusi és az izraeli partok között. Ebben a térségben, amit Izrael csak „Blokk 12”-nek nevez, Ciprus és Izrael hamarosan fúrókutakat akarnak üzemeltetni a tengeralatti olaj- és gázkészletek kitermeléséhez. A török kormány szerint, senkinek sincs joga a térségben bármit kitermelni a határos Észak-Ciprusi Török Köztársaság és Libanon beleegyezése nélkül.


Az újdonsült izraeli-görög védelmi szerződés szerint, Izrael tengeri és légi bázisokat hoz létre Görögországban, hogy török támadás esetén a Mediterránban lehetővé váljon egy két oldalú izraeli ellentámadás. Válaszként, szeptember 12-én, Törökország azt üzente Izraelnek, hogy ezen túl nem csak nem fogadja el az izraeli blokádot Gáza ellen, hanem minden izraeli hadihajót ellenségnek tekint, amennyiben behatol egy 12 kilométeres sávban a palesztin (gázai) partok bármelyik részén: ez földrajzi okok miatt nem csak a Gáza-elleni izraeli blokádot lehetetleníti el, hanem az izraeli olaj és gáz fúrókutak tevékenységét is a „Blokk 12”-ben.


A görög-izrael-török fenyegető konfliktus oka a tengeralatti energiamezők, amelyek kitermeléséről nem igen akar osztozkodni Izrael  Törökországgal, sem Libanonnal, sem persze a palesztinokkal (ez talán a fő ok, ami miatt Izrael hallani sem akar egy független palesztin államról). Amennyiben ezt a konfliktust nem sikerül békésen megoldani, sem Izrael, sem Törökország nem fognak vélhetően egyoldalúan hátrálni, hiszen mindkettő elvileg erős tengeri és légi hadsereggel rendelkezik, de még erősebb a nemzeti büszkeségük. Egy háború következményei pedig kiszámítatlanok lehetnek: ha bár hívatalosan sem Izrael, sem Törökország nem rendelkeznek atomfegyverrel, valóban mindkettő már évek óta nukleáris hatalom...

2011. szeptember 15., csütörtök

MENNYI A VEKTOR, VIKTOR?

"Törlesszünk csak! Tegyünk fel mindent, s mindenkit az adósságtörlesztés kártyalapjára, holott lehetetlen visszafizetni az adósságunkat. Épp ez is a hitelezők célja, hogy sose fizessük vissza, hogy pórázon tartsák a magyarságot! Mondhattuk volna 1990-ben, hogy nem fizetünk - de nem mondtuk, nem mondhattuk, a küldött ember sem akarhatta. Ha Trianont nem orvosolták, miért akartak volna egy erős, majdan esetleg igényekkel, nemzetegyesítést akarva fellépő Magyarországot épp a trianoni szerződés aláírói?"

"Hát ezért ültették a nyakunkba az elmúlt 21 évben a küldött embereket, s mi birka módra kullogtunk utánuk, 2/3-okkal szavazva hol ide, hol oda, éppen hol ígértek többet, hol hazudtak nagyobbat."

"Tudom, hogy a Magyarországot valójában kormányzó háttérhatalom mindenre képes..."



MÉG HOGY A MACSKÁK NEM TUDNAK BESZÉLNI!

Ez a macska például azt magyarázza, hogy egy bizonyos Gyurcsány kétlábú bíróság elé lesz állítva, de a következő kormányválasztásig simán elhúzódik majd a per és akkor egy bizonyos Orbán kétlábú azt fogja igérni választóinak, hogy amennyiben tovább is rá szavaznak, a választások után hip-hop befelyeződik majd a per és a gonosz Gyurcsány kétlábú mindenki szeme láttára láncra lesz verve és a gályapadon fogja befejezni életét. Néha a macskák össze-vissza beszélnek...
Ce chat essaye de parler - Vidéos

2011. szeptember 13., kedd

"STABILITÁSI TÖRVÉNY" AVAGY JÖN A MADMAX KORSZAK?

"Erre jónép, erre az út!"
"Akinek semmije sincs, az annyit is ér" -Lázár János, fideszes frakcióvezető, 2008-ban egy hódmezővásárhelyi közgyülésen (természetesen, ő nem "így" értette).



Orbán Viktor bejelentette tegnap, egyebek mellett, hogy az államadósság korlátozása nevében „stabilitási törvényünk” lesz hamarosan, amely „rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét.” Sokak figyelmét elkerülte a mondat, mert valóban nem igen világos, hogy mi a szöszt jelenthet az „összehangolt működési rend”. Az is segítette eltéríteni erről a figyelmet, hogy Orbán bedobta a látványos de semmitmondó uzsorások elleni kijelentést, amin most mindenki nyálaz. Azonban, ha ránézünk Orbán beszédjének eredeti szövegére, minden világossá válik és feltehetően azért is fogalmazott Orbán homályosan, hogy ne legyen túl hamar túl világos túl sokak számára az, ami ”stabilitási törvény” néven készül ránk szakadni. Az eredeti szöveg szerint, „Ezért alkotunk olyan törvényt, amely rögzíti, hogy a nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a felsőoktatási rendszernek és az önkormányzatoknak önfenntartóaknak kell lenniük.” Így már világosabb, ugye? A „stabilitási törvény” nem más, mint a hajdani SZDSZ neo-liberális nagy terv, azaz a szolidaritás elv teljes kizárása a társadalom működéséből.



"Erre, nagy uram?"
Ha „önfenntartónak” kell lennie a nyugdíjrendszernek, legfeljebb csak annyi nyugdíjja lehet bárkinek, amennyit sikerült önmagának befizetni és ha netán minimálbéres volt vagy esetleg gyakran munkanélküli vagy beteg, akkor csak annyi nyugdíjja lesz, hogy ne haljon éhen (vagy még annyi sem?). Magyarán, a nyugdíjjasok jelentős része hajléktalanná válik, ha már nem azzá vált előtte (hiszen az öregedő munkavállaló nem  „versenyképes” a neo-liberális munkapiacon).



Ha „önfenntartónak” kell lennie az egészségügyi kasszának, természetesen csak egy nagyon csonka egészségügyi ellátás járhat azoknak, akik nem képesek külön fizetni százezreket műtétért vagy gyógyszerért, illetve akik nem lesznek képesek magán betegbiztosításként havonta tízezreket befizetni az életük során.



Ha „önfenntartónak” kell lennie a felsőoktatásnak, szó sem lehet arról, hogy a proli (vagy munkanélküli) gyereke meghaladja az érettségi színtet, ha csak nem egy szuperzseni akinek a tanulási költségeit valamelyik filantrópikus alapítvány vállalja. Ez azt jelenti, hogy lényegében csak az elitek gyerekei diplomázhatnak (akkor is ha netán csonthülyék), vagyis a társdalmi elit teljesen zárt körré válik (mint a feodálizmusban) és csak az elitből termelődhet ki a következő elit generáció. Simán lehet egy ilyen társadalmi rendszert akár új feodalizmusnak is nevezni.



"Erre!!!"
Ha az önkormányzatoknak „önfenntartónak” kell lenniük, automatikusan kialakul két fajta önkormányzat. Lesznek azok, ahol multinacionális cégek valamennyi munkahelyet biztosítanak az ott élőknek és lesznek azok, ahol csak a nyomor és a bűnözés fog reménytelenül tombolni. Azok az önkormányzatok, amelyek nem részesülnek valamelyik multinacionális cég és a neki bedolgozó helybeli magyar vállalatok adó befizetéseiből, nem fogják tudni eltartani a területen élő rászorultakat, sem ellátni a szokásos önkormányzati feladatokat. Lesznek hát egyre nagyobb számban lepusztult önkormányzatok, ahol a jogállamiság inkább a dzsungel törvényére fog hasonlítani és ahol az ember annyit fog érni, amennyi erőszakra képes. Az „első osztályú” önkormányzatok pedig biztosan ki fogják találni a módszert, hogy megakadályozzák az átvándorlást a lepusztult önkormányzatokból. Mi lesz akkor? Talán valami olyasmi, ami volt a középkor legsötétebb idején, amikor a gazdagabb települések azért is vették körbe magukat falakkal, hogy a nyomorultak tömegei ne lepjék el őket.



Szóval „stabilitási törvényünk” lesz. Én ennek (majdnem) örülök, mert ahogy a tömegek majd észreveszik, hogy ez valóban mit jelent a mindennapi életben, akkora lesz az elkeseredettség és a düh, hogy attól fogva a most képződő ördögi rendszernek meg lesznek számlálva a napjai.