"A NEMZET TALPA ALATT RÖPÜLŐ SZŐNYEGGÉ VÁLIK A FÖLD!" (NyIrkai Jóslat)

A külföldiek földvásárlásának tilalma ellenére megállíthatatlan az osztrák terjeszkedés a határszélen, egyes falvakban már a föld 60-80 százaléka idegen kézen van. A birtokosok között olyan nagyvadak is akadnak, mint a Gripen-lobbistaként elhíresült Mensdorff-Pouilly gróf.

Pálnagy Zsigmond (1896-1959): Aratás.

Tavaly decemberben az Európai Bizottság engedélyezte a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását három évvel. Külföldiek tehát nem vehetnek földet Magyarországon, ahogy eddig sem vásárolhattak, s legfeljebb pár tucat zsebszerződés lapul az íróasztal fiókban az előbb-utóbb bekövetkező piacnyitásra várva - gondolhatnánk. A valóságban nem ez a helyzet.

A közbeszéd kliséi a témában bő tíz évvel ezelőtti állapotokat tükröznek. Az ország egyes régióiban - főleg a nyugati határszélen - a termőföldek felvásárlása nem a távoli jövő réme, hanem befejezett tény. A két évtizede érvényes jogi tilalom ellenére egyes falvakban a határ 60-80 százaléka külföldi kézen van. Mindez részben jogi kiskapuk kihasználásával, részben jogsértéssel, részben magyar strómanok közbeiktatásával történt. A dátum nélküli "zsebszerződés" már rég nem a legjellemzőbb módi, ennél kifinomultabb megoldások alakultak ki (lásd lenti keretes írásunkat).

Elsőként a Jobbik ismerte fel, hogy a problémából politikai tőkét lehet kovácsolni. A párt két országgyűlési képviselője május elején "földvédelmi razziát" tartott Vas megyében. Helyi fórumokon a párt politikusai ígéreteket tesznek a földek visszaszerzéséről, az osztrák vircsaft felszámolásáról.

A Jobbik módosító indítványt is benyújtott az alkotmányhoz, mely kimondta volna, hogy termőföld kizárólag magyar állami, önkormányzati vagy magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. Az EU szabályaival összeegyeztethetetlen passzust a Fidesz kénytelen volt leszavazni, amit a Jobbik azóta hazaárulásként a kormánypárt szemére hányhat. A radikálisok taktikája politikai szempontból ésszerű, hiszen ezen a kormánypárti többségű vidéken keresniük kellett egy sokak számára fontos, indulatokat gerjesztő és nehezen megoldható problémát a választók megszólítására. A nyugati határszélen gyakorlatilag nincs cigány kisebbség, így a radikálisok fő témája errefelé nem rezonál a fülekben.

Ezzel együtt a probléma valós. Becslések szerint eddig egy négyes metrónyi (400 milliárd forintnyi) földalapú mezőgazdasági támogatás szivárgott el Magyarországról a külföldi kézre került területek miatt. Közben a helyi magyar gazdálkodók ellehetetlenülnek, mivel nem tudják bővíteni birtokaikat. Komoly visszhangja volt Sipos Győző megszólalásának a Vas Népében, melyben a csákánydoroszlói gazda arról panaszkodik: hiába szeretett volna piaci áron földet vásárolni, a külföldi vetélytársak nem engedték. A vasi határszélen hektáronként 6-800 ezer forintos áron cserélnek gazdát a földek, de néha hallani milliós ajánlatokról is. A magyar gazdák ebben a versenyben nem rúghatnak labdába, a külföldi vevők egymásra licitálnak.

A külföldi kézre került földterületek nagyságára lehetetlen pontos adatokat szerezni. Roszík Péter egyetemi docens, a téma szakértője szerint országosan 200 és 600 ezer hektár között lehet az osztrák kézen lévő területek nagysága, de egyéb külföldi birtokosok is jelen vannak. A Vas megyei földhivatal elutasította a Heti Válasz adatkérését, arra hivatkozva, hogy nem tartják nyilván a külföldi tulajdonosokat, haszonbérlőket és más földhasználókat (noha ezek az adatok a tulajdoni lapokról leolvashatók). Így a helyi gazdák becslései alapján próbáltuk néhány területen megragadni, hogy a föld mekkora része borult piros-fehér-pirosba Vas megyében.

Folytatás itt.