A csillagok ragyognak és aztán porrá válnak, hogy a csillagporból élet születhessen. Az élet felett pedig újjabb csillagok őrködnek, mind ameddig ők is porrá válnak és így tovább.
Szélsőséges nyarunk van: kánikula, hideg vagy szakadó eső. Ezért gyakran falak közt töltjük a napot, amikor persze nem a Seychelle szigeteken sütkérezünk. Mivel egyre kevesebbet járhat a pálmafás strandokra, az átlag magyar városlakó egyre több időt tölt nyáron is fényes nappal a retekklub és a számítógép előtt. Ez nem jó, mert kell a nap, akkor is ha sziklaolvasztó. Főleg, hogy a telek egyre szürkébbek, aminek persze megvan az oka de ez egy másik téma. Ha nem töltjük fel magunkat nyáron napocskával, tömhetjük egész évben a majmot „hangulatjavító” színes pirulákkal, hiszen ha nyáron is napfényhiányban maradunk, szinte lehetetlen elkerülni azt az immár nálunk jócskán elterjedt ingerült-lehangolt állapotot ami annyira kedvez mindenféle kórokozóknak, beleértve a szomszéd kocsmát és Morris Fülöp urat. Ezért van, hogy a magyar pszichiáterek jó részét elcsalogatták már a skandináv államok, ahol a krónikus napfényhiány miatt, a társadalmi jólét ellenére is gyakori a depresszió. A napfényhiánynak van egy még sötétebb oldala is, a D-vitamin hiány.
Egy ausztrál kutatás eredményei rámutattak az idén, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget (a cukorbetegségek 90 százaléka) általában D-vitamin hiány kiséri. Ez egy súlyos betegség, mivel idővel a szív- és érrendszer beadja a kulcsot, ami nem csak fájdalmas nyavajákat okoz, hanem az élettartamot is durván megkurtítja. A kutatók szerint a D-vitamin hiány eddig még nem tisztázott okokból nagyon kedvez a szénhidrátok fogyasztáshoz kapcsolódó 2-es típusú cukorbetegségnek. Dr Ken Sikaris –az ausztrál kutatócsoport vezetője- szerint „nehéz alábecsülni a D-vitamin hiány tényező jelentőségét.”
Korábban már az is kiderült, hogy a D-vitamin hiány csontritkulást okoz, mivel fontos szerepe van a csontok ásványianyag tartalmának növelésében és megőrzésében. Gyakorlatilag, ha nincs elég D-vitamin, a szervezet nem képes elég kálciumot hasznosítani az étkezésből, ehelyett a csontokból csoportosítja át. Az izmok és az izületek esetében is fontos a D-vitamin által stimulált ásványianyag felvétele, hogy megakadályozza az izomgyengeség létrejöttét és az ízületi bontási folyamatok előrehaladását. Azt is tudjuk, hogy a D-vitamin hiány lényegesen növeli a gyomor- és a mellrák esélyt, egyes szakértők szerint akár 40-50 százalékkal. Fény derült arra is, hogy az immunrendszerünknek szüksége van a D-vitaminra, hogy működésbe léphessen a baktériumok és a vírusok ellen. A felmérések szerint, az európai és észak-amerikai lakosság háromnegyedének nincs a szervezetében elegendő mennyiségű D-vitamin, aminek két lehető forrása van: a napfény által bőrt érő ibolyántúli (UV-B) sugárzás és bizonyos ételek fogyasztása.
A szükséges D-vitamin 80-90 százalékához juthat egy átlagos bőrű európai ember áprilistől októberig, az átlag európai éghajlat alatt, ha 11 és 14 óra között és hetente két-háromszor 10-15 percig természetes napfény éri közvetlenül kezeit, karjait és arcát, napvédő krém nélkül. A szolárium nem helyettesíti ezt, mivel UV-A sugarakat áraszt, nem pedig a D-vitamin szintetizálásához szükséges UV-B sugarakat. A napvédő krémhez hasonlóan az üveg is visszafogja az UV-B sugarakat, így hát nem termelődik D-vitamin ha ablakon át kapjuk a napfényt. A nagyobb városokban, az időnként kialakuló szmog réteg és az általában szűrt napfény (ami jellemző az északi éghajlatokra is) miatt azonban valamivel több időt kell tölteni a napon. A bőr tipus is szerepet játszik: a sötét bőrű embernek több időt kell tölteni a napon azonos mennyiség D-vitamin termeléséhez, hiszen a melanin (ami a bőr színét határozza meg) szűri az UV-B sugarakat.
A másik D-vitamin forrás a zsíros hal (főleg vad lazac, tonhal, hering és pisztráng) és különösen a halmáj olaj, valamint a marhamáj, a tojássárgája, a méz, a tej és tejtermékek (különösen a sajtok), a csiperkegomba, a zabpehely, a búzacsíra és az élesztő. Az étkezés azonban csak másodlagos D-vitamin forrás a napfénnyel szemben, ugyanis a szükséges napi adag beszerzéséhez 3 doboz szardínia konzerv, 2 deka vad lazac, 20 csésze tej és 50 tojás sárgája is alig lenne elég…
Köszönöm az értékes cikket!
VálaszTörlésTe Mózi, más kutatók meg azt mondják, hogy pont 11 és 14 óra között ne nagyon menjünk napra, mert akkor 15 perc elég a leégéshez.
Figyeljünk oda a magyar nyelv finomságaira: ELÉG 15 perc, és szinte ELÉG az ember.
Én imádok napon lenni, kva szar kedvem van amikor napokig be van borulva. Viszont igen hamar le tudok égni, szóval én inkább a késő délutáni egy-két óra napozást választom, ha tehetem, de persze legtöbbször este érek haza a melóból, így a D-vitamin hiányt hétvégén próbálom bepótolni - a kertben töszörgéssel. :)
Amúgy télen lehet, hogy ezért szoktunk sok banánt enni, mert a szervezet jelzi a hiányt? Általánosságban igaz, hogy amit a szervezet érez/jelez, arra mindig hallgatni kell. Meg kell adni a testnek ami a testé, a léleknek, ami a léleké. :D
Úgyhogy fentiekből kifolyólag eldöntöttem, hogy egyszer, egy szebb jövőben jusztis elmegyek a Szesel-szigetekre, évekre előre feltöltődni D-vitaminból!! :))
TT
Még egy kis kontár nyelvészkedés:
VálaszTörlésAz ÉG, mint mennybolt és az ÉG, mint ige nem véletlenül egyezik a magyar nyelvben. Ennek mindössze annyi az oka, hogy őseink úgy tapasztalták az ÉGből érkező sugarak bizony ÉGetnek. Sőt a számunkra mindig az ÉG felől látható Nap - mint ÉGitest! - is valójában egy tűzgömb, ami folyamatosan ÉG (nukleáris fúzió?).
Ha azt mondjuk égő, vagy izzó (villanykörte!) akkor azzal is a lényeget, a tárgy célját fejeztük ki.
Még mindig van úgy, hogy elcsodálkozom a magyar nyelv páratlan logikáján. :)
TT
"..Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a melanómát nem az UV sugárzás okozza, hogy a népesség D vitaminszintje vészesen alacsony, s hogy a mértékkel, leégés nélkül gyakorolt napozásnál nincs egészségesebb dolog. Dr. Mercola cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a napvédő szerek nem csupán passzív ártalmat jelentenek azáltal, hogy gátolják a D-vitaminszintézist, hanem aktívan serkenthetik a melanóma vagy más rákok kialakulását."
VálaszTörléshttp://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ggwPISaoen4J:www.tenyek-tevhitek.hu/naptejek-napvedo-kremek-veszelyei.htm+D+vitamin+Szendi+napoz%C3%A1s+UV+sug%C3%A1rz%C3%A1s&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&source=www.google.hu
TT. Igaz, hogy az UV-B sugarak a legerősebbek 11 és 14 óra közt és ezeknek egyben bőrrákkeltő hatásuk is lehet, ha túlzásba visszük a napozást. Az is igaz, hogy az UV-B sugaraktól lehet "leégni" (ezért tilos UVB-t sugarazni a szoláriumoknak). Azonban nem arról van szó, hogy 11 és 14 óra közt pucéron órákat sütkérezzünk, hanem arról, hogy ez időben 10-15 perc megtermeli a napi D-vitamint ha csupán a kezek, karok és az arc nincsenek takarva. Ettől nem hinném hogy az átlagembernek is vmiféle baja eshet. 11 óra előtt és 14 óra után, a mi éghajlatunk alatt, a napsugarak jóval laposabb szögben érik a bőrt és ezért akkor jóval több időre és/vagy felfedett bőrfelületre van szükség a D-vitamin megtermeléséhez. Ahogy írja a harmadik kommentelő, a napfóbia miatt súlyo D-vitamin hiányban szenved sok ember. Nem kell semmit túlzásba vinni, az arany út mindig a közép út.
VálaszTörlésmm
Moto. Jó ez a Jakabandor blog, nekem tetszenek az írások. Orvosi nyelven, nincs rajta igazán diagnózis, de jól odavágja a tüneteket.
VálaszTörlésmm