A jelenlegi EU szabályok szerint (direktíva 2004/35/CE), az ajkai timföldgyárnak kellene fizetni a "vörös iszap" katasztrófa által okozott összes kárért... csak hogy ez még sem így van, mert a magyar jogalkotó nem hozta létre azt az egyszerű kis magyar törvényt ami nélkül az EU szabály így nem értelmezhető nálunk. Most persze létre fog ez jönni, de mivel a törvény nem lehet érvényes visszamenőleg, ez már nem fog segíteni az ajkai katasztrófa esetében. Legalábbis ez derül ki az Európai Bíróság (Luxemburg) egy 2010 márciusi itéletéből.
Nem csak Bodri-kutyus sántít a vörösiszapban
Az Európai Bíróság olyan ügyben döntött márciusban, amely egy olasz olajfinomító céget és az olasz kormányt állított egymással szemben. Az olasz cég működése egy környezeti szennyeződést okozott és a cég nem volt hajlandó fizetni a károkért, mert nem lehetett bizonyítani, hogy hibát követett el. Ugyanis a jelenlegi környezetkárosítással kapcsolatos EU szabályzatot addig úgy értelmezték, hogy csak akkor fizet egy cég az általa okozott környezeti kárért, ha a saját hibájából keletkezett a kár, amit a legtöbb esetben nehéz és hosszadalmas dolog bizonyítani. A márciusi Európai Bíróság itélete ezt az értelmezést teljesen felrúgta: az itélet szerint nem kell feltétlenül, hogy egy céggel összekapcsolható környezeti katasztrófa a cég hibájából keletkezzen ahhoz, hogy a cégnek kelljen fizetni a kártalanításért: az itélet szerint az is elég, ha a károk bármilyen okból keletkeznek -akár a cég felelőtlensége miatt, akár "természetes" okok miatt-, de a cég működéséhez kapcsolódnak. Az ajkai katasztrófa esetén például, akkor is a gyárnak kellene állni az összes kártérítési költségeket, ha kiderülne, hogy nem követett el hibát, mint ahogy ezt állítják ma a gyár tulajdonosai. Csak hogy... ehhez még szükséges az is -az Európai Bíróság itélete szerint- hogy a katasztrófa idején az érintett állam rendelkezzen egy olyan törvénnyel, amely egyértelműen kifejti, hogy minden esetben a kárt okozó cég fizet, amennyiben egyértelmű a kár és a cég működése közötti kapcsolat.2010 március 9. óta hét hónap állt rendelkezésre, hogy figyelembe véve az Európai Bíróság történelmi döntését, a magyar jogalkotó létrehozza azt a szükséges és egyszerű törvényt amely most azonnal és egyértelműen az ajkai timföldgyár (vagyis a MAL) számlájára terhelné a katasztrófa költségeit. Március előtt nem lehetett létrehozni egy ilyen törvényt, mert akkor mindenki még úgy értelmezte az EU szabályzást, hogy csak a saját hibájából keletkezett környezeti károkért lehet felelősségre vonni egy céget. Az Európai Bíróság márciusi döntése után viszont minden európai országnak sürgőssé vált létrehozni azt a bizonyos kis törvényt, ami számára is lehetővé teszi az EU szabályzás új értelmezését. Sajnos ezt nem tette meg Magyarország és most már egy ílyen törvény hiányában csak akkor lehet elszámoltatni az ajkai gyár tulajdonosait, ha egyértelműen sikerül bizonyítani a gyár felelősségét a katasztrófában, kizárva például mindenféle "természetes" talajcsúszást a tározó alatt. Ez mindenképpen egy hosszadalmas pert jelent és tekintve az ilyen esetben szokásos konkrét bizonyítékok hiányára...
Kérdés, hogy miért nem hozta létre a szükséges törvényt a magyar jogalkotó március óta. Lehet, hogy nálunk senki sem vett tudomást az Európai Bíróság márciusi döntéséről? Mindenesetre, ha időben létrejött volna ez a kis törvény, akkor az ajkai gyár tulajdonosai tudomásul vették volna, hogy bármilyen okból bármilyen környezeti kárt okoz a gyár működése, mindenképpen nekik kell perkálni a károkért. Ebből természetesen azt a következményt vonták volna le, hogy sürgősen kell kötniük egy olyan biztosítást, amely akár több milliárd forintos kárt is képes fedezni. Mivel azonban nem jött létre az említett törvény, miért is siettek volna a gyár tulajdonosai egy ilyen nagyon költséges biztosítást kötni?
Az Európai Bíroság 2010 márciusi itélete, ügyszámok C-378/08, C-379/08 és C-380/08, megtalálható itt: http://curia.europa.eu/jcms/jcms/j_6/
Mézesmózes
Az Uniós törvények ma már több százezer nyomtatott oldalt tesznek ki, és sajnos nem (minden esetben) az alapvető élettörvényeket próbálják érvényesíteni.. Meglátásom szerint az EU-ban, de Magyarországon mindenképp már olyan törvények vannak életben, amik alapján ugyanazért a cselekményért megbüntethetnek vagy éppen felmenthetnek valakit, az aktuális hatalmi érdeknek megfelelően.
VálaszTörlésAz élet egyszerű törvényei számomra azt jelentik, hogy nem árthatunk másoknak, hogy mindenkinek aki erre a földre született joga van az életéhez és az életteréhez, hogy felelősek vagyunk a tetteinkért és így tovább. Leegyszerűsítve: ne tedd soha mással, amit nem akarsz magadnak...
Viszont ha a józan eszünkre hallgatnánk, nem működhetne az IGAZSÁGIPAR, ami nagyon jól él abból, hogy megosztja és egymásnak ugrasztja az egyszerű embereket, akik semmi mást nem akarnak, csak békében, nyugalomban élni...