2011. február 7., hétfő

Tudomány és spiritualitás – 1. rész

Az utóbbi időben egyre többet merengek azon, miért gondolják oly sokan – „laikusok” és tudósok egyaránt - hogy a tudomány és a spiritualitás között kibékíthetetlen ellentét húzódik? Tény, hogy a tudományok által vizsgált dolgokról elmondható, hogy érzékszerveinkkel tapasztalhatóak, vagy valamilyen ember alkotta műszerrel mérhetőek, s így kétségeket kizáróan bizonyítható létezésük. „Működésük” logikusan követhető, rendszerbe illeszthető, osztályozható. Minden tudománynak megvan a saját „szabályrendszere”, ami az évtizedek, évszázadok, évezredek múlásával is megmarad, legfeljebb kisebb korrekcióra szorul, de biztos alapot nyújt a további fejlődésnek. Vagy mégsem? Ha az emberemlékezetben kutakodunk, láthatjuk, hogy sokszor futott zsákutcába egy-egy kutatás, illetve egy-egy tudományosan bizonyítottnak tekintett tézis megdőlt, újabb kaput nyitva a további vizsgálódásoknak.
Említést illik tennem azokról a tudományos kutatási eredményekről is, amelyek – valamilyen okból - nem nyerték el a tudományos közvélemény elismerését, tetszését, és bár szintén ezernyi bizonyítékkal alátámasztható hitelességük, a tudomány mércéjével mérve mégsem váltak hitelessé. Erre egy kiváló példa a Germán Medicina néven ismertté vált gyógyítási metódus, mely Dr. Ryke Geerd Hamer belgyógyász szakorvos és teológus nevéhez fűződik. Hamer saját rákos megbetegedése kapcsán kezdett el foglalkozni a betegséget kiváltó okok felkutatásával, s ehhez tisztán tudományos módszereket alkalmazott, a végeredményben pedig nem volt helye a feltételezéseknek, sejtéseknek, kétségeknek. Dióhéjba foglalva Hamer kutatási eredményeit; megállapította, hogy minden egyes betegség kiváltó oka valamilyen „sokkélmény”, súlyos érzelmi megrázkódtatás, melynek következtében az agyban egy „becsapódási pont” keletkezik. Az agynak ezen a területén sejtleválás figyelhető meg, mely agyi CT segítségével is pontosan kimutatható. Attól függően, hogy mely agyterületet érte ez a „trauma”, az agyterülethez tartozó szervben beindul egy betegséget generáló folyamat; az agyból a szervhez érkező elektromos impulzusok hatására a szervben vagy „sejtburjánzás” indul (daganat képződik), vagy sejtcsökkenés figyelhető meg, vagy pedig funkciós zavarok jelennek meg az adott szervben. Azonban ez a folyamat nem az élet ellen, hanem éppen az életben maradásért történik (ez a folyamat lényegében az érzéseink fizikai szinten is megnyilvánuló feldolgozásának folyamata), és ha tudjuk, hogy a folyamat miért és miként zajlik le, meggyógyulhatunk. Az agy tehát nem más, mint a lelkünk által megélt érzéseink, élményeink, gondolataink „adóvevője”, mely a lélek általi impulzusokat lefordítja az anyagi valónkba, és továbbítja a megfelelő szervek, szövetek, sejtek részére.
Hamer doktor több ezernyi esettanulmánnyal (és gyógyult pácienssel) igazolta állításainak valósságát, azonban ez nem hatotta meg az orvostudomány világát. Többszöri kérésére (valamint két bírósági végzés ellenére) sem voltak hajlandóak ellenőrizni a tudományos alapokat, végül Hamert eltiltották praxisától, és börtönbe juttatták koholt vádakkal.
De ez csak egy példa, miként is viszonyul a tudományos világ azon tudományos felfedezésekhez, melynek már túl sok köze van egy mindenki számára nyilvánvaló, ugyanakkor „megfoghatatlan” részünkhöz is, és bizonyos érdekkörök számára kedvezőtlen következményekkel járhat, lévén igencsak feleslegessé teszi a gyógyszeripar jelenlegi mértékű vegyszergyártását (gyógyszernek ugyanis nem tudom tekinteni a gyógyszergyárakból kikerülő szerek jelentős részét…).
De hogy ne kanyarodjak el túlzottan a címben megjelölt témától, a tudomány és a spiritualitás látszólagos ellentmondásait próbálom feloldani Balogh Béla A végső valóság című könyve nyomán. (Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, mert teljesen közérthető módon világit rá a spirituális világ létezésére, és tulajdonságaira.)
Az egyik probléma, ami sokakban felmerül, hogy a spirituális tudás egy „mérésen kívül” eső tudomány, ugyanis nem lehet megmérni az érzéseinket, gondolatainkat, valami emberi kéz által megteremtett tárgy segítségével. Pedig milyen jó is lenne, ha mérni lehetne valami csodakütyü segítségével, ki mennyire képes szeretni, mennyire boldog, mennyire lelkes, vagy éppen őszinte. Biztosan sok cégvezető alkalmazná ezt a készüléket, mert jajj lenne annak a kollégának, aki nem szereti eléggé a főnökét. J Viccet félre téve biztos vagyok benne, hogy sokakat foglalkoztathat: milyen bizonyíték létezik a lélek és szellem létezésére?
A pszichológia, ami tudományként nem is oly régóta elfogadott kutatási terület, szintén akadályokba ütközne, ha valamiféle konkrét meghatározást kellene adjon magáról  a lélekről. „A Pszichológiai Lexikon megfogalmazásában a lélek gyűjtőfogalom, amellyel a növény, az állat és az ember életfolyamatainak hordozóját illetjük, a nem testi lényeg megnyilvánulási formájának és az ember viselkedésmódjainak összessége, átvitt értelemben a bensőség forrása. A modern pszichológia a lélek fogalmát a különböző viselkedésmódok egyfajta középpontjának értelmében használja.” (forrás: http://www.lelekter.net/index.php/lelek)
A lélek meghatározása azért is nehéz szavakkal, mert a lélek maga egy sokkal magasabb rezgésű részünk, mint a hangképző szerveink.  S hogy miért is jövök én folyton a rezgésekkel, illetve miért lehet sok spirituális oldalon rezgésekről olvasni, arra próbálok Balogh segítségével rávilágítani.
Minden anyagot atomok építenek fel, az atomok pedig különböző (általunk ismert és talán még nem ismert) szubatomi részecskékből (pl, proton, neutron, elektron, pozitrínó, neutrínó stb.) állnak. Az anyag tulajdonságait tehát az őt felépítő apró kis részecskék tulajdonságai, valamint egymáshoz való viszonyuk fogja meghatározni. Mai tudásunk szerint megállapítást nyert, hogy az elektron hullámtermészetű, ugyanakkor anyagtermészetű is (ez csupán attól függ, miként, milyen szempontból vizsgáljuk). Ha hullámtermészetét vizsgáljuk, állóhullámnak tekinthető, azonban egy igen különleges állóhullám: rezgését egyelőre semmilyen módon nem tudjuk megállítani. S hogy ennek miért is van jelentősége? Képzeljük el egy gitár húrját, mely mindkét végén rögzített. Ha megpendítjük, egy darabig rezegni fog (állóhullámként), egészen addig, amíg az általunk befektetett energia tart. Az elektronokat (minden egyes elektront a világunkban) tehát valamilyen forrás folyamatosan táplálja energiával, ami egyelőre az energia-megmaradás törvénye szerint értelmezhetetlen egy „zárt” rendszerben.
De gondolkodjunk másként. A hangokról is jól tudjuk, hogy fülünk csak bizonyos frekvencia felfogására képes, hallószervünk sajátossága miatt. De jól tudjuk, hogy ettől függetlenül léteznek a mi hallási tartományainkon kívül eső (alacsonyabb és magasabb) frekvenciájú hangok is, amiket pl. a denevérek vagy a delfinek könnyen meghallanak és értelmezni is tudják. Tehát attól, hogy valamit mi nem tudunk az érzékszerveinkkel érzékelni, még létezhet. Ha a szolmizációs hangokra gondolunk, mindenki számára igen hamar átlátható, hogy több oktáv követheti egymást. Vannak, amiket képesek vagyunk kiénekelni és meg is hallani, de vannak, amiket már nem, de ez nem azt jelenti, hogy azok a hangok ne léteznének.
Amit mi anyagnak érzékelünk (s minderre azért leszünk képesek, mert annak az anyagnak a „rezgési tartománya” a mi érzékszerveink „rezgési tartományába” esik), nagy valószínűséggel létezik „egy oktávval feljebbi” rezgési szinten is, amit a mi érzékszerveink már nem képesek felfogni, de a „belső látásunkkal” és „belső hallásunkkal” viszont képesek vagyunk érzékelni ezt a világot is.
Gondolataink, érzéseink sokszor motiválnak minket cselekedetekre, mégsem tudjuk ezeket a motiváló tényezőket megmérni, összegyűjteni valamibe, vagy egyáltalán pontosan meghatározni, hogy hol is képződnek ezek az élmények. Ha valaki azt gondolja, hogy az agyban, vagy a hormonrendszerünkben lezajló biokémiai folyamatok eredményei, ki kell ábrándítanom. Az agyunkban illetve bárhol a szervezetünkben keletkező kimutatható fizikai, kémiai, biológiai változások ugyanis csupán következményei az érzéseinknek, gondolatainknak. Azt meg tudjuk mérni, hogy az agyunk milyen elektromágneses hullámokat fejleszt, vagy épp mekkora hőt termel, miközben egy sakkpartit játszunk, de nem az agyunkban születnek meg a motiváló gondolatok illetve érzések. Már csak azért sem, mert az agy, mint szerv, valamint a gondolat, mint megélés különböző energiaszintű. Mivel alacsonyabb energia önmagában nem képes magasabb energiaszintű rezgést létrehozni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gondolataink, mint a fizikai testünknél sokkal magasabb energiájú, finomabb rezgések alakítják ki mindazt az anyagi világot, amiben élünk. A Forrásenergia, mely az elektronokat folyamatosan mozgásban tartja, tehát a gondolati világunkból származik, így vagyunk képesek megteremteni az egész általunk érzékelhető anyagi világot. Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy azok a spirituális tanítók, akik a tudatosság magas szintjére léptek, képesek akár saját biológiai folyamataikat is jelentősen befolyásolni (pl. megnövelni a testhőmérsékletüket vagy éppen lelassítani az anyagcsere folyamataikat), mert ők pontosan tisztában vannak az igazi lényük képességeivel, és használni is készek azt.

Folytatása következik. :o)

Lélekgyógyász

24 megjegyzés:

  1. A "tudomány" még sok mindent nem "tud", sok mindenről nem is akar "tudni" és talán sok mindent sosem lesz képes matematikai egyenletekbe foglalni. Elvégre, a "tudomány" csak arról "tudhat", amit a "tudós" képes elképzelni. Azt sem vagyunk képesek elképzelni, hogy mi volt az univerzum "kezdete" előtt, ha egyáltalán volt "kezdete" az univerzumnak, de ha nem volt "kezdete", akkor azt sem tudjuk elképzelni, hogy az univerzum "mindig is létezett" és persze egy harmadik lehetőséget még kevésbé tudunk elképzelni.

    "Több dolog van ég és föld között, mint amiről a könyvekből szerzett tudásunk álmodni merne." W. Shakespeare

    mm

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó kis írás, alig várom a folytatást! :)

    Mózi, tudod mi volt az univerzum "kezdete" előtt? Egy korábbi univerzum "vége".
    Ennyi.
    Olyan ez, mint a levágott fűből létrejött humuszból létrejött új gyep. És ahogy kicsiben, úgy nagyban is.

    TT

    VálaszTörlés
  3. Egyszer megkérdeztem egy materialista orvost (nem mindegyik ilyen..) hogy szerinte mi a különbség egy élő, és egy néhány másodperccel ezelőtt meghalt ember között. Azt mondta, hogy biológiai-biokémiai szempontból gyakorlatilag semmi. Természetesen az élettel összeegyeztethetetlen sérülések esetében ez nem igaz.
    Vagyis egy "friss" halottból olyasmi hiányzik, amit nem lehet képletekkel leírni...

    VálaszTörlés
  4. Velorex egy "sima" szívleállás is az élettel összeegyeztethetetlen, nem kell feltétlenül egy mozdony elüssön, de az orvosnak biológiai szempontból tényleg igaza van. Nő tovább a köröm, nő a haj stb...

    De vehetjük példának okáért azokat is, akik kómában vannak. Egy élő test, minden funkcióval, mégis csak egy "hústömeg" már bocs a kifejezésért.

    A tudat hiányzik ezekből az emberekből. Tudat nélkül semmit nem ér a test.

    Régen hallottam, hogy csináltak valami kísérletet, hogy lemérjék a lélek súlyát. Egy haldokló ember ágya érzékeny mérlegen állt. A halál beállta után, nem akarok hülyeséget mondani talán 8 grammal lett könnyebb. Úgy tudom ezidáig talán ennyi bizonyíték van a lélek létezésére.
    Nem túl meggyőző, de szerintem nem is kell bizonyítgatni, hogy van. Tudjuk és kész.

    Tovább nem tudom boncolgatni, mert se patológus, se pszichológus nem vagyok.

    VálaszTörlés
  5. Kraft, én inkább azt mondanám, hogy lélek nélkül nem ér sokat a test, mégha tudata van is...
    Egy érdekes írás: http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6643&Itemid=44

    VálaszTörlés
  6. Igen Velorex ez volt az a kísérlet, csak rosszul emlékeztem a számokra.

    Szerintem meg a tudat és a lélek nem szétválasztható földi létünk során. Egyik a másik nélkül semmit sem ér. Tudat nélkül nincs igazi élet, lélek nélkül nincs igazi emberi mivolt.

    Mivel elvont maga a téma is, nem tudom jobban kifejezni magam.

    VálaszTörlés
  7. Kraft,
    én úgy tapasztaltam, hogy néhány -egyébként tudatos- ember kiválóan el éldegél lélek nélkül.. :o)
    Fordítva tényleg nincs értelme.

    VálaszTörlés
  8. Fordítva is van értelme..... Én ismerek ilyen lelkes ámde tudatlan emberkéket :-)

    bukovinai.

    VálaszTörlés
  9. Igen Velorex valóban el lehet éldegélni lélek nélkül, de erre írtam azt, hogy ezzel emberi mivoltát is elveszti.

    Nem hiába létezik ez a szó, hogy lelkiismeret furdalás. Aki ilyet még nem érzett, az lélekkel sem igazán rendelkezik.
    Ez is badarság, hiszen lelke mindenkinek kell hogy legyen.

    Buko lecsapta a magaslabdát, amit adtál neki, noha én a tudatot nem keverném össze a tudással.
    Itt most sajnos nem kifejező a magyar nyelv, mert a tudat és a tudás közt óriási különbség van, mégis ez utóbbi hiányára mondják, hogy tudatlan.

    Na mindegy, én nem értek Lélekgyógyász cikkeihez, nekem ez a spiritualitás dolog egy kicsit "magas".

    Én maradok a tudat kifejezésnél, mert az értelmezhetőbb, körülírhatóbb, mérhetőbb, mint a lélek, bár ez sem egyszerű.

    VálaszTörlés
  10. TT, Hermész forever! :D Köszönöm, hogy ajánlottad ezt a témakört, jó sok gondolatot elindított bennem.

    Velorex, tetszett a belinkelt gondolatsor a lélek "súlyáról". Volt már szerencséd beszélni "halálközeli élményt" megélt emberrel? Akit ez esetleg érdekel, érdemes elolvasnia ezt:
    http://www.lelkititkaink.hu/elet_halal_utan.html

    Kraft, én nagyon örülök, hogy megosztottad velünk a gondolataidat. Nem is annak van jelentősége, hogy ki hogyan nevezi meg a "megfoghatatlan részét", hanem az, hogy tudja, létezik egy ilyen része is. :) Ez ugyanis az első lépés a teljes élet felé. Természetes, hogy eleinte a legtöbb "laikus" ember idegenkedve fogadja, amikor spirituális dolgokról esik szó, de ha valaki szeretné megérteni, miért is van most itt, és tudatosan, félelmek nélkül és boldogan akarja élni az életét, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy szembesüljön isteni énje létezésével is. Önmagunk elől nincs hová bújnunk. :)

    VálaszTörlés
  11. Velorex és a többiek! Lehet hogy nem voltatok elég figyelmesek?

    Kiemelve a lényeget a cikkből:
    "Azt meg tudjuk mérni, hogy az agyunk milyen elektromágneses hullámokat fejleszt, vagy épp mekkora hőt termel, miközben egy sakkpartit játszunk, de nem az agyunkban születnek meg a motiváló gondolatok illetve érzések. Már csak azért sem, mert az agy, mint szerv, valamint a gondolat, mint megélés különböző energiaszintű. Mivel alacsonyabb energia önmagában nem képes magasabb energiaszintű rezgést létrehozni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gondolataink, mint a fizikai testünknél sokkal magasabb energiájú, finomabb rezgések alakítják ki mindazt az anyagi világot, amiben élünk."

    Mit is jelent ez nagyon leegyszerűsítve? Azt, hogy a tudatunk nem korlátozódik le a testünkön belülre, és nem is onnan táplálkozik!
    Fel tudjátok fogni ezt mekkora áttörés? Ráadásul tudományos módszerekkel alátámasztva...
    Ezek szerint létezik valami univerzális szellem, egy közös intelligencia, amiből minden ember szabadon meríthet gondolatokat, olyanokat amiket még fel tud fogni. Ezért van az, hogy sokszor a világ két különböző pontján élő emberek ugyanazt találják ki. Sokszor ugyanazok a reakciói teljesen különböző módon szocializálódott embereknek, és ez nem tipikus emberi vonás, hanem ez is alátámasztja, hogy létezik kollektív tudat, egy közös szellemiség. Ennek felismerése felé lépegetnek sokan, és remélhetőleg a fent vázolt tudományos bizonyítékok révén egyre többen belátjuk mit jelent az Egységtudat.

    TT

    ui.: Lélekgyógyász: csak nagyon keveset tudok Hermészről, mindenesetre számomra a neve annyit jelent:
    Hármas Hárommágus (Hermész Trisz-megis-tosz).
    Egyesek egyenesen Nimróddal azonosítják, én ebben már kételkedek... Mindenesetre tényleg úgy tűnik, hogy Hermész, Zahathusztra, Nimród, Melkizedek, Buddha, Jézus, Máni és a többi nagy tanítómester munkája lassan beérik.

    VálaszTörlés
  12. TT

    hogy egy kicsit visszavigyem a tudomány felé a kérdést.
    Oké nincsenek önálló gondolataink.

    És mi van a 7,8 Hz Schumann-hullámmal? Mi van a tudatmanipulálással?
    Drábik tudna róla mesélni.

    No akkor hogy is van ez a spiritualitás kontra tudomány?

    VálaszTörlés
  13. TT, csak azért emlegettem Hermészt, mert tőle származtatják azt a már már szállóigévé vált mondást: Amint fent, úgy lent, amint kicsiben, úgy nagyban. :) Javaslom A tökéletesség útja című könyvet, ha kicsit többet szeretnél megtudni a hermészi gondolatvilágról (akár el tudom küldeni mailben is). Egyébként több féle magyarázata kering a Triszmegisztosz jelentésnek. A egyik, amit te is írtál, másik, a "háromszorosan magasztos" értelmezés (testben, lélekben, szellemben is), harmadik pedig azt próbálja sugallni, hogy a hermészi szellem háromszor öltött testet itt a Földön. Nos, hogy ezek közül melyik a pontos meghatározást, azt nem tudom. :)

    Kraft, nem arról van szó, hogy nincsenek önálló gondolataid, épp ellenkezőleg. Mindennek a része vagy és minden a részed, mindenre hatni tudsz és minden hatással tud lenni rád, nincsenek éles határvonalak. :))))
    A tudatmanipulálással már én is foglalkoztam (pl. HAARP), szeretném pontosan látni, hol és miként tudnak bekapcsolódni a fizikai test irányításába az agyhullámok interferálásával. Azonban eddigi "kutatásaim" alapján arra jutottam, hogy csak azokat tudják manipulálni, akik agyhullámhosszai az alacsonyabb tartományban rezegnek, "instabil" érzelmi-lelki állapotban vannak, s itt előtérbe kerül ismét a félelem. Csak az manipulálható kiválóan, aki tele van félelmekkel, ennek eléréséhez pedig nagyon jó módszer a média. Azonban aki megfelelő tudati szintet ér el, belső harmóniában él, arra nézve teljesen hatástalanok ezek a gyenge próbálkozások.

    A tudat, tudás, tudatlanság kérdéskörön is elgondolkoztam ám. :) Nem akartam elfogadni, hogy a mi édes anyanyelvünk ekkorát tévedett volna, mikor ezeket a lényeges jelentéssel bíró szavakat megalkotta. Arra a következtetésre jutottam, hogy a tudatnak is különböző szintjei vannak. A tudás az nem más, mint a földi és égi "szabályok", törvények megértése és megélése, tehát a tudatnak egy igen magas szintje. Így érthető, hogy a tudatlanság abból ered, ha valaki csak hiányos tudással rendelkezik, tudati szintje még alacsony szinten van, tehát nem eléggé tudatos, így mondhatjuk; tudattalan. :) Persze ez az én sajátos értelmezésem, és nem szentírás, kíváncsi leszek a véleményedre. :)

    VálaszTörlés
  14. Kraft, a tudomány még csak most kezd tapogatózni a spirituális területre, egyelőre még csak interferencia, rezgésszint, elektromágneses hullámok, tehát viszonylag magyarázható dolgok szintjén. Számomra nincs külön tudomány és külön spirituális világ, nekem kettő az valójában egy, csak a különböző megközelítési módjai. Összefoglalónéven úgy is hívhatnánk: TERMÉSZETTUDOMÁNY. Ebben minden benne van. Az is, hogy Isten maga a Természet, és az is, hogy az anyag valójában hullám; fény, vagy hang.

    A tudatmanipulálás mesterei igen magas szinten tisztában lehetnek a világ törvényszerűségeinek működésével, csak sajnos ezt a tudást egyrészt szigorúan titkolják, másrészt egyedi céljaikra használják. Amit viszont nem értettek meg, hogy az univerzális szellemet, Istent nem győzhetik le, és mivel mindannyian belőle táplálkozunk, a részei vagyunk, így minket sem.

    Born Gergely fogalmazta meg szépen:
    Isten
    - az ásványokban van,
    - a növényekben él,
    - az állatokban mozog,
    - az emberekben gondolkodik.
    Gondolkodik, tehát teremt.

    TT

    VálaszTörlés
  15. Ezt tegnap találtam és mélyen elgondolkodtam rajta :

    Gorgiasz : Szerinte semmi sem létezik, vagy ha valami mégis létezne, az nem lenne megismerhető, és ha netán mégis megismerhető lenne, akkor az nem lenne közölhető. Gorgiasz nemcsak híres szónok volt, de a nyelv kutatója is. Szerinte a nyelv nem alkalmas az igazság keresésére, viszont rendkívül eredményesen használható a rábeszélés és a félrevezetés eszközeként.

    Egyre inkább hajlok valami ilyesmi vélemény felé.... Minél inkább megismerem a manipulációs technikákat annál inkább rájövök, hogy a beszéd és a nyelv szinte csak arra jó, hogy a másik ember eléjét befolyásoljam. Tudást átadni vagy érzéseket elmondani szavakkal szinte képtelenség. A metakommunikáció (simogatás, ölelés, mosoly, stb) sokkal kifejezőbb mint akármilyen beszéd.

    bukovinai.

    VálaszTörlés
  16. Lélekgyógyász

    A tudat és tudás témaköréhez.
    Szerintem nincs abban semmi kivetnivaló, ha mégsem "tökéletes" a magyar nyelv.
    Ezt bár sokan hirdetik, minden nyelvnek megvan a maga szépsége, a magyarnak lehet, hogy több, mint más nyelveknek, de pl. az angol is igen érdekes nyelv.

    Szerintem nem kell mindent megmagyarázni, alátámasztani érvekkel, mert az ilyen kényszerűségből következnek aztán a fals következtetések.

    Vannak dolgok amiket érdemes csak egyszerűen tudomásul venni.

    VálaszTörlés
  17. "Vannak dolgok amiket érdemes csak egyszerűen tudomásul venni."

    Ez pontosan így van. Ilyen a lélek is.

    Habár egyszer egy zsidó programozó haverom kijelentette, hogy neki nincs lelke. És bármennyire is idegenkedek erről a felvetéstől, de komolyan elgondolkodtam rajta. Ez megmagyarázna néhány dolgot az elmúlt évezredekből... Vajon tényleg minden emberben ott van Isten lelkéknek darabkája? Mi van ha mégsem? Mik ezek, technikailag összerakott klónok vagy mi, akiket a Nibiruról telepítettek ide? :)
    Szóval akad itt kérdés még bőven! :)

    Egy biztos! A magyar ember lelkiismeretes, lelkis ember, bárki bármit is mondjon. Az hogy ilyen meg olyanná tették az utóbbi évszázadok életidegen társadalmi rendszerei, (melyek létrehozták többek között a kopasz átbszós-kretén-mafia magyar réteget is), az megint más kérdés... Persze ismerek olyan tagot is, aki vélhetően igen keményen benne volt a dolgokban, de egyszer csak eldöntötte, hogy ő mostantól rendes családapa lesz. És az lett!

    TT

    VálaszTörlés
  18. Előkerült a tudatmódosítás témaköre is. Itt egy remek összefoglaló a jövönk.info-tól, hogy többek közt hogy veszik el a tudatunk feletti irányítást, persze a fő témakör nem ez, de akkor is érdekes írás, persze nyilván az itt lévők többségének nem lesz újdonság.

    http://jovonk.info/2011/02/08/haboru-bolygo-ellen

    Hát durva.

    Kraft

    VálaszTörlés
  19. Bukovinai, kétségtelen, hogy a metakommunikáció egy igen kifinomult formája a kommunikációnak, de azzal nem értek egyet, hogy a beszéddel szinte csak manipulálni lehet. Bármi, ami megtörténik - legyen az beszéd, vagy épp egy mosoly, simogatás, egy pillantás - a gondolati világunkból ered, és meg van töltve érzésekkel. Nem a kifejezés módja (beszéd, ének, költészet, festészet, szobrászat, színészet stb.) szabja meg a tartalmat, hanem a kifejezési mód mögött álló LELKISÉG és SZÁNDÉK. Simogatni és mosolyogni is lehet ugyanis érdekből és manipulálási céllal, és a szavaink mögött is állhat őszinte segítő, tiszta jó szándék. Ezt egy lelkiismeretére és megérzéseire hallgató ember könnyen tudja azonosítani. Tudást átadni sem lehet pusztán szavakkal, ebben teljesen igazad van, de a szavak mögött gondolatok, érzelem és értelem áll (ezért van az, hogy bizonyos tudásanyagot hiába írnak le, és olvassa el valaki, nem érti, nem tudja sehogyan sem értelmezni a szavak üzenetét. Sok esetben badarságnak is tartja és eleve elveti, mert lelkileg-szellemileg még nem érett meg rá, hogy felfogja. Nos és igen, úgy fer, ha megemlítem, van, amikor valóban badarságokat írnak le, ez meg a másik oldala a mérlegnek. :))

    Továbbmegyek; gondoljunk bele, minek volt nagyobb ereje; ha gyerekkorunkban valamiért szavakkal megszidtak, vagy amikor eleve meg sem tettünk valamit, mert arra GONDOLTUNK, hogy ezért bizony nem fognak minket megdicsérni; féltünk a következményektől. De ha belegondolunk, most, felnőttként mik tartanak többségünket félelemben, talán még egyértelműbb, mire próbálok utalni. Tisztán gondolati síkon sokkal nagyobb erejű a manipuláció, mint azt sokan gondolnák... De éppen ez a felismerés segíthet nekünk abban, hogy lerázzuk magunkról a láncokat.

    Kraft, nem gondolom, hogy a mi anyanyelvünk tökéletes lenne, de azt TUDOM, hogy különleges nyelv... :) Én áldottnak érzem magam, amiért ez az anyanyelvem, és büszkén használom.
    Mikor pár hónappal ezelőtt elkezdtem rovásírást tanulni, sokan megkérdezték; ugyan minek ez neked? Mire fogod használni, mit érsz vele? Én meg csak azt válaszoltam: egyszerűen boldoggá tesz, amikor rovásírok. :) Hiszem, hogy ezeknek a jeleknek kisugárzása van, gondolatokat ébresztenek... próbáld ki egyszer te is, majd ha kedvet érzel hozzá. :) (Ajánlom Forrai Sándor A magyar rovásírás elsajátítása című könyvét.)

    TT, a kérdéseidre szívesen adnék néhány választ, de nem tudom, mennyire bírná el ez a blog. :) Így most csak szűkszavúan: szerintem az informatikus barátodnak is van lelke (sőt, nem is csak egy :)), de az egója már igen nagyra nőhetett, és az gyakran elnyomja a lélek hangjait. Valami ilyesmit tudok elképzelni a "lelketlenné" vált többi embertársunk esetében is.

    VálaszTörlés
  20. A technológiánk egyik csúcstermékének az modern autógyártást tartjuk.

    És ilyen az amikor a természetet ez hidegen hagyja:

    http://www.wimp.com/flashflood/

    TT

    VálaszTörlés
  21. Lélekgyógyász, próbálj meg egyszer egy keresztrejtvényt róvásírással kitölteni! Nagyon jó móka, hidd el! :)

    TT

    VálaszTörlés
  22. Lélekgyógyász : épp erről beszélek : A gondolataidat a szavakkal és a nyelvvel tudom befolyásolni. Metakommunikációval is tudom, de sokkal kevésbé. Szóval sokkal nagyobb hülyeségeket el tudok ültetni az emberek fejében, ha beszélek hozzájuk mintha csak mutogatnék :-)

    A nyelv és a szó FEGYVER. Lehet önvédelmi fegyver is, de az is fegyver.

    Egészen a középkorig iskolákban tanították az alkalmazását.(retorika pl) De ma már ez nem cél. Minél kevesebben értik, hogy hogy működik ez a fegyver annál hatékonyabban lehet ellenük használni.

    Mózes meg mások is említették Orbán Viktor beszédeit. Pompás beszédei vannak csakugyan. De ne dőljünk be neki! Ezek csak szavak. semmi több. Mózessel egyetértek : hol vannak hozzá a tettek ? Sehol! Akkor meg kit érdekel, hogy milyen szép beszédeket tart ???

    bukovinai.

    VálaszTörlés
  23. TT, ez a keresztrejtvény dolog eddig eszembe sem jutott, de jó ötlet! :)

    Bukovinai, a szavakat valóban lehet fegyverként is használni, ha a mögötte álló szándék önzésből ered, de a szó önmagában NEM FEGYVER. A kés is csak akkor válik fegyverré, amikor valakit szándékosan megsebzünk vele, egyébként csupán az életben maradásunkhoz használatos hétköznapi tárgy. Vagy netán minden emberben az fogalmazódik meg, mikor leszel egy karéj kenyeret, hogy ezt egy fegyverrel tette? Csak azokban, akik épp egy nem túl felemelő lelki állapotban vannak.

    Azt kellene megértenünk, hogy minden lehet jó és rossz is, attól függően, mi hogyan viszonyulunk hozzá. Pozitívan látni minden egyes dolgot nem könnyű, de aki elhatározza magát, hogy végre tovább akar látni az orránál, arra már nem lesznek hatással a politikusok üres ígéretei, vagy a bárhonnan ránk ömlő "cicomás szavak", amik mögött érezni a hazugságot, megvezetni akarást.

    Eszembe jutott most egy igen tanulságos kis történet, amit nemrég olvastam, egy ismerősöm közvetítése által. Mindenkinek szeretettel ajánlom.

    "Öreg bölcs üldögélt a Korinthoszba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
    - Milyenek itt az emberek? - tudakolta.
    - Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
    - Athéni vagyok.
    - És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
    - Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
    - Nincs szerencséd! Korinthoszban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.

    A vándor búsan folytatta útját.

    Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthoszban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
    - Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
    - Nagy szerencséd van! Korinthoszban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.

    A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

    A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
    - Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

    Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
    - Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol jóindulattal találkozik."

    VálaszTörlés
  24. Lélekgyógyász : szép mese volt :-)

    Az a baj, hogy amikor ki akar rabolni valaki, akkor pont egy ilyen mesét mesél el előtte, hogy "szeressük egymást gyerekek" Aztán mikor bizalmadba fogadod, jól átver. :)

    Lehet, hogy Te tudsz ezek ellen a módszerek ellen védekezni de az átlagember nem.

    Azt se tudja, hogy léteznek ezek a módszerek.

    És legtöbbször érzelmi reakciókon alapulnak és nem nagyon tudsz tudatosan védekezni ellene. Csak felismered a "mintázatot" amit használ az illető és beugrik, hogy ez most át akarja verni a fejedet.
    de ha a mintát se ismered, akkor eléggé védtelen vagy ezekkel szembe.... :(

    bukovinai.

    VálaszTörlés