A demokratikus opciók kikapcsolása

Érdekes cikk jelent meg az Oroszország Hangja hírportálon. Bár nem szokásom teljes cikkeket átvenni, most mégis megteszem, mert nagyon érdekes dolgokat feszeget, amiket lehet érteni így is meg úgy is... A média bizonyos fokú  állami kontrolljával abszolút egyet tudok érteni, de hogy a kormányzati lépés mögött valóban a nemzeti érdekeink állnak, abban egyelőre nem vagyok teljesen biztos...

 Fotó: EPA


Kovács László, az MSZP alelnöke a demokráciával, a sajtószabadság elvével és az európai normákkal ellentétesnek minősítette a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt. Rámutatott, hogy a pártatlan tájékoztatásnak alapfeltétele, hogy a közszolgálati médiumok a kormánytól, a pártoktól és a parlamenttől függetlenek legyenek. Viszont az új szabályozással egyértelműen a kormányoldal kapott előnyt, a civileket kiiktatták a döntéshozatalból, megszűnt a pályáztatás a vezetői tisztségekre.

A magyarországi kormánypárt, a FIDESZ Orbán Viktor kormányfő kezdeményezésére médiacsomagot fogadott el, amely szabályozza a tömegtájékoztatás tevékenységét. A közszolgálati televíziók, rádiók, hírügynökségek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellenőrzése alá kerülnek. Az NMHH vezetőjét a kormányfő nevezi ki, a többi tagját pedig a parlament, ahol a FIDESZ-nek alkotmányos többsége van. A szólásszabadság tekintetében az új szabályozás 20 évvel visszaveti Magyarországot - véli Nyilas Gergely, a Népszabadság munkatársa.

- A probléma az, hogy ebben a törvényben megvannak a lehetőségek a közszolgálati média fokozott ellenőrzéséhez. Ez a közszolgálati televízió, a közszolgálati rádió és az MTI. A főszerkesztőket a kuratóriumok választják, vagyis azok a szervek, amelyek az említett médiumokért felelnek, és itt ugyancsak biztosítva van a kormányoldal többsége. Az ilyen megfigyelői tanácsokban korábban megvolt a paritás. Éppen annak érdekében (miután ezek a törvények még 90-ben születtek), hogy egyetlen párt ellenőrzés nélküli hatalma sem térhessen vissza. De most, a törvénymódosítással lényegében visszatértünk ahhoz, amitől megszabadultunk 1990-ben.

Bauer Tamás professzor elmondta, hogy a közszolgálati média ellenőrzésére korábban is voltak társadalmi szervezetek. Az újdonság, amit az Orbán kormány bevezetett: megváltozott az elv, ami alapján kialakítják ezeket a szerveket.

- A kormánytól, a parlamenttől , a politikai pártoktól független média korábbi ellenőrzési rendszere helyett most új szervek keletkeznek ,amelyek a kormánypártnak vannak alárendelve. Ez a lényeg. Az új szerv, amely nem a különböző politikai erők kompromisszuma eredményképp jön létre, hanem egyetlen párt akarata alapján, jóval szélesebb ellenőrzési jogokkal rendelkezik. Miként fogja felhasználni a felhatalmazását, azt még nem lehet tudni, A sajtószabadságnak az a foka, amelyet 20 évvel ezelőtt sikerült megvalósítani,valójában eltűnik.

Lehet, hogy Orbán óhaja a média ellenőrzésének fokozására azzal magyarázható, hogy jelenleg Magyarországon talán a média az utolsó demokratikus intézmény, amelyet még nem ellenőriz a miniszterelnök és pártja - feltételezi Borisz Kagarlickij, a Globalizációs Problémák intézetének igazgatója.

- A hatalomra került jobboldal igyekszik maximálisan megerősíteni sikerét a magyar tömegtájékoztatás munkarendjének megváltoztatásával. A médiát most egy speciális tanács fogja ellenőrizni. Ez azt bizonyítja, hogy a kormány nem elég magabiztos, tart a sajtókritikáktól. A magyar hatóságoknak elég okuk van az aggodalomra, és a média fölötti ellenőrzés fokozásával igyekeznek magukat bebiztosítani.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki fiatal demokrataként kezdte pályafutását, a megváltozott körülmények között bizonyára szívesen kikapcsolna néhány demokratikus opciót. Csupán azért, hogy ezek ne zavarják őt a magyar nép javára végzett tevékenységében, ahogyan ő ezt értelmezi. A cél elérése érdekében Orbán kész nem demokratikus módon cselekedni- mondja Alekszej Vlaszov politológus.

- Szemmel látható a jelenlegi magyar hatalom törekvése, hogy teljesebben és szilárdabban ellenőrizhesse a közélet különféle szféráit. A magyar társadalomban komoly belső problémák vannak, és a hatalom ezt keményebb, hatékonyabb irányítási eszközök fejlesztése útján igyekszik megoldani. Ezeknek az eszközöknek egy része a nyugati demokrácia normái szerint nem nevezhető teljes mértékben demokratikusnak. Ezeket lépéseket Orbán Viktor miniszterelnök személyéhez kötik, akit hosszú ideig Magyarországon a demokrácia egyik élharcosának tartottak, és aki most új szerepben tűnik fel. Ez az erős politikus imágója, aki számára a hatalmat bíráló ellenzék és a média az állam és a civiltársadalom közötti együttműködésnek már nem a legkényelmesebb formája. Az elmúlt 15 évben nem egyszer a médiában közölt cikkek okoztak komoly válságot a kormányban, és ez láthatóan nem felel meg Orbánnak. De a párbeszéd nem jön létre, az ellenzéki tömegtájékoztatási szervek főszerkesztői nem egyszer állították, hogy fokozódik a nyomás a kormány részéről.

A magyar kormán nem demokratikus lépéseit illetően érdekes sajátosság, hogy ezeket az intézkedéseket demokratikus ügyrend keretében fogadják el. Erre hívta fel a figyelmet Nyilas Gergely, a Népszabadság munkatársa.

- Figyelembe kell venni, hogy elvileg mindez törvényes úton halad. Megvan a parlamenti többség. Volt választás, és ennek eredményét mindenki elfogadta. Semmiféle kétség nem lehet afelől, hogy a FIDESZ nyerte a választást. Minden törvényesen halad, de a következmények olyanok lesznek, hogy a demokrácia és a média szabadságának lényegét fenyegeti veszély.

Az Európai Újságírók Szövetsége is kinyilvánította álláspontját. A szervezet szerint az új magyar médiatörvény-tervezetre épülő jogszabály visszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében, „keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát, így a szólásszabadságot is". A törvény „nem felel meg a pluralizmus és a sokféleség európai normáinak", és az órát azokba az időkbe állítaná vissza, amikor Magyarország kommunista uralom alatt és a média állami ellenőrzésének árnyékában élt".

És egy másik rövid hír ugyanabból a forrásból:

Ez Európai Parlament óva intette az ukrán hatóságokat a cenzúra bevezetése miatt

Az Európai parlament képviselői felszólították az ukrán hatóságokat, hogy „mondjanak le arról a próbálkozásról, hogy bevezetik az országban a cenzúrát és nyomást gyakorolnak a sajtóra". A vonatkozó határozatot az EU legfőbb törvényhozó szerve munkájának zárónapján fogadták el.

„Az ország sajtóra vonatkozó törvényeinek teljes egészében meg kell felelniük az EBESZ szabványainak ezen a téren" - áll a dokumentumban. Ezenkívül a parlamenti képviselők „valamennyi, a sajtó- és a gyülekezési szabadság megsértésére vonatkozó jelentés tüzetes kivizsgálására szólítottak fel". A maga részéről Stefan Füle, az EU bővítési kérdéseivel foglalkozó biztos kijelentette, hogy „Ukrajna továbbra is kulcsfontosságú partner az EU számára". Véleménye szerint „az utóbbi időben a köztársaságban dinamikusan fejlődik a polgári társadalom".

Most akkor hogy is van ez? 

Forrás: Oroszország hangja