Olvasgatva a hozzászólásokat, láttam, hogy időnként előkerülnek az atomerőművek. Régóta érlelgetem magamban, hogy előveszem ezt a témát, ezért most egy rövid átvett bejegyzésben néhány érdekességet kínálok nektek olvasásra és megtekintésre.
Egy új MIT tanulmány azt javasolja, hogy az amerikai reaktorokból származó atomhulladékot először 100 évre egy átmeneti tárolóban helyezzék el.
A legtöbb amerikai reaktorban a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására helyezték a hangsúlyt, ezért csak annyi helyet biztosítottak a nukleáris hulladék számára, ami 10 év üzem alatt keletkezik. Az újrafeldolgozás azonban nem minden esetben történt meg és az erőművek köztes tárolási kapacitása mára szinte teljesen kimerült.
Az atomhulladék legnagyobb részét az erőművek pihentető medencéiben tárolják. A Fukushimában történt katasztrófa óta - ahol a megsérül 4-es blokk pihentető medencéiből elforrt a víz - nyilvánvaló, hogy ez az átmeneti tárolás túl kockázatos. Az MIT szakértői tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a kiégett fűtőelemek nyugdíjazása pihentető medencék nélkül nem megy teljesen. Csak ezekben lehet a bomlások során keletkező hőt ellenőrzötten elvezetni. A fűtőelemek öt év alatt hűlnek ki annyira, hogy ki lehessen őket emelni. A kihűlt fűtőelemeket a következő 100 évben átmenetileg egy központi tároló betonból és acélból készült biztonsági tartályaiban helyeznék viszonylagos nyugalomba. Ezzel elegendő idő állna rendelkezésre, hogy megtalálják a megoldást egy hosszú távú végtároló számára. Az átmeneti tárolásnak lenne egy előnye a végleges tárolással szemben: ha nő az urán ára, egy újabb újrafeldolgozás mellett lehetne dönteni. Így az atomhulladék egy energiahordozó tartalék lenne a nemzeti olajtartalékhoz hasonlóan.
A pihentető medencék kockázata azonban az újabb és újabb fűtőelemek miatt továbbra sem csökken, ha az öt évnél régebben tároltakat mindig eltávolítják, ezért az MIT szakértői olyan rendszerek fejlesztését szorgalmazzák, amelyek minden esetben - még akkor is, ha az erőmű áram nélkül marad - elegendő hűtővizet biztosítanak. A javaslat egy 1 milliárd dolláros kutatási programról szól, ami a jelenlegi amerikai atomkutatásra szánt összeg mintegy kétszerese.
Forrás: http://www.mernokbazis.hu/
Érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleges háborús konfliktus, természeti csapás vagy társadalmi összeomlás esetén, mikor a kimerült nukleáris fűtőelemek kezelése már nem lesz lehetséges, vagy nem lesz majd "elég jövedelmező üzlet" mi vár ránk... Eszembe jutott ennek kapcsán egy ide illő mondás: "nem győzhetsz, nem érhetsz el döntetlent, és még csak ki sem szállhatsz a játékból.."
velorex, ehhez azt hiszem nem kell kommentár. Elnézve az animációt szinte ösztönösen beindul az emberi gyarlóság, ahogy telnek a másodpercek még reménykedünk, hogy megúsztuk, de ez is hamar elszáll amint a felhő betakarja a térképet ahol éppen akkor tizenévesen voltunk. Majd egyszer lesz egy ilyen térkép fukushimáról is, meg a következőről, meg az azt követőről. Ez egy atomrulett, csak idő kérdése. Még akkor is szörnyű vállalásokkal jár az így megtermelt energia ha nincs baj, de baj mindig lesz, hol itt hol ott....Á.
VálaszTörlésIgen Árpi,
VálaszTörlésaz a baj, hogy már nem nagyon van visszaút...
Azért egy szavunk sem lehet, mert a Kárpátok sokáig kitartott. Főleg az első néhány igen keményen fertőzött napon. Emlékszem azt javasolták, hogy ne menjünk nyilt füves terepre pár hétig.
VálaszTörlésEgy saját történet.
Volt egy időszak, amikor egyszercsak el kezdett hullani a hajam. Eleinte szeszekkel, vegyszerekkel próbálkoztunk, eredménytelenül. Majd jöttek a durvább beavatkozások. Mondanom sem kell talán, hogy az orvosok nem találták az okát, pedig próbálták kiszűrni, és végigjárattak velünk minden lehetséges gócpontot: kivették a manduláimat, kihúzták a rossz fogaimat, már majdnem térdműtét következett (lehetséges gócpont?), amikor az egyik orvostól megkérdeztük: Csernobil? Mire ő: "...hm, valóban, hm, lehetséges. Igen, tényleg ez lehet az ok..." Talán egy vagy két évvel az esemény után történt mindez.
Na ő aztán leállított mindenféle további kínzásról, és felírt A vitamint. Rendbejöttem.
Tanulságos volt.
TT
A németek leállítják az uránium alapú erőműveiket és most a japán kormány is bejelentette, hogy vége a japán uránium-alapú atomerőmű korszaknak. Ez az jelenti, hogy mostantól minden ország valszeg csatlakozni fog. Az alternatíva a thorium 232 alapú atomerőmű: itt a nukleáris hulladék több ezerszer kevésbé radioaktív és az is csak rövid ideig. Kína már tavaly bejelentette, hogy ezentúl csak thorium-alapú erőműveket fog építeni.
VálaszTörlésA thorium technológia már az ötvenes évek óta ismert, de el volt titkolva volt a nagy közösségek előtt, mert a thórium-alapú erőművek nem termelnek plutóniumot (melléktermékként), az viszont szükséges a thermonukleáris bomba gyártáshoz...
Szóval, valamire azért jók voltak Csernobil és főleg Fukushima.
mm
A tóriumos atomreaktorokban is uránmag hasadásából származik a kinyerhető energia; U233-ból. A tóriumot először át kell alakítani U233-á, és akkor indulhat a nóta.
VálaszTörlés- Kétféle tóriumos lehetőség van elméletileg, és mindkettőt kutatták, fejlesztették már:
1. A megszokotthoz hasonló, szabályozott, önnfenntartó láncreakción alapuló mód, ami abban tér el a mostaniaktól, hogy a tórium a kiinduló üzemanyag.
2. Egy - a módszer lényegében is különböző - aminél nincs önnfentartó láncreakció, hanem állandóan kívülről indukálják a magreakciókat. Ez a Rubbia-féle "gyorsítóval keresztezett reaktor". Erről ígérgetik azt a sok bulvárosan szép és nagyszerű tulajdonságot.
Csakhogy: ennek technológiáját jórészt még ezután kéne kidolgozni, míg az első változathoz szinte minden készen áll, a működő atomreaktoroknak kb. a fele alkalmas volna az átállításra. "Szubkritikus" azt jelenti, hogy nincs benne láncreakció, nincs benne kritikus tömeget elérő üzemanyag. De: nem biztos, hogy meg lehet így csinálni, mert szubkritikus elméletileg ugyan, de nagyon közel kell lenni a kritikusság határához. És nem világos (a fejlesztőknek sem), hogy a működés közben nem válik-e egyszer csak kritikussá, és nem lép-e fel a láncreakció. Az viszont borzasztó nagy baj volna, ha egy láncreakció nélkülire tervezett építményben mégiscsak beindulna a láncreakció. Hiperszuper csernobili baleset lehetne.
Tehát: mégiscsak olyanra kell építeni, hogy biztonságos legyen akkor is, ha megindulna benne láncreakció. Igy viszont sok előnye elvész: ugyanolyan komoly szabályozásokat és biztonsági berendezéseket kéne alkalmazni benne, mint a mostaniakban. Ugyanolyan drága is lenne.
Maradjunk annyiban, hogy minden reaktor egy potenciális atombomba, teljesen mindegy, hogy mivel fűtik.
Caveman
Nem jók az információid Caveman. A thórium technológiát ugyan az amerikaiak nem fejlesztették ki teljesen, de a franciák igen. Nemrég Franciaország eladta a technológiát Norvégiának, aki pedig tovább árulja bárkinek és Kína már meg is vásárolta. A thórium alapú erőmű nem egy atombomba, mert más hőmérsékleten működik, azaz nincs igazán láncreakció lehetőség és főleg a nagyon csökkentett (intenzivitásban és időben) radioaktivitás szempontjából előnyös. Ráadásul a thórium nagyon olcsó, mert szinte mindenhol található. Ha esetleg vkinek uránium bánya részvényei lennének, jobb ha gyorsan megszabadul tőlük :)
VálaszTörlésmm
Persze a thórium technológia mellett egy nagyon nagy ugrás lesz mostantól a nap- és szélenergia fejlesztésben, illetve a már létező ilyen jellegű technológiák kivitelezésében. Magyarországon azonban nincs elég napsütés, sem elég szél, ezért nálunk várhatóan a geotermál és a biomassza fognak előnybe kerülni nagyon gyorsan és valszeg sosem fog felépülni egy második atomerőmű, még egy thórium alapú sem. Ami azonban a geotermál energiaforrást illeti, sajnos a legtöbb és a legjobb létező forróvíz kutakat már megvásárolták idegen (elsősorban izraeli) befektetők, úgy hogy ebből sem lesz már magyar energia mostanában. A geotermál erőmű technológiában nagyon jók az izraeliek egyébként, szinte csak a németek versenyezhetnek velük.
VálaszTörlésmm
mm
VálaszTörlésNincs szándékomban vitát nyitni a tórium vs urán erőművekről. Ha jobban utánaolvasol majd rájössz, hogy nem csak azért nem terjedt el, mert nem keletkezik plutónium. Ez csak egy érv a sok közül.
Más módon működik, mások a veszélyforrások. Igazad van abban, hogy kevesebb sugárzó anyag keletkezeik, rövidebb felezési idővel, de arról már nem írsz, hogy jóval erősebben sugárzik (gamma sugárzás) mint a kiéget urán rudak.
A tárolás itt is probléma, üzem közben szintén felléphet zavar, és rádioaktív anyag kerülhet a szabadba, hűteni pedig ezt is kell.
Nincs kellő tapasztalat a működéséről, még annyi sem mint az uránnal fűtött könnyűvizes reaktorokról. (Németországban egy tóriummal fűtött reaktorban pont Csernobil után 7-8 nappal történt egy üzemzavar, amiről nagyon nagy kuss volt. Nem tudni mennyi rádioaktív szennyezés jutott a szabadba, mert akkor tájt épp rá lehetett "kenni" Csernobilra.
Mindegy mit mondasz, a nukleáris reaktorok örök veszélyforrások lesznek, teljesen mindegy, hogy urán vagy tórium hajtja őket.
Caveman
mm
VálaszTörlésTe írkálsz postáéknál "mozes" néven?
Mi közöd hozzá, Te köcsög?
VálaszTörlésHarvester, mit jelentsen ez a kérdés?
VálaszTörlésmm
mm
VálaszTörlésCsak érdeklődtem. Nem kötelező válaszolni.
névtelen
Szopkijjagéccitttkikkérdezetttégedtekisbuhherrr...:P
És mi volna az amit mózes írkál Postának?
VálaszTörlésmm
Semmit. Csak láttam hogy "mozes" néven írkál ott valaki és gondoltam megkérdezem hogy te vagy e.
VálaszTörlésAbban igazad van, Caveman, hogy jelenleg nincs olyan nukleáris fisszióra alapuló energiatermelés, amely optimálisan biztonságos lenne. Például, ha a tórium erőműveket nem úgy építik, hogy kibírjanak legalább egy 9. erejű földrengést vagy olyan helyen építik, ahol szökőár pusztíthat, akkor ilyen erőmű is komoly károkat tud okozni a környezetben. És persze ott van a merénylet lehetősége és a nem megfelelő karbantartásból fakadó baleset. Talán egy forradalaom előtt állunk, ami a villamos energia termelését illeti. Itt van például ez az érdekesség most: http://www.avarositanya.hu/site/node/4305
VálaszTörlésmm
mm
VálaszTörlésEz csak egy a sok közül, ami érdemes lenne arra, hogy további fejlesztéseken menjen keresztül.
Valamiért mégsem szakítunk a jól megszokott szén, atom, gáz erőművekkel, no és persze a kőolajjal.
Mindenki tudja, hogy véges energiaforrások, de nem történik semmi érdemleges előrelépés.
Baromság az Otto-motorokat tovább fejleszteni, mert az elérte a határait, és a működési elve még most is ugyanaz, mint 100 évvel ezelőtt volt, mindössze a számítástechnika és a jobb minőségű anyagok felhasználása miatt vált korszerűbbé. Ennek ellenére súlyos milliárdokat nyomnak még mindig egy halott dolog fejlesztésére, amire meg valóban költeni kéne arra nincs pénz.
Szó se róla nagyszerű dolog a robbanómotor, de kőolajszármazék hajtja meg, bármilyen komputerizált is.
A szél és napenergia nem járható út, hacsak meg nem oldják az elektromos áram tárolását.
Szerintem is jól érzed, forradalmi változások előtt állunk, és talán nem is csak az áram termelés esetében. Ennek szükségszerűen be kell következni az elkövetkező 10-30 évben.
Caveman
Ez is egy komoly remény: http://kozzzold.blog.hu/2010/02/25/bloom_energy_mi_van_a_dobozban ...a technológia bizonyítottan működik, csak éppen nem tetszik az energialobbinak, mert egy "Bloombox" alapon működő erőmű veszélyeztetné a profitot. Bővebben a technológiáról itt: http://www.bloomenergy.com/
VálaszTörlésmm