2012. február 20., hétfő

Tanácstalan szülő tanácsokat vár, jelige: ellentmondások!

Bizonyára sok szülő olvasgat itt, és olyanok is lehetnek, akiknek még nevelést igénylő gyermeke van. Elsősorban hozzájuk szólna ez a cikk, pontosabban az abban megfogalmazott kérdések, melyekre a válaszokat viszont az idősebb, bölcsebb generációktól várjuk.
A sok múlt-feltáró és filozófiai témákat boncolgató cikk után most jöjjön egy kis valóság!

Ha a mai világunkat egy szóval akarnám jellemezni, akkor talán az lenne a legtalálóbb, hogy összezavarodott. Valamiért minden a feje tetejére állt, minden kifordult, megváltoztak az értékrendszerek, semmi nem úgy van, mint régen. Régebben sem volt könnyű a gyereknevelés, de ma kifejezetten hatalmas próbatétel.
Tudjuk persze, hogy az élet maga a változás, azonban nem mehetünk el szó nélkül a mellett, hogy mennyire nehéz a mai világban igaz emberré nevelni a gyerekeinket.

Mert miről is van szó?
Néhány kérdéssel, melyek távolról sem fedik le a nehézségek palettáját, tényleg a teljesség igénye nélkül, igyekezzünk bemutatni!

-         Hogyan neveljünk ma a gyerekeinket hazafias, nemzetben, nagycsaládban gondolkodó emberré ebben a minden csatornából ömlő globalizált káoszban?
-         Hogyan neveljük ma a gyerekeinket családszerető emberré, amikor mindenhonnan a szingli és egoista életmód reklámozása özönlik rájuk?
-         Hogyan neveljük ma a gyerekeinket valamilyen szintű erkölcsi normák szerint, miközben az erkölcstelenség tengere vesz körül bennünket, ráadásul mindenhonnan az a tapasztalat „jön”, hogy a velejéig romlott a nyerő?
-         Hogyan készítsük fel ma a gyerekeinket azokra a veszélyekre, amelyek pl. a világhálón várják őket?
-         Hogyan ne legyen a gyerek agresszív, miközben már a délelőtti mesék is erről szólnak: „Öld meg!” „Öljétek meg őket!” „Halál rájuk!”.
-         Hogyan kerüljük el, hogy a „halál kultúrája” ne érintse meg a kicsiket?
-         Hogyan tanítsuk meg nekik, hogy nem biztos, hogy azok a legjobb barátai, akiknek „mindenük” megvan, és még annyira sem biztos, hogy ők a követendő gyerekek?
-         Hogyan magyarázzuk el a gyerekeinknek, hogy a szeretet sokkal fontosabb, mint a birtoklásvágy, miközben szinte minden közösségben ez a fertőzés éri őket?
-         Hogyan tanítsuk meg a hitre, amikor minden csapból a materializmus folyik?
-         Hogyan mentsük meg őket a szektáktól, miközben ezek már az óvodába is beférkőznek, az iskolákról nem is beszélve?
-         Hogyan adjunk nekik egészséges élelmet, mert szinte csak mérgezett árut lehet kapni?
-         Hogy legyünk jó és igazságos szülők?
-         S végül, a fenti felvetéseket egy erőteljes kérdésbe összpontosítva:

Hogyan tartsuk távol a gyerekeket a jelenlegi szennyezett világtól úgy, hogy közben ne zárjuk őket burokba?

Túl sötét világképet festünk? Lehet. Olyan a világ amilyenné tesszük? Remélhetőleg…
Sokáig lehetne még a kételyeket fogalmazgatni, de talán a fentiekből is látszik az a hatalmas ellentmondás, ami a normálisabb szülők nevelési törekvései, és a világ jelenlegi állapota között feszül. Meddig lehet elmenni a kemény nevelésben? Honnantól teszünk inkább rosszat, mint jót? Hol a határ? Hol válik gátlásossá, és honnan válik elkényeztetetté a gyerek? Hol van a vízválasztó, amelynek egyik oldala a túlzott szigor, a másik oldala a káoszba való beleengedés.

Hol az arany középút ???

Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni. Talán nem is lehet egyértelmű választ adni, mert minden szülő, minden gyerek és ezáltal minden család más és más. Mások a körülmények, máshonnan jöttünk, más a háttér, és más a múlt.
De talán mégis csak fel lehetne vázolni valami irányelveket, nem? Valami támpontot, kapaszkodót, melyek mentén az ember meg tudja találni azt a rendkívül szűk ösvényt, amelyen érdemes végigmenni.
Tudom mennyire elcsépelt szó, de talán ez az egyetlen értelmes válasz a fenti problémákra:

SZERETET

A szer etet, ugyebár. Kérdések persze továbbra is felmerülnek. Lehet-e szeretetből megütni egy gyereket? Liberáliséknál biztos nem, de vannak olyan élethelyzetek, amikor egy atyai pofon mindennél többet ér. Lehet-e szeretetből hazudni a gyereknek? Kegyes hazugságok… néha szükség van rájuk.
És így tovább.
Ha az ember megpróbál mindent ténylegesen szeretetből csinálni, akkor talán nem tévedhet el ebben a ránk zúdított káoszban.
Vagy mégis?

Hogy látjátok Ti?


TT

U.i.:
Biztos sokunknak az első reakciója az lesz a fenti kérdésekre, hogy „ne engedd a TV elé”! Bár ez kétségtelenül sok felvetésre választ adhat, de ezennel így ezt elsütöttem, úgyhogy mást keressetek! :) Ráadásul ez sem teljesen jó megoldás, mivel a környezete e miatt kiközösítheti a gyereket…
Tanácstalan szülő tehát tanácsokat vár, jelige: ellentmondások


TT,


csatlakozom a cikkedhez egy mókás? videóval..  /Velorex





18 megjegyzés:

  1. TT,

    szerintem nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket a rájuk ömlő materiális és szellemi szemét-árdattól. Az első néhány évben (óvodás korig) talán teremthetünk olyan családi légkört, olyan baráti társaságot, ami építi a kis lelkeket, de az óvoda legkésőbb belepiszkít a nevelésbe.. Minden gyerek-közösségben találhatunk tisztességgel nevelt gyerekeket, de sérült gyerekeket is. Sajnos ez utóbbiak inkább hatással vannak a közösségre, mint a előbbiek.
    A legjobb amit tehetünk, hogy szerető, megértő, de következetes és tisztességes szülei vagyunk a gyereknek, akihez fordulhat bármilyen kérdéssel, búval-bajjal a gyerek. "A példa a leghatékonyabb tanító, noha szótlanul tanít.."
    Pszichomókusok szerint az ember alapvető jellemvonásai 5 éves korára kialakulnak részben a genetikai, részben a családban és a környezetben látott minták alapján.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az én gyakorlati tapasztalataim ( 3 gyönyörű lány) alapján is a legfontosabb:
      "A példa a leghatékonyabb tanító, noha szótlanul tanít.."

      Meggyőződésem szerint egy EGÉSZséges családban (SZERETŐ, erős, szigorú, megértő apa, SZERETŐ, megértő, gondoskodó anya, akik egymást is SZERETIK) növekvő gyermek, akinek mindenkori fejlettségi szintjének megfelelően átadogatjuk tudásunkat, az hozzánk hasonlóan, elég jól védve van a szellemi szennyezéstől.
      Ugyanis kapnak egy olyan biztos erkölcsi ALAPOT, ami TERMÉSZETES lesz nekik, és amihez aztán tudják viszonyítani az őket a külvilágban körülvevő, ehez képest megdöbbentő szemetet.

      Rendkívül hatékony segítség még ehhez a természettel való minél közvetlenebb kapcsolat, ahol szintén örök törvényeket tanulhatnak.
      Nekünk a nyaralás kizárólag sátorozást jelent valami szép víz mellett.
      Igy aztán születhet akár az arckönyvön is ilyen válasz 11 éves lányomtól egy ismerősének:
      "Sajnálom, de engem jobban érdekel egy izzasztó, vagy egy nyereg, mint a plázába shopingolni, ugyanis én LOVAS vagyok."
      Elvégre az apja és az anyja is az.:)
      Sz.

      Törlés
  2. Nem sok esélyt látok arra, TT, hogy hatékonyan felül lehetne írni az új generációkban mindazt, amit ránkzúdítottak és mátrixként körénkvetítettek 1990-től kezdve. Talán az a generáció érzi még, mi veszett el, akik 1980 előtt születtek, de onnantól aztán exponenciális agyhalál következik. Erről nem a szülők és nem a gyermekek tehetnek, hacsak nem abban az értelemben, hogy mégiscsak ide kellett születniük valamiért.

    Ha vidéken, falun biztosított lenne a normális megélhetés, talán még az olyan elszigetelt helyeken lehetne embereket felnevelni. De a szegénység és a munkalehetőség hiánya a városokba nyomja a fiatalságot, ahol viszont elkerülhetetlen a szellemi és erkölcsi lezüllés.

    Én nem sok esélyt látok rá, hogy jobb lehetne bárhogyan is.
    Persze, lehet és kell is széllel szemben hugyozni, az ember így úgy érezheti, legalább tett valamit, hogy másként legyen.

    Velorex, KennyTheOne-t nagyon csípem, köszi! :)

    De az olyan zenék mint a Lilly Baba vagy az Alma együttes még kifejlődés előtt ölik meg a gyereket.

    youtube.com/results?search_query=lilly+baba

    Vicces, hogy hogy felkapták Kardos Horváth János (Kaukázus, Kafkaz) Földlakó című számát, meg lehet nézni, hányan tették a youtube-on a saját porontyukrók készült videókba aláfestő zenének. Habár az eredeti szöveg szándéka szerint inkább szatírikus.

    youtube.com/watch?v=25w0XsKFcZc

    aszpirin

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Fiatal az, aki nem tudja, hogy a régi szép idők most vannak!"

      Törlés
    2. Megtörtént eset, fiatal szomszédasszony mondta az anyósának:
      - Mama, maga a kerthez ért, én meg a számítógéphez.

      Törlés
  3. A pszichológia -és így a gyermeknevelés- világában semmi sem sem úgy működik, hogy "minden vagy semmi". Ezért mindig minden lehetséges. Ezentúl, ha leszámítjuk a ritka szélsőséges genetikai tényezőket és az esetleges traumatikus eseményeket, egy gyerek személyisége rendszerint tükrözi a körülötte lévő felnőttek személyiségét, vagyis még mindig az anyán és az apán (esetleg a nagyszülőkön) múlik leginkább, hogy milyen felnőtté fog válni a gyerek. Ez a lényeg, de persze az ördög, mint mindig, a részletekebne rejlik.

    mm

    VálaszTörlés
  4. ANTI-faces, Kennythe-ONE, és a logójukban az Egyszemű jele.
    Hm... állj az élére?

    A film 13 percig igaz, figyelemfelhívő, tükörállítás.
    De a valódi programozás innen indul:
    http://www.youtube.com/watch?v=d7l5Mw6GxLs&feature=player_embedded#t=777s

    VálaszTörlés
  5. Bezzeg Zoltán bátyánk most nem szólal meg, pedig pont az ilyen cikkeknél kellene aktivizálnia magát a vén medvének!

    TT

    VálaszTörlés
  6. TT

    Velorex a legelső hsz-ben leírta a legtöbbet, amit tehetsz úgy, hogy ne kelljen innen elköltöznöd, vagy tanyára vonulni elzárva a külvilág elől.

    Mazsola

    Mi a baj a videó 13. perce utáni résszel? Milyen programozásra gondolsz?

    Nekem elejétől végéig tetszett, így felrakom fészbukra és lájkolom. :)

    Anonymus

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a 13. perc után a LEHETSÉGES jövőkép programozására gondolt.

      Törlés
    2. Így van.
      Egyáltalán nem lehetetlen egy ilyen jövő, ezt nem vitatom. De miért kell ezt ijesztő képsorokba csomagolni? A sok FB-rajongó sokkszerű kijózanítására? Lehetséges, ez is egy módszer, bár én ellenzem.
      Azonban elég ezt a szervezetet megnézni, a logókat, a nevüket, meg ezt a határozott érzést a programozás terén és máris az jön ki, hogy nem túl őszinte a szándék (vagy ha őszinte is, mégis a fény helyett bevisz egy másik bokorba). PPP-nél is ezt látom. Alex Jonesnál is. Drábiknál is. Bogár Lacinál is. David Fullfordnál is. Ésatöbbi ésatöbbi.

      Törlés
    3. Gyerekek, ezek nem szubliminál üzenetek, hanem zseniális paródiák!
      Jellemző szociális viselkedésminták szatírái, kifigurázásai!

      Ilyeneket csak olyanok tudnak készíteni, akik már messze felülemelkedtek ezeken, és a jelenségek mélyére látnak, azokat egy magasabb, teljesebb szintről tudják szemlélni.

      Nem mindenki tudja elmagyarázni pl., mi a baja pl. a Twilight filmekkel. Nekik sikerült :D

      Vámpírkultusz - youtube.com/watch?v=WhSKEiGYlD0

      Az meg, hogy egy alkotásba ki mit lát bele, a befogadón személyiségén is múlik, nem csak a művész szándékaitól és eszközeitől függ.

      Ha az Antifaces nem egy megcsinált együttes, akkor egyszerűen arról van szó, hogy egy nagyon tehetséges és érzékeny srác így adja vissza az érzéseit arról, amit a jelenlegi kor (világkorszak) és körülmények kihoznak belőle. Én megelőlegezem neki, hogy nem szakemberek írják a szövegét és a zenéjét, valamint a képi ötleteket, amivel feldobja a klipjeit.

      Egyébként a kérdéskör passzol is a bejegyzés témájához, mert azt gondolom, hogy a jelen körülmények közé kényszerített tehetségeket a korszellem elviszi negatív irányba, és a tehetségük olyan formai elemeket kezd használni, amit ebben a korban maguk körül látnak.

      Az emo stílusirányzat is azért alakulhatott ki, mert a kor kitermelte magából, depresszióba taszítva a tehetséggel született, érzékeny fiatalokat.

      Azért ne szóljuk már le KennyTheOne-t! XD

      Árnyék Nélkül - youtube.com/watch?v=bFfFWPYAFlQ

      aszpirin

      Törlés
    4. Mazsola,

      Az Antifaces 3-4, velem egykorú(20-22 éves) srácból áll, akik képesek humorosan tükröt mutatni a mai átlag birkának. Régebbi videóikat is érdemes megnézni, szórakoztatóak és mellette van mondanivalójuk.

      Szóval nem kell mindenhol ördögöt hallucinálni, jön az magától is...

      Törlés
  7. TT!
    A valóban kedves felszólításodra reagálva:
    Vélem, még ma is, minden társadalmi nevelés, és elnevelés ellenére, a gyerekek jövőjére, életpályájára leginkább és alapvetően a családi minta hat.
    A jó vagy rossz példa!
    A példaadást, sajnos, alapvetően befolyásolja a család anyagi helyzete, amit meg az ország kiszolgáltatottsága motivál.., ezt viszont felülírhatja a család megfelelő intelligencia szintje...
    Gyz/p

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tapasztalatból bizonyíthatom, hogy az anyagi helyzetnek NINCS köze az erkölcsi példaadáshoz.
      Mi is megjártuk anyagilag a poklokat is, a gyermekeink ebből szinte semmit nem érzékeltek.
      Nem hinném, hogy a kettőt (erkölcs és anyagiak) összefüggésbe kéne hozni.
      Már csak azért is, mert ez pl. már egy szó nélküli példamutatás.
      Sz.

      Törlés
  8. Őszintén köszönöm mindenkinek a jó tanácsokat! Egyértelműen megjelöltétek a lényeget, miszerint egyedül a példamutatással lehet jó eredményt elérni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben folyamatosan alkalmazkodjunk a változó világhoz, és állandóan tanuljunk mi magunk is.

    TT

    VálaszTörlés
  9. A példmutatás és a szeretet nagyon fontos, de a szülők szerepe nem csupán annyi. Manapság a nyugati világban rengeteg olyan gyerek van, aki képtelen megküzdeni bármilyen nehézséggel (tanulás, konfliktusok meg ilyesmi), mert a szülők nem tanították önfegyelemre és nem segítettek felismerni lehetőségeit, azok korlátait és egyben fejlesztési lehetőségeit (amihez kell az önfegyelem), vagyis nem adták meg a gyereknek a lehetőséget, hogy tisztában legyenazzal, nem ő a világ közepe s az életben minden sikert (bármi is legyen az) ki kell érdemelni. Ezt nevezik a szakértők "királygyereknek", amit régebben úgy neveztek a józan eszű szülők, hogy "elkényesztetett gyerek". Ezentúl, a szülők szerepe az is, hogy minél több időt töltsenek a gyerekkel oly módon, hogy közben EGYÜTT minél több dolgot CSINÁLJANAK (nem csak beszélgessenek vagy együtt nézzék a tévét), mert nagy részben ezeken a közös aktivitásokon keresztül fejlődik minden aminek fejlődnie kell. Ezekről könyveket lehetne írni, de valóban a józan eszű szülőnek nincs szüksége könyveket olvasni és pszichológushoz járni, hogy ezeket magától rájöjjön. Persze, nehéz józan eszű szülő lenni, ha valahol őt is félrenevelték. Ergo, lehet úgy is adni sok szeretet a gyereknek, hogy közben teljesen el lehet bazilikázni a nevelését.

    mm

    VálaszTörlés
  10. http://www.novo-magazin.de/72/novo7226.htm

    mm

    VálaszTörlés