Példát mutatott a Jobbik békéscsabai szervezete

Mint korábban olvasható volt, tegnap, május 30-án előadást tartottam Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Székházban. Háromnegyed hat körül értem oda, de meglepetésemre a környéken nem lehetett üres parkolót találni. A Jobbik Békéscsabai alapszervezete meghívásának tettem eleget, akik kiváló szervezésről tettek tanúbizonyságot és mint kihangsúlyozták, nem pártrendezvényről volt szó, hanem a széles rétegeket érintő probléma orvoslása érdekében cselekedtek. Kíváncsian várom, mikor kapok meghívást az LMP-től vagy a Fidesz-től, hogy az MSZP-ről ne is beszéljek. Szívesen elmondom az ő rendezvényükön is, hogy kit, milyen felelősség terhel és melyik miniszterelnöktől, melyik bankárig bezárólag kell a vádlottak padjára állítani.
Tovább>>>

Egy felháborodott édesanya levele Miskolcról..

Szia Velorex,

Mikor vesszük észre, hogy saját hazánkban üldözöttekké váltunk? Alább egy példa arra, milyen gátlástalan fenyegetőzések folynak az iskolákon belül. Hol van a szociális védőháló? Vagy azt faji alapon feszítik nálunk?

Miért kell ilyen fenyegetőző leveleket küldeni a szülőknek?

A roma gyerekek döntő többségben eddig is ingyen étkeztek, a magyar gyerekek szülei eközben fizettek mint a katonatiszt, ha a becsületes munkával keresett pénzük egy főre jutó része több volt mint kb. havi  40 ezer Ft. Mi lesz, ha nem tudunk fizetni időben, akkor majd a magyar gyerek csak nézi ahogy a roma gyerek jóllakik, és még nem is szólhat egy szót sem, mert a "galád magyar" szülei nem fizettek időben? Mi van, ha esetleg pénzzavarba kerültek, mert a megszaporodott adókra, ÁFÁ-ra, brutális közüzemi díjakra kell megkeresniük a pénzt, és az adókon keresztül el kell tudni tartaniuk magukon kívül még legalább 1-2 romát átlagosan családonként, akik -tisztelet a kivételnek- élnek és szülnek bele a világba, és minden segítséget és támogatást élveznek...ingyen ebéd, ingyen tankönyv és még mi minden más!!! 

Nem vagyok rasszista, meg ilyesmi, de öntsünk már végre tiszta vizet a pohárba: ne lehessen elítélni, hátrányosan megkülönböztetni senkit a származása miatt, de ugyanilyen okból felmenteni, vagy extrán támogatni se lehessen. Emelje fel a fenekét a roma gyerek szülője is, dolgozzon, és fizesse a költségeket, vagy legyen minden gyereknek ingyenes az iskoláztatás (étkezés, tankönyv stb.).

 

csatolva a fenyegető levél

Kedves Szülők!

2012/2013 tanévben igényel-e gyerekének napközit/tanulószobát.

Megfelelőt karikázza be!

·        Napközis/tanulószobás lesz, azaz háromszori étkezést kérhet és délutáni tanuláson is részt vesz

·        Ebédel és ebéd után haza megy

·        Egyiket sem kéri

Fontos információ! Kérjük, szíveskedjenek a térítési díjakat az iskola által megjelölt időpontban befizetni!

Az étkezésből a számla kézbesítésétől számított negyedik napon kizárjuk azt a gyereket, akinek az étkezési díját három munkanapon belül nem fizetik ki.

Miskolc, 2012.05.28.                                            Az iskola igazgatósága

Gyerek neve………………………………. osztálya………………..

A szülő aláírása:……………………………

Valami bűzlik Ócsán - mese "bal agyféltekeseknek"

Ez most egy rendhagyó kis mellékvágány lesz, de hátha érdekesnek találja valaki.
Egyszer volt, hol nem volt, 2012. áprilisában megjelent a Közbeszerzési Értesítőben a fizetésképtelenné tett lakáshiteleseknek családiház-program keretében építendő Ócsai lakások felhívása, a következő címmel:

Szociális Családiház-építési Program keretében Ócsa területén szociális lakásépítés és kapcsolódó közműhálózat, valamint út, kerékpárút és közvilágítás kivitelezése (I. ütem) vállalkozási szerződés keretében, közfoglalkoztatottak bevonásával.


Mivel állami beruházásról van szó, vélhetően a magánkézben lévő KÖZPÉNZ Zrt. munkatársai már gőzerővel dolgoznak a feladat megvalósításán, a jogi részlegük pedig teljes készültségben pöröghet a pályázat megnyerése érdekében. Tovább az eredeti cikkhez>>>

Mazsola és TT meseszobája

Kedves olvasók!

TT barátom önálló honlapot indított spirituális témákban a "jobb agyféltekéseknek". Eddig Ő volt az egyik itt a velorex blogon aki a dolgok lelki/spirituális vonulatait próbálta emészthető formában tálalni az olvasóknak. Ezúton is köszönöm a munkáját mindannyiunk nevében. Az írásait továbbra is lehet itt olvasni, amíg másként nem rendelkezik, az új cikkeit viszont itt keressétek:

http://mazsolameseszoba.blogspot.com/

Sok sikert TT az új honlapodon, de azért nézz be hozzánk néha. :)

Az alábbi írás részben egy körlevélből származik, és korábban itt a blogon is ajánlotta már valaki. Ezért, és mert sem időm, sem kedvem már ide cikkeket írogatni, kiteszem ezt az írást. Ha meghallgatjátok Juszt műsorát, abból világosan kiderül, hogy MINDÖSSZE  10-15 ember tudta, amikor megszavazta az új alkotmányt, hogy kihagyták belőle  a TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS szolgáltatásaihoz való jogot!!! Ez azt jelenti, hogy bármikor csökkenthetik tetszés szerint a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos joga a zembereknek.



 http://atv.hu/videotar/20120430_mihalyi_peter_2_resz  

Az új Alaptörvényből, kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk ugyan "nyugdíjadót és egészségügyi adót" de ezért cserben NEM JÁR semmi, se nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás. A kormány biztosít valamit amennyit éppen kedve tartja de simán megvonhatja bármikor és hozzányúlhat az eddigi nyugdíjakhoz is. Nincs alkotmányos garancia semmire, nincs jogorvoslatért kihez fordulni, mert törvénysértést nem követ el a kormány. A teljes kiszolgáltatottság állapotában van az ország, teljesen védtelenek a állampolgárok, különösen a nyugdíjasok.

Mihályi Péter főbb gondolatai a riportban:

A TB /társadalombiztosítás/ intézményrendszerét az Alaptörvényből /régen Alkotmány volt a neve/ törölték. Nincs ma Magyarországon TB. Megszűnt.
Díjat nem fizetünk. Adót fizetünk, adó módjára szednek egészségügyi adót. Nincs TB! Ez a kifejezés az Alaptörvényből töröltetett. Nincs! Megszűnt!

Az Alkotmányban benne volt az a nagyon fontos állítás,hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez TB útján történik. Ez volt az alapelv, és ebből nagyon sok fontos Alkotmány bírósági döntés is keletkezett: nevezetesen a lényeg mindig az volt, hogy ha én járulékot fizetek, akkor nekem ezért valami jár az ellátásban.
Ezt az Alaptörvényből törölték, nincsen benne. A „társadalombiztosítás” szó nincsen benne. A TB helyett állami egészségügyi ellátás van, ami ugyan olyan, mint a tűzoltóság, vagy a hadsereg. Adót fizetünk, s ebből az állam fenntart valami tűzoltóság nevű szervezetet, vagy hadsereg nevű szervezetet.
Konkrétan: a befizetett járulékért semmi nem jár! Aki elégedetlen nem is tud elmenni most már az Alkotmánybírósághoz panaszra, ha úgy gondolja, hogy a befizetett járulékáért jár valami.
Nem! Nem jár semmi!
Ez egy nagyon lényeges alkotmányos változás.

Akik megszavazták ezt az Alaptörvényt ilyen formában, biztosan nem tudták, hogy mit szavaznak meg!
Ezt 15 ember értette az Országgyűlésben.
A 120 éves magyar társadalombiztosítás megszűnt!

/Most figyeljenek tovább, jön a nyugdíj vonatkozásában mit jelent ez/

Ez a nyugdíj vonalon lényegesebb, mert a nyugdíj vonatkozásában sincs.
Adót fizetünk, s ezért majd valamennyi nyugdíjat fog fizetni az állam!
Magyarán: fizethetem most a nyugdíjjárulékot, de nem garantált a nyugdíjam!
Semmi alkotmányos garancia nincs pillanatnyilag az Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzemért mi jár!
Sőt! A hatályos nyugdíjtörvények szerint 2013. jan. 1-től egy új nyugdíjrendszernek kellene működnie, melynek kidolgozásához a kormány még hozzá sem kezdett!
Annyi történt, hogy az a korábbi alkotmányos garancia, - hogy a befizetett nyugdíj járulékért jár nyugdíj-ez ki lett véve az Alaptörvényből. Nem jár semmi!

Azok, akik most nyugdíjasok, azoknak a kormány holnap, vagy holnapután minden további nélkül lecsökkentheti a nyugdíját 10-20-30 százalékkal, mondván, hogy a válságra való hivatkozással most nem fizet, vagy csak ennyit tud fizetni.
Semmi fajta alkotmánysértést nem fognak elkövetni, mert ez ki lett véve az Alaptörvényből.
Minden további nélkül ezt meg lehet tenni, és nem lehet hová menni panaszra!

Akkor fogja megérteni a magyar nyugdíjas társadalom, /3.5-4 millió ember/ hogy mi az hogy válság,ha egyszer csak ezzel szembesül.
Ezt az emberek egyenlőre még nem érzik, mert a nyugdíjak eddig megtartották reál értéküket.

Van a dolognak olyan következménye, hogy ebben a „szabadságharcos” lendületben, mikor az Országgyűlés egy évben 365 törvényt fogad el, akkor ez követhetetlen az átlagember és még a szakember számára is.

Ez a kormány egyik ügyesen végiggondolt trükkje, hogy olyan gyors ütemben csinálja a változásokat, hogy követhetetlen.

Orbán törvényei Orbán torz elképzeléseit védik a hatalomról, a gazdaságról, és nem a polgárokat védik a torz hatalmi megnyilvánulásaitól.

Európának tele van a hócipője velünk, és ez nem jó.

3 ezer milliárdot vittek el tavaly a nyugdíjpénztárakból. Elvitték azt a hitet, gondolkodásmódot, hogy önmagamról kell gondoskodnom.

Közben pedig úgy döntött a kormány, hogy nem gondoskodik rólunk!

Magamnak kell gondoskodnom saját magamról, mert a kormányban egy percig sem lehet megbízni. Amit az állam ígér, azt nem szabad elhinni!

A kormány legkárosabb intézkedése a nyugdíj volt, mert ez két generációra is ki fog hatni.

Jogosan mondhatom a gyerekemnek, hogy az állami nyugdíjpénztárba egy fillért se tegyél be, mert ezt el fogják venni.

Az emberek magán bankszámlákba, külföldi nyugdíj alapba fogják tenni a pénzüket két generáción keresztül.
Magyarországon nem lehet olyan kormány beláthatatlan időn belül, akinek elhiszik az emberek, hogy az általuk befizetett pénzből lesz nyugdíj.
Miért hinnék el?

Ezek voltak Mihályi Péter közgazdász gondolatai!

És most nézzük a tényeket:

az 1989. évi XXXI. törvény 70/E.§.(1-2) bekezdésére (Hatályos: 1989. X. 23-tól) amely ezt tartalmazza:

„A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.”

A Magyarország Alaptörvénye ezzel szemben így rendelkezik:

„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”

Az úgynevezett „kommunista alkotmányt” - teljes szövegében -, már hatályon kívől helyezte, csak a számozását tartotta meg a fentiekben idézett 1989. évi XXXI. törvény, tehát az Alaptörvény nem egy zsarnoki uralom alapját képező törvény érvénytelenségét nyilvánította ki, hanem a Magyar Köztársaság jól-rosszul működő polgári Alkotmányát.

Az „érvénytelenség kinyilvánításával” tehát érvénytelennek nyilvánította ki, hogy „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg”

Jogos a kérdés, mit ajánl az Alaptörvény az érvénytelennek nyilvánított „zsarnoki uralom” – a Magyar Köztársaság – által biztosított alapjog helyett?

„O) cikk

Mindenki felelõs önmagáért, képességei és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” –  magyarán adót fizetni…

Az Alaptörvényben valóban nem fordul elő a „társadalombiztosítás” kifejezés

„XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyarállampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Ezzel szemben az érvénytelenített Alkotmány kimondta:

„A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” (8. §. (1-2))

A hatályon kívül helyezett Alkotmány egyértelmű megfogalmazásaival segítette elő a jogbiztonságot. Az Alaptörvény azonban attól teszi függővé a jogok érvényesíthetőségét, hogy az állami – kormányzati szervek hogyan értelmezik, – az aktuális politikai, gazdasági helyzetben -, az Alaptörvény előírásait. Az egyértelmű alkotmányos jogokat akár az Alkotmánybíróság segítségül hivásával is érvényesíttetni lehetne, ha azonban az alapvető jogok biztosítása a kormány pillanatnyi belátásától függ, és erre az Alaptörvény fel is jogosítja, a sérelmet elszenvedő állampolgárnak nincs lehetősége törvényes eszközökhöz folyamodni. Pedig a hatályon kívül helyezett Alkotmány nemcsak egyértelműen szabályozta az alapvető állampolgári jogokat, hanem azt is kimondta:

„Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.(70/K. §.).”- érdekes módon ez a jog sem került be az Alaptörvénybe.

Ha az Alaptörvény nem szabályozza megfelelően az állampolgárok jogait, ugyan ki lesz képes sikeresen kérni a bíróság segítségét, ha jogfosztással sújtják?

A választ persze tudjuk, senki. Nem vélelenül mondhatta egy amerikai zsidó üzletember 1 évvel ezelőtt az egyik ismerősömnek, hogy Európában háborút kell csinálni...

Érnek annyit a devizaadósok, mint a kivert kutyák?

Ha úgy érzed kedves olvasó hogy igen, kérlek ajánld fel adód 1%-át a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének, akik jelenleg semmilyen állami, egyházi, vagy egyéb támogatásban nem részesülnek, viszont a jelek szerint eddig a legmesszebbre jutottak az adósok érdekeinek képviseletében.

Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete:Adószám:18286588-1-04

Ha valaki még mindig nem értené...

Mi is történt Izlandon?

Gyakran emlegetjük Izlandot példaként, alább megnézhettek egy riportot Utassy Ferenccel, Izland tiszteletbeli konzuljával. A riport nem mostanában készült, de véleményem szerint segíti a tisztánlátást. Érdemes végig nézni mindkét részt elejétől a végéig.

Izgalmas körülmény, hogy az izlandiak nem féltek megvizsgálni a személyes felelősség kérdését, a hírek szerint náluk egy politikus legalább olyan súllyal visel felelősséget a tetteiért vagy az elmulasztott intézkedések miatt, mint egy vállalat vezető, vagyis létezik a politikai felelősség fogalma.
Nálunk Magyarországon kiválóan működik a seregély effektus, vagyis időnként (általában 4 évente..) elzavarjuk a jómadarakat a cseresznyefáról, de azok mindig visszarepülnek, csak mindegyik másik ágra... Éremes lenne megvizsgálni, hogy melyik miniszterünk hol dolgozott korábban, illetve hol kap munkát a mandátuma lejártát követően. Bizonyára beszédes kis történeteket láthatnánk...


 

Itt már nem kutyaszarral gurigáznak...

Legfőbb Ügyészség.

Cím, 1055 Budapest Markó u. 16.





Tisztelt Legfőbb Ügyészség!



Alulírott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (rövidített nevén BAÉSZ, székhelye 5711.Gyula, Fehér-Körös utca 69. nyilvántartási száma: 2817, képviseli Kásler Árpád mint a BAÉSZ elnöke és Töviskesné Dsupin Judit mint a BAÉSZ főtitkára) mint érdekvédő társadalmi egyesület ezennel

közvádas

f e l j e l e n t é s t t e s z ü n k



ismeretlen tettes ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 274.§-ban foglaltak szerinti közokirat-hamisítás büntette, mint a közbizalom elleni bűncselekmények, továbbá a Btk. 276.§-ban foglaltak szerinti magánokirat-hamisítás elkövetésének magalapozott gyanúja miatt.

Ezért mint a közokirat-hamisítás törvényi tényállása:

Btk.274.§ (1) bek. c.) Aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A devizaalapú hiteleket nyújtó pénzintézetek azáltal, hogy a szerződésekben valótlan tartalmat rögzítettek mint teljesített kölcsönnyújtást, a kölcsön összeggel és kölcsön pénznemmel kapcsolatban és ezt a valótlan tartalmú magánokiratot, úgy is mint számviteli bizonylatot, (számviteli törvény 166.§ (1)) közokiratba foglaltatták, a közokirat-hamisítás fenti jogszabályhely szerinti elkövetését valósították meg, mely a közbizalom elleni bűncselekmények egyike.

Számviteli törvény 166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, – amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A magánokirat-hamisítás törvényi tényállásaként előadom azt, hogy:

a Btk. 276.§ szerint aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A kölcsönszerződések valótlan tartalmúak a kölcsönösszeg vonatkozásában. Ezt bővebben kifejteném azzal, hogy lényegében három kategóriába sorolhatóak ezek a kölcsönszerződések.

Az első ilyen kategória az, amikor kölcsönösszegként a kölcsönszerződésben csak devizaösszeg szerepel mint kifolyósított és lebonyolított gazdasági cselekmény, és ez alapján történik a bank részéről a futamidő teljes ideje alatt az elszámolás és követelés.

A pénzintézet ezzel megsérti úgy a Ptk.523.§ (1) bekezdésére, mint a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 2.számú melléklete I.10.2. pontjára vonatkozó előírásokat, valamint a Számviteli törvény 166.§ (2) bekezdése szerinti követelményeket, amely arról rendelkezik, hogy a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a világosság elvét szem előtt tartva. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166.§ (1) bekezdése szerint, a szóban forgó kölcsönszerződések valójában számviteli bizonylatoknak minősülnek, amely alapján a bankok a könyvelésüket, elszámolásaikat kell hogy vezessék és végrehajtsák.

Ezen bizonylatok úgy a Pénzintézetek Adóssal szembeni kötelezettségeit, mint az Adós kötelezettségeit a kölcsön megfizetésével kapcsolatban rögzíteni hivatottak. A hitelt folyósító pénzintézeteknek az állam felé történő elszámolását is ezen bizonylatok képezik a kölcsönügyletekkel kapcsolatosan.

Az a tény, hogy ezen bizonylatok egyszersmind magánokiratok is, nem hatalmazza fel az őket kiállító Hitelezőket arra, hogy mellőzzék a számviteli törvény azon előírásait, amelyek a szerződésekben rögzített adatok valódiságát és a más jogszabályoknak való megfelelést garantálják, így biztosítva a törvények betartását a kölcsönügylet teljes időtartama alatt.

Mivel a devizaalapú kölcsönszerződéseket a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek, nem feleltették meg a számviteli törvény előírásainak, bekövetkezett az a sajnálatos helyzet, hogy fiktív kölcsönösszegek és fiktív kamatok, és árfolyam-különbözetek Adós általi megfizetésére formáltak jogot.

Továbbá nyilvánvaló, hogy amennyiben a kölcsönszerződésen a hitelnyújtó intézet főszolgáltatása nem a hatályos magyar törvények szerint kerül rögzítésre, ebből eredően egyetlenegy devizahitel folyószámlát és egyetlenegy havi törlesztő előírást nem lehet jogszerűen elkészíteni.

A Ptk.523.§(1) bekezdése szerint, a kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles a meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A Hpt. 2. számú melléklete I.10.2. pontja szerint:

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;

Tehát mindkét törvény idevonatkozó pontja arról rendelkezik, hogy a hitelező, a kölcsönösszeget rendelkezésre kell hogy bocsájtsa a hitelfelvevőnek és minden esetben ez a kölcsönösszeg a forint volt és nem a nyilvántartott devizaösszeg, amely már mint követelési alap került elkönyvelésre, a szükséges korrekciók elvégzése nélkül. Erről a Ptk. a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a Ptk. 5.§ (1) bekezdésénél azt írja, hogy a törvény tiltja a joggal való visszaélést.

Tisztelt Ügyészség! Itt semmi másról sem beszélhetünk, mint a joggal való visszaélésről.

A Ptk. 5.§ (2) szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A fentebb felsoroltakat teljes egészében és mértékében kimerítik a devizaalapú hitelszerződésekben foglalt, de sohasem teljesített és folyósított devizaösszegek nyilvántartása és a szükséges korrekciók nélkül, elszámolási alapként kezelése. Ugyanis oly méretű és mértékű társadalmi katasztrófát idézett elő, hogy ezen jogértelmezés a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célját alátámasztja és a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosította és károsítja.

Mindezen jogtalan kikötések és eljárások következtében megvalósul a személyek zaklatása, lakhatási és állampolgári jogaiknak, törvényes érdekeiknek megcsorbítása, valamint a hitelező pénzintézetek részére illetéktelen előnyök szerzéséhez vezet. Még arra sem hivatkozhatnak a bankok, hogy a kihelyezett kölcsönök értékállóságát kívánják ezzel a deviza-nyilvántartással megőrizni, ugyanis Magyarországon ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kell és lehet elvégezni, a mindenkori infláció mértékével. Jelen esetben mindenképp jogalap nélküli gazdagodásról beszélhetünk, mert egy ingatlan vagy gépkocsi vételárát meghitelező pénzintézet esetében ha a kölcsönkihelyezés mindössze három-négy évvel ezelőtt történt, és az adós ezt az eddig fizetett kamatokon és egyéb költségeken felül egy összegben kifizeti, akkor ebből a befizetésből a hitelező a megemelkedett devizaárfolyam következtében az egyszeri alkalommal kihelyezett forint kölcsönösszeg helyett akkora mértékű „tőkeösszeget” kap vissza, hogy akár két hasonló árú ingatlant vagy hasonló árú gépkocsit vásárolhat. Tehát mindenképp a kamaton felüli vagyonosodás megállapítható, holott ez egy a hatályos törvények szerinti kölcsönügylet esetében nem lenne lehetséges.

Itt mindenképp még megemlítendő, hogy a Ptk. 6.§ szerint a Bíróság a kárnak egészében vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

A devizaalapú hitelek esetében mindez elmondható. A jóhiszemű adósokat a bankok szándékos magatartással egy olyan szerződés aláírására vették rá, amelynek csak a címe kölcsönszerződés, de a tartalma alapján, nem az, ráadásul megsértve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a számviteli törvény és a polgári törvénykönyv, illetve a büntető törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseit is, ugyanis egy szerződést nem címe hanem tartalma alapján kell megvizsgálni.

A kölcsönszerződések második kategóriájába tartoznak azok, amelyekben ugyan megemlítik az egyszeri alkalommal kifolyósított forintösszeget, de kölcsönösszegként ennek az átszámított devizaösszeget jelölték meg, mint végleges kölcsönösszeg a szükséges korrekciók elvégzése nélkül, ezzel elkövetve ugyancsak a fentebb felsorolt törvénysértéseket.

A harmadik kölcsönszerződés kategóriába tartoznak azok, amelyek csak az egyszeri alkalommal kifolyósított forint kölcsönösszeget tüntetik fel és talán még említést tesznek arról, hogy ez devizaalapú, de devizaösszeget nem jelölnek meg, viszont követeléseiket devizából való elszámolással végzik.

Ebben az esetben sincs joguk ezt megtenni és a fentebb felsorolt törvénysértéseket valósítják meg. Ugyanis a Ptk.523.§ (1) bekezdése szerint a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani, tehát ebből egyenesen következik az, hogy rendelkezésre nem bocsájtott összeget nem lehet kölcsöntartozásként követelni.

Ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönt nem lehet devizában nyilvántartani, dehogynem. Erre a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet ad lehetőséget, amely többek között azt mondja, hogy a devizaalapú hiteleket, devizában is nyilván kell tartani. Tehát mit mond a rendelet? Azt mondja, hogy devizában IS, vagyis ez a másodlagos nyilvántartási érték, amely a forintból kerül kiszámításra és nem fordítva, tehát nem fordulhatna az elő, hogy a másodlagos számításból elsődleges legyen és utána, a tíz-húsz évre szóló követelések ebből keletkezzenek.

Minden elszámolási periódusban, ugyanazt az elszámolási metodikát kell a banknak alkalmaznia, amit a legelső devizaérték kiszámításakor elvégzett, vagyis a mindenkori forintösszeget el kell osztania a deviza árfolyamával. Ebben az esetben úgy a hitelező mint a hitelfelvevő részére, egy tisztességes kölcsönügylet jön létre és nem fordulhat az elő, hogy egy ingatlan áráért, tíz ingatlan árát kell visszafizesse abban az esetben, ha nagyon durván elmozdul a deviza árfolyama. Ugyanez vonatkozik a bankra is, számára is garantálja azt, ha valami csoda folytán gyengülne a deviza és erősödne a forint, nem fordulhat az elő, hogy egy családi ház értékkihelyezéskor, vissza már csak egy kutyaháznyi értéket kap.

Ha nem ilyen elszámolást alkalmaz a hitelező és hitelfelvevő, amely elszámolás garantálja mindkét fél részére a tőke biztonságát, akkor már nem hosszú lejáratú kölcsönszerződésről beszélünk, hanem valami egészen másról, amit kölcsönszerződésnek neveztek el, de nem az. Ebben az esetben egy tőzsdei fogadásra jellemző spekulációs ügyletről beszélünk, amely nem alkalmas hosszú lejáratú szerződések megkötésére, illetve nagyon komoly pénzügyi és tőzsdei ismereteket igényel, amellyel a szerződő adósok nem rendelkeztek, hiszen nem is kívántak ilyenben részt venni.

A továbbiakban kitérnék a szerződési akarat és annak kifejezésére:

A Ptk. 205.§ (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A kiemelt fentebbi sor nagy jelentőséggel bír, ugyanis a Ptk.199.§ azt mondja ki, hogy egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére: az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz, – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A hitelező bankok egyoldalú nyilatkozatok, vagy pontosabban eljárások alapján úgy gondolták, hogy megtehetik azt a joggal való visszaélést, miszerint az egyszeri alkalommal kihelyezett forintösszegeket átszámították devizaértékké (mindezt törvényesen).

Majd törvényellenesen az így kapott devizaösszeget, mint kölcsönösszeget véglegesnek tekintették és arra alapozták további követeléseiket, holott a törvény világosan rendelkezik.

A Ptk.523§ (1) szerint tehát a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani, vagyis olyan devizaösszeget, amit a bank sohasem bocsájtott rendelkezésre, nem lehet kölcsön kötelezettségként nyilvántartani, ha a hitelező nem végzi el a szükséges értékkorrekciókat, vagyis a forint kölcsönösszeget minden esetben nem osztja el a deviza árfolyamával, hogy megkapja az aktuális deviza összeget, aminek forint megfelelője nem térhet el a valójában készhez kapott forint összegétől, csak a hivatalos kamat vagy a törlesztés következtében megváltozott mértékkel.

Hpt.131.§ (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

Tehát elmondható, hogy a hitelintézetekre a számviteli törvény kötelező jellegű:

165.§ (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

165.§.(2)A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza… stb.

Ezekben az esetekben az idevonatkozó más jogszabály a Ptk.523§(1) bekezdése, valamint a Hpt. 2. számú melléklet I.10.2. pontja lehet, amely alapján kölcsönösszegként csak a rendelkezésre bocsájtott összeg jelölhető meg, mint már fentebb ki lett fejtve és amennyiben a kölcsönösszeg forrásként nyilvántartásba vétele devizában történik, de összegszerűségében mindenkor korrigálva kell hogy legyen, különben a valós gazdasági eseménytől eltérő összeget fog eredményezni, amellyel a a165.§ (2) bekezdésébe ütköző cselekményt követ el a valóságos tartalmat illetően. Ugyanis ennek következtében elszakítja a bank az általa forintban utalt kölcsönösszeget a devizanyilvántartási számlán szereplő devizaösszegtől, mert nem a folyósított forintból számolja, mint rendelkezésre bocsájtott pénzösszegből a devizát, hanem fordítva, a nyilvántartásba vett devizát változatlanul hagyja, nem végzi el a szükséges számítási korrekciókat, hanem abból számolja át a forint követelést. Ezt nem teheti meg, ez egy kölcsönügyletbe nem fér bele. A bank visszaélt itt a szerződési szabadsággal, szándékosan félreértelmezve és félremagyarázva az egyébként egyértelmű, idevonatkozó törvényi előírásokat.

Itt valójában az történt, hogy magánokirat, majd közokirat-hamisítással (valótlan adat rögzítésével) a hitelező az adós rendelkezésére bocsájtott forintösszeg helyett, rátelepedett az általa nyilvántartott devizára, amelyet a törvényi előírásoknak megfelelően nem bocsátott rendelkezésre, és így egy fiktív követelési jogot formálva végzi el számításait és követeléseit. A szerződések könyvviteli elszámolása a bizonylatkénti elkészítése és felhasználása miatt lehetséges. Ezért azok tartalmának a számviteli törvény előírásait követnie kell a könyveléshez szükséges adatok vonatkozásában, ezért az összes bennük foglalt adatnak valósnak kell lennie.

Ettől semmilyen szerződési szabadságra való hivatkozással vagy más kikötéssel eltérni nem lehet. A szerződő felek közötti kikötések csak azon dolgokra irányulhatnak, amelyeket törvény nem szabályoz.

Sem a hitelező, sem a hitelfelvevő kénye kedve szerint nem írhatja felül önkényesen a törvényi vonatkozásokat.

Végezetül, mint kiemelten fontos kitétele a devizaalapú szerződéseknek, megvizsgálásra szorul az az eljárás, illetve kikötés, miszerint a kezelési költséget is devizaelszámolásúvá tették a hitelezők, ugyanis a Békés Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31. Ügyszámú Ítélete alapján visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánította a banknak ezt a kikötését, ez esetben sem számolhatott volna rá deviza árfolyamból adódó többletköltséget a hitelező a kezelési költségre, ugyanis a tisztelt Bíróság indoklása szerint a kezelési költség az a hitel adminisztrációs költsége, amely semmilyen úton módon nem köthető és egyeztethető a devizaárfolyam változásával, ugyanis az adminisztrációs költségek nem ettől függenek és ez haszonelemként jelenik meg a bank javára és az adós kárára, holott egy költség nem tartalmazhat jövedelem jellegű haszonelemet, ha költség címen van beszedve. Ezt az elsőfokú ítéletet a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a polgári bíróság jogköréhez és más fórumokon keressünk rá jogorvoslást, például az ügyészségen.

Ezúton kérjük a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a fentebb leírt és megindokolt panaszok kiemelten fontos és súlyos társadalmi hatásaira való tekintettel, minden részletre való kivizsgálására és a szükséges eljárások lefolytatására, indokolt esetben a felelősök elleni büntetőeljárás alá vonására.

Előre is köszönjük.

Kelt, Gyulán 2012. május 6-án

Nem vagyok híve, hogy tényként kezelhető dolgokkal összekeverjük a fikciókat vagy az összeesküvés elméleteket, de érdemes elolvasni Árpi bevezetőjét az eredeti írásban Itt>>>

Útban az Ügyészségre

E levél legyen mintegy bevezetője-beharangozója a hamarosan nyilvánosság elé is kikerülő munkaanyagnak, ügyészségi feljelentésnek, amely arra hivatott, hogy végleg lerántsa a leplet, az óriási csalásról. Nagyon sok munka fekszik benne, de ami talán ettől is fontosabb, hogy hittel és tisztességes szándékkal íródott. – Kásler Árpád –

„Árpád!

Átolvastam ma reggel újra a feljelentést, kíváncsi voltam, hogy miként fog hatni rám, miután túl vagyunk az elkészítésén, mivel ezáltal az ember már képes kívülről nézni a saját munkáját (de főleg a másét, aki te vagy).

Nem rossz! Inkább úgy mondanám, hogy jó. Lehet, lesz egy pár ember, aki meg fog tántorodni, amikor olvassa.  Tovább>>>

Haza és Nemzetárulás

“Régen a magyarok karóba húzták a hazaárulókat”. Majd megkérdezte: “El tudjátok-e ezt képzelni Gyurcsány Ferenccel és társaival?”. Meg is adta a választ: “Igen” – olvasható a Népszabadság hétfői számában.

Ez egy szakállas hír, még 2009-ben hangzott el egy rendezvényen, aminek rendőrségi vizsgálat lett a vége, hogy történt-e uszítás vagy sem. Nincsenek információim az ügy eredményéről, mindössze azt kérdezném meg, hogy ez elképzelhető-e a jelenlegi hazaárulókkal is, mert ha nem, akkor minket fognak karóba húzni.

„Július elejétől jutalomban részesül az a törleszteni nem tudó adós, aki nem nehezíti meg az árverezést – írja keddi számában a Magyar Nemzet.

Egy hamarosan életbe lépő törvénymódosítás eredményeként azok az adósok, akik önként elhagyják a bedőlt hitelük után maradó ingatlant, visszakapják az eladott lakás vételárának egy részét – közölték a lappal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakemberei.

A július 1-jén életbe lépő változás szerint abban az esetben, ha az adós az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt időben átadja az árverési vevőnek, kiköltözés után legkésőbb nyolc nappal megkaphatja a lakás árának egy részét.



A visszakapható összeg nagysága az átadott ingatlan értékétől függ: ötmillió forint alatt az adós a vételár egy százalékára jogosult, öt- és tízmillió forint között 50 ezer forintra és az ötmillió forint feletti rész fél százalékára, tízmillió forint felett pedig 75 ezer forintra és a tízmillió forint feletti rész negyed százalékára.”

Alig néhány napja járta be az országos sajtót, hogy jogerősen is megállapította a bíróság, a hitelező bank (amely általános hitelezési eljárás volt) jogtalan és törvénytelen pénzeket szedett be.

A kormány és illetékes hatóságok eddig csendben sunyítottak a fűben, miközben az emberek várták, hogy megszólalnak az üggyel kapcsolatban és kötelezni fogják a bankokat az okozott károk megtérítésére.

Ma megszólaltak! Fentebb olvasható az eredmény. A jogtalan többletadósságok következtében fizetésképtelenné váló adósokat pénzjutalomba részesítenék, ha betartják a törvénytelen törvényeket. Egy jogállamban ez nem férhet bele. EMBEREK EZ EGY JOGÁLLAM KERETEI KÖZÉ NEM FÉR BELE!

Itt arról van szó, hogy a pénzügyi maffia, pórázon tartja a politikai maffiát és itt nem lesz megállás, mindenkit utol fog érni a gazemberség ha nem vetünk ennek véget.

Meg kell szervezni az országot. Ha kell faluról-falura, városról-városra megyünk és felrázzuk a gondolkodni képes embereket, egységbe tömörítve.

Kiknek kellenek a jogtalanul kiürített ingatlanok?! Hiszen már így is több az üres ingatlan mint ami belföldön eladható. A nemzet vagyonát elrablók, 10%-ék adóbefizetése,( tisztára mosása) mellett, haza hozhatták több alkalommal is a zsákmányt, ebből a milliárdokból szeretnének ingatlan bárókká avanzsálódni, vagy az újmagyaroknak van erre szükségük?

Tisztelt Kormány, ezt a “jutalmat” kötélre szánták? Mert ha igen ahhoz túl sok, ennyire nagyvonalúnak nem kell lenni.

Kürtöket megfújni, karókat kihegyezni, itt már az élet a tét!

Kásler Árpád

Kelt, Gyulán, 2012.05.08.-án

Eredeti írás: http://kaslerarpad.hu/?p=995#more-995

Piros lett a paradicsom

A piacokat járva az ember még most április végén sem talál olyan igazán finom friss zöldséget. Ki tudja, talán az áprilisban nem várt fagy is betett egy kicsit a gazdáknak, de sokkal inkább az lehet a titok nyitja, hogy még nem merték levenni a fóliákat azok, akik általában fóliázással foglalkoznak. Ezeket a korai termesztésekből származó „primőr” árukat fogyasztva, a nyomokban sem érzékelhető ízvilágot keresvén az emberben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egyrészt mi a sz.rnak vette meg az adott termést – mert vajon olyan szép piros volt? –, másrészt meg miért van ekkora különbség a januári paradicsom és a júliusi paradicsom íze között. Ennek a kérdésnek próbálunk ebben a bejegyzésben – ha nem is a szokványos módon – utánajárni.

Mitől van tehát az, hogy a januári paradicsomnak nincs íze, a júliusi viszont rendkívül ízletes? Korunk gazemberségeit és abszurditásait némileg felismerő, széles látókörű ember nagyjából ezt válaszolná erre a kérdésre: Természetes körülmények esetén  januárban nem nől paradicsom, így a januári paradicsom csak valami génkezelt holland szar lehet, ami csak  paradicsomnak néz ki, de nem az! Tulajdonképpen ez is egy válasz, és sajnos a gyakorlat tényleg ennek a realitását mutatja, de azért érdemes egy kicsit mélyebben megnézni ezt a paradicsom dolgot! Ugyanis génkezelés nélkül, fólia alatt is megteremhet a paradicsom akár januárban is, amikor genetikailag, kinézetileg, stb. tulajdonképpen ugyanazt a zöldséget kapjuk, mint amikor a szabad ég alatt termesztettük. No de miért van mégis ekkora különbség az ízében? A biológusok, agrármérnökök, vegyészek, stb. biztos tudnak erre mindenféle okosságot mondani, hiszen ők azért kapják a fizetésüket, hogy okosságokat mondjanak, tehát említenének fotoszintézist, cukortartalmat meg minden egyéb finomságot, de a lényeget valahogy nem sikerül megmagyarázni. Tegyünk hát rá egy nem szokványos kísérletet!

Egyet már az elején leszögezhetünk! Amikor a piacon a zöldséget áruló, ráncos, fogatlan, de mosolygó meleg kezű néni kínálatában feltűnik a szép, feszes, gyönyörűen piros külsejű, fürtökben lévő paradicsom, nincs az a vásárló, akinek ne menne össze a nyál a szájában (kivéve talán az, aki allergiás a paradicsomra, ha létezik egyáltalán ilyen elvetemült). Szóval ekkor a piacot járó ember – bár már tele a keze megtelt szatyrokkal, az agyában cikázó gondolatok meg a hónap közepén elfogyott költőpénz indokaira keresnek valami a házastársa számára is előadható, elfogadható magyarázatot – mégis csak megáll, és vásárol egy kiló paradicsomot. A zsebben történő, apró utáni kotorászás közben a tapasztalata (az a bizonyos kiscsengő a belső-fülben) hiába jelez, azt mondatja emberünkkel, hogy „Hé, várj csak! A múlt héten ugyan ebben az ’utcában’ jártunk, és akkor is megszívtuk” – de a gondolat már a megvalósítás fázisába lépett, nincs visszaút, előkerül az aprópénz (ami még maradt az előző „őstermelőnek” kinéző, valójában rablókereskedő-maffia árusok után), és az áru gazdát cserél. Emberünk egy utolsó ösztönszerű gondolatának engedelmeskedve még annyit megkérdez utólag a nénitől, hogy „tessék mondani, finom a paradicsom, ez már nem fóliás ugye?” – amire persze jön a melengető mosoly, és a válasz, hogy „Tessék csak megnyugodni, mézédes!”. Hazaérve – vagy a türelmetlenebbek esetében esetleg már a buszmegállóban – jön a kóstolást követő menetrendszerű csalódás.

Ezt a csalódást már talán csak az tudja tetézni, amikor egy „Bioboltban” vásárol az ember háromszoros-négyszeres áron „válogatott, bioterméket”, amelyik „garantáltan nem vegyszeres kezeléssel termesztődött”, és még lehetne a sorolni a megtévesztőbbnél megtévesztőbb szlogeneket. Az íze viszont ugyanolyan, és a gondos válogatás ellenére ugyanonnan van...

Szóval az ember tudja is, emlékszik is rá, tisztában is van vele, hogy télen, vagy koratavasszal nem veszünk természetes módon csak nyáron termő paradicsomot! Sőt továbbmenve ezzel a gondolattal, az emberek többsége azzal is tisztában kellene legyen, hogy SEMMILYEN zöldséget és gyümölcsöt nem szabadna megvenni a nem természetes termésének ideje előtt (vagy után!). És nem azért mert ez az „Isteni Természetes Rend” ellen való, hanem mert tényleg gyatra, silány, íztelen és vitaminmentes ekkor még az áru. Gumicukor. Sajnos azonban elhitették velünk, hogy milyen fasza a decemberi eper, meg a világ másik oldaláról származó banán, amely szerencsétlen két, azaz kettő nap alatt behozza a fagyasztási sokkból eredő lemaradását, és látványosan humusszá válik a kamránkban.

Apropó! Van egy teljesen rendhagyó új kezdeményezés, ami az „Agrárforradalom egy debreceni hátsó kertben!” címmel került be a köztudatba, és érdemes figyelő tekintetünket egy pillanatra rávetni. Mindenekelőtt nézzük a beharangozót: „Debrecen – A csapókerti hobbikertész olyat lépett meg, amit eddig senki, a családot zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerű, egészséges és működik! Hóban és fagyban is!” A rendszer a világon még alig elterjedt „akvapónia” elvén működik, ami az intenzív tartályos haltenyésztés (akvakultúra) és a föld nélküli növénytermesztés (hidropónia) egyesítéséből jött létre. A tömör lényege az eljárásnak a következő: „A halak ürülékét tartalmazó víz az ammóniát nitráttá alakító baktériumoknak köszönhetően a növények számára fontos tápanyaggal telítődik. A haltartály tehát odakerül a kavicságy mellé, és a belőle érkező víz öntözi a növények kavicságyát. Utóbbiak szépen növekednek tőle, ráadásul megtisztítják a vizet. A növényektől visszaforgatott víz így a halak számára kiváló minőségű és oxigéndús lesz.”

A rendszer kreativitását, és a feltaláló jó szándékú elkötelezettségét egy pillanatra sem támadva azért felmerül itt két kérdés:

1.      A halaknak adott kitudjamilyen tápszer a zöldségbe jutva nem-e károsabb, mint ha közvetlenül a permetet nyelnénk le?

2.      A másik kérdés pedig az éles eszéről méltán híres Géczy Gábortól származik: „Árulja el valaki, hogy kinek jó a világ legjobb termőtalajától egy méterre paradicsomot termeszteni?”

Nos igen, nagy az Isten állatkertje – csak alacsony a kerítés.

No de mielőtt egy teljesen más területre tévedünk, térjünk vissza a paradicsom problematikájához! Szóval, mint említettük úgy tűnik, nagy az Isten állatkertje, és sokan még asszisztálnak is hozzá, hogy vegyük azt, ami egyáltalán nem természetes, tálcán kínálják a szemetet, az ember meg testi vágyait kielégítendő képtelen ellenállni, és ezután jön a csalódás, a szép, feszes, gyönyörűen piros paradicsomnak bizony kevesebb íze van, mint a víznek. Talán nagyjából már mindenki eljutott mostanra arra a következtetésre, hogy ahhoz, hogy a szádban érezd is a paradicsom Isten által kitalált ízét (!), ahhoz közvetlenül szükség van a Napból érkező sugarakra - ebből pedig az következik, hogy a kizárólag a Nap által sugárzottak segítségével jut el az ember agyáig az INFORMÁCIÓ, hogy milyen ÍZŰ-nek kell lennie a paradicsomnak.

Tehát a fenti összefüggésre rögtön fel is állítható egy folyamatábra:

NAP - INFORMÁCIÓ - ÍZ.

Na, dereng már miért imádták őseink a Napot?? :)

Nagyobb léptékben vizsgálva a kérdést pedig eljutunk akár odáig is, hogy minden, amit itt tapasztalnunk kell a Földön, annak egy bizonyos információs tartalmát a Napból kapjuk meg. Ízek, illatok, színek, gondolatok (!) stb.

Így talán már az is érthető, hogy egyesek miért fosnak ennyire mostanában a fokozott (!) naptevékenységtől. Lehet egy tippünk:

Változik az információ áramlás!

Fentiekből pedig leírható egy nagyon logikus folyamat:

A Teremtő -> Fény -> Nap -> Információ

Remélhetőleg érthető a fentiekben leírt folyamat fontossága, és talán lesznek, akik fejében fényt gyújt. A Nap is a rendszer része,  azaz  rendszeren belül van, és igen jelentős szereppel van felruházva.  Ez  persze nézőpont kérdése, hogy ki mekkora  léptékben képes gondolkodni,  de az  nem igényel különösebb bizonyítást, hogy  napfény nélkül  befuccsolna  az élet  a bolygón. Óriási a különbség  a Nap által sütött  és a mesterséges fényforrással "nevelt"  paradicsom íze között. Ez is csak azt bizonyítja,  hogy a Nap több annál, mint  aminek mi felfogjuk vagy elképzeljük. A "tudomány"   által   ki-, és  feltalált   termonukleáris   mese   alapból baromságnak tűnik,   mivel a  közismert láncreakciós  folyamatok   sokkal  rövidebb idő alatt zajlanak le  és amennyire  tudni,  még egyetlen "tudós" sem  szerelt  szénrudakat  a  Napra,  hogy ezeket a folyamatokat  fékezze (mint az atomerőművekben). Tehát ez a mese is megdőlni látszik. Egyáltalán nem zárható ki,  hogy a  napfény egy olyan  tömörített  információhalmaz,  amiből minden élő  annyit fog fel, amennyi neki szól,  illetve amit képes érzékelni. Fentiekből meg az következik,  hogy ez  a felfogóképesség  emberenként is  változó és ez talán annak a függvénye  is, hogy  kinek a  lelke mire állt be. Van, aki már csak a meleget képes érzékelni, de van aki képes megérezni a változás szelét.

Tehát minden amit látunk, tapasztalunk, érzékelünk  annak számunkra információ tartalma van. És már el is érkeztünk egy másik nagy dilemmához: a genetikai információ eredetének kérdésköréhez.

„Ami él és mozog”

A DNS molekula, amelyik egy különleges nyelven tartalmaz egy kódot, mely mintegy összeszerelési adattár, egy információ halmaz meghatározza, hogy a fehérjemolekula hogyan épüljön fel, az aminosavak milyen sorrendben kapcsolódjanak, és még kismillió dolgot tartalmaz, olyan akár egy gyártmányterv. Ez a genetikai információ ráadásul örökíthető is, „apáról fiúra száll”, generációkról generációkra öröklődik – mely tulajdonság megmagyarázhatatlan az anyag önmagában vett kémiai képességeivel. Az DNS-ben rejlő genetikai kód tulajdonképpen egy információ, viszont ha létezik ez az információ, akkor annak lennie kellett egy feladójának, forrásának is, amely felismerés ismét elvezeti a gondolkodókat spontán kialakulás elvetéséhez, és a tudatosság megjelenéséhez, ugyanis:

Az információ intelligenciára utal!

Nem igazán van más magyarázat arra a jelenségre sem, amikor egymástól akár több ezer kilométerre lévő embereknek ugyanaz pattan ki az agyából, azaz egymástól teljesen függetlenül ugyanaz „jut az eszükbe” (ismételten érdemes felfigyelni a magyar nyelv világleíró képességére: az „eszünkbe jutott” fogalmazás egy kívülről jövő eseményre utal!). Szóval hogy van az, hogy ugyanazokat a gondolatokat kapjuk sokszor? Ugyanaz a feladó, és talán ugyanazt az infót csípjük el néhányan? A fokozódó naptevékenység összefügg a napjainkban tapasztalható látványos ébredéshullámmal? Minden bizonnyal.

Lehetne ezt akár azzal is magyarázni, hogy a hasonló genetikájú létezők hasonló válaszreakciókat szülnek egy-egy adott, hasonló helyzetre. Nos jól van, akkor nézzük meg a genetikát! Honnan jönnek a hasonló reakciókat szülő információk? A DNS-ből? Rendben, de akkor megint csak eljutunk a Forrás kérdésköréhez: azaz honnan ered az információ, ami alapján a hasonló genetikájú állományok hasonlóan reagálnak egy adott helyzetre? Honnan ered az „ösztön”, mely tulajdonképpen egy információ-halmaz, egy „működési-leírás”, és folyton öröklődik? A paradicsom-magból paradicsom nő, remélhetőleg ugyanolyan finom, mint az „szülője”. A méhek illat-információk alapján döntik el, melyik virágot kell még beporozni. A máj pontosan tudja a dolgát, csakúgy mint az enzimek (biokatalizátorok). A fehér és vörös vérsejtek kérdés nélkül megjelennek, ahol kell, más sejtrészek szállítják az anyagcseréhez szükséges nyomelemeket, megint mások a kulcsok szerepét töltik be, nyitódnak-záródnak, stb., minden szépen szervezetten működik ebben a szemmel láthatatlan, állandóan nyüzsgő-mozgó, csodálatos mikrovilágban, az embertől szinte teljesen függetlenül! Tehát a legapróbb létezőben is ott van a mozgásvágy és az intelligencia! Ami él és mozog, ami él az mozog! Erre a kémiai anyag önmagában nem képes, csak akkor, ha azt egy arra alkalmas valaki ellátta megfelelő információkat tartalmazó programmal. És ugye minden programnak, minden információnak lennie kell egy Programozónak, egy Forrásának, egy Feladónak, aki útjára indította azt – tehát a paradicsom ízének információját is feladta Valaki annak idején. No hát pont ilyen a DNS-ünkben átöröklő információ-halmaz is: nem létezne Forrás nélkül.

Az információ tehát Forrásból indul, legyen az az információ bármilyen jellegű. Ha ezt sikerül megemészteni, akkor innen már csak egy lépés a Megtervezett Világ felismerése és elfogadása. Úgyhogy nem kell szomorkodni, ha nincs íze a paradicsomnak, csak meg kell várni a megfelelő információ idejét! :)

Ajánló: Szécsi Pál - Piros volt a paradicsom

http://www.youtube.com/watch?v=mgbaT50qUtY

2012. április 23.

TT

Hogy is van ez?

Azt már tudjuk egy ideje ( http://mrvelorex.blogspot.com/2012/01/imf-torvenyi-hatter-az-egyenloseg-es.html   ) hogy az IMF-nek különleges jogai vannak Magyarországon, de hogy ennyire különlegesek???

Gaudi, Zagyva, HÍR TV.. Hmmm...


Forrás:http://fejerszovetseg.blogspot.com/2012/04/hogy-is-van-ez-mifene-ime-fene.html 

Világos beszéd, avagy Forint alapú deviza hitelek...