Bevezetőnek csak annyit, hogy létezik egy bizonyos fórum, ahol igen tehetséges magyarok elmélkednek, sőt gyakorlatoztatják egymástól szerzett ismereteiket, különösen az alternatív energia felhasználás-kutatás témájára összpontosítva. Ehhez a fórumhoz csatlakozott egy olyan – vélhetően – emberi lény is, aki ismereteit már nem a bebetonozott tankönyvekből szerzi be (egyre több ilyen rohangál közöttünk). Néhány kérdést tettek fel ennek az illetőnek, aki megpróbált érthetően válaszolni rájuk, mely válaszok megérdemelnek egy kis ismeretséget, függetlenül attól, hogy hiszünk neki vagy sem. Íme:
Hogyan lehet a gravitációt legyőzni mágnesek segítségével?
Érthető, de kezdetben nem célszerű mágnesességgel foglalkozni mert belezavarhat, gondolj inkább a gravitációra önmagára. Ha mindent részletesen meg kellene indokolnom amit kérdezel, ahhoz beszéd közben több óra is nagyon kevés lenne, ezt hosszú ideig, évekig kell tanulni. Itt részletezni mélységeiben tehát lehetetlen, de igyekszem érthetően válaszolni.
Hadd próbáljam meg előbb elmagyarázni, miért nem tudtok ilyen gépet készíteni, mert sokkal fontosabb a miért nem, mint a hogyan kell. Mióta ismét elindultatok a nulláról, egy bizonyos szemszögből csak két jelentős tudományos ugrás volt. Az első, mikor elkezdtetek térbeli kiterjedésben, kiterjedésdimenzióban gondolkodni, ez manifesztálódott a fizikai felfedezéseitekben is. Ekkor jelent meg a kerék, a vödör, evőeszközök tehát olyan dolgok (elő-gépek) amik még nem összetett rendszerek voltak, tehát csak térbeli mozgást végeztetek velük. Később mikor megkívánta a fejlődés, akkor a gépeitekben megjelent az idő is, ez a szakasz a mai napig tart és nemsokára véget ér. Ezekben a gépekben már egyszerre (időben egyszerre tervezitek a kettőt gondolatban) értelmezitek a térbeli elmozdulást és az időt, tehát össze tudtok hangolni alkatrészeket és azok mozgásait, ilyen szempontból semmivel sem fejlettebb egy középkori mechanikus óra, mint egy mai részecskegyorsító, a kettő között egyedül a rendszer komplexitása változott. A mai fizikusok is ugyanígy gondolkoznak, elméleteket fektetnek le amikben fogják a kiterjedésdimenziókat, és azonosan kezelik az idővel, pedig a kettő egymástól különböző. Vannak különböző típusú dimenziók, az idő és kiterjedésdimenziók (3, 4, 5, n dimenziós terek) az első kettő, jelenleg a fizika ezzel dolgozik, a probléma viszont ugyanaz mint a két ugrás között: az elsőnél még képtelen volt az emberi elme egyszerre (egyszerre) értelmezni az időt és teret, és nem látjátok, milyen lehetőségek vannak még, ehhez ismét egy magasabb dimenziós tudat kell. A tudomány ma tehát két típusú dimenzióban gondolkozik egyszerre - idő és kiterjedésdimenziók - én pedig ötben (ezt elég nehéz olyan személynek magyarázni, akinek nincs róla fogalomképe) ezek az idő, kiterjedésdimenziók, strukturális mélység, fraktáldenzitás és a materializációs szintek, magyarázom majd amit most szükséges. Nem olyan régen viszont jött egy német fizikus, aki azt mondta, nincsen fix pont, minden relatív, és kihúzta a tudomány lába alól a talajt úgy, hogy az utána kénytelen volt az SI mértékegységekbe kapaszkodni, hogy ne essen el.
Az alapozás után már jöhet a válasz is:
"Szerinted az állandó mágnes ill. annak erőtere energiát képez?"
Energiát képez-e a mágneses tér? Igen, az maga az energia, pusztán mozgás ami látszólagos tömeget generál. Néhányan az utóbbi évtizedekben megsejtették már, hogy az erővonalak valójában spirális pályán fénysebességgel mozgó részecskék, spirális mozgást pedig úgy képezünk, hogy elindítunk fix kerületi sebességgel körpályán egy részecskét, majd a középpontját a forgására merőleges irányban elindítjuk mozgás közben úgy, hogy egy a részecske egy kerületi fordulata alatt az arra merőleges elmozdulás a kör kerületével megegyező hosszúságú legyen, így a részecske térben haladva szabályos spirált ír le. Az energiáját szabályos mozgási energia képlettel tudjuk megadni, egyszer halad a kör kerületén egy szabályos sebességgel, tömeget és sebességet 1 egységekben számoljunk, mert minden relatív és csak így van értelme E1=1/2m*v^2 = 1/2*1 = 1/2, így egyszer egy egységnyi energiánk lesz, majd ehhez hozzáadjuk a hosszirányú elmozdulásának energiáját is, ami szintén E2=1/2m*v^2 = 1/2, az összes energiája amivel rendelkezik tehát E = E1+E2 = 1/2+1/2 = 1. Alakítsuk vissza most ezt az eredményt, az összes energiát egy energiaképletté, hogy az eredmény 1 legyen, azaz 1/2m*v^2 = 1. Egységekben gondolkozunk és tudjuk, hogy az 1 egységnyi fénysebességet nem léphetjük túl, ezért a részecske tömege fog változni, hogy az eredmény 1 maradjon, azaz megkapjuk az E = 1m*v^2 eredményt, az eredmény pedig helyesen E = 1*1 = 1 lesz. Itt egyszerűen egyszerűsítünk és lecseréljük a sebességet fénysebességre, egyenletünk tehát a híres E=m*c^2 formát ölti, de az igazán érdekes az, hogy mit csináltunk. (Értelmezheted ezt a spirális mozgást egy hibrid longitudinális-transzverzális hullámnak is, persze csak akkor, ha olyan képletekbe szeretnél bonyolódni, mint Einstein, ő ezt a tulajdonságot nem vette észre, egy ennél is sokkal nehezebb úton haladt. Magyarázz úgy, értelmezz úgy ahogy neked a legkényelmesebb, nincs megkötve a kezed.) Itt nem egyenletből kaptunk eredményt, hanem eredményből kaptunk egyenletet. A mozgási energiát ismeritek Newton óta, az E=m*C^2 képlet mégis csak 1905-ben jelent meg - ugyanazt az egyszerű Newtoni mechanikát alkalmaztam arra a kvantumrészecskére, mint egy tömör vasgolyóra is alkalmaznék - és ugyanazt az összefüggést (és nem törvényt) alkalmaztam kvantumszinten, mint ezen az anyagi szinten. Tehát minden összefüggés amit eddig csak kvantumszinten tartottak lehetségesnek, az lehetséges fizikai szinten is, pusztán a képlet eltolt strukturális mélységével. Melyik képességre vágysz jobban, hogy a képleteid, a fizikai "törvényeid" határozzák meg a lehetőségeidet, vagy a szabadon kitalált végtelen lehetőségeid arcára formáld a képleteid?
"Igaz-e az, hogy szubatomi szinten az anyag elveszti korpuszkuláris (részecske) jellegét és marad a puszta energia megfelelö elrendezésben?"
Igaz is, meg nem is, mert minden a megfigyelőtől függ, ez a strukturális mélység. Egy olyan relatív világban létezel, ahol fogalmad sincs, nem tudod megállapítani a környezetedből éppen hol vagy. Itt te, mint megfigyelő nem kiterjedésdimenzióban, térben mozdulsz el, hanem a világ anyagi összetettségi szintjein vizsgálsz dolgokat, felfelé és lefelé haladva, ahol minden szint a felette lévő kicsinyített, vagy az alatta lévő nagyított mása, mint egy fraktál. Az egyik paradoxon az elektron és maga a fény részecske-hullám kettőssége, erre a kettős rés kísérletnél jöttek rá a kutatók. Még lejjebb haladva a szintek legalján (aminek valójában nincsen legalja) azt feltételezik, hogy ott már minden pusztán hullám, energiahúrok, de ez csak egy olyan illúzió ami abból adódik, hogy a megfigyelő nagyon "magasan" van a struktúrán, ezért tűnik az elektron is egyben részecskének, és egyben hullámnak. A fizikusok bizonyítottnak látják azt, hogy lefelé haladva kvantumszint felé a fizika szabályai megváltoznak, ahol már nem a gravitáció a domináns erő, de nem gondolnak arra, hogy felfelé haladva új kozmikus erők jelennek meg már a csillagrendszerek és galaxisok szintjén is, és mindent a gravitációval próbálnak magyarázni - ilyen például a CSL-1 "részecske-hullám kettősség" egy galaxisnál, 2003-ban ezt fel kellett volna ismerni. Nem gondolkozik el rajta egy elektron, hogy milyen erők tartják össze az élő sejtet amiben létezik, és nem gondolkozik el egy bolygó sem azon, hogy milyen erők tartják össze a galaxist, amiben helyet foglal. Az a probléma tehát, hogy SI mértékegységrendszert használunk, amivel kizárólag ehhez a strukturális mélységhez viszonyítunk mindent. Mindkét irányban hamar kifogyunk a számjegyekből, és egyre pontatlanabb lesz minden számításunk is a szinteken felfelé-lefelé haladva. De ott van például a kör problémája, ami a fraktáldenzitás miatt van, a kör ugyanis egy végtelenbe tartó, mégis önmagában végződő szabályos fraktál, egy olyan struktúra aminek bármilyen kis részének duplázásaival és elforgatásaival felépíthető önmaga, nem határozhatsz meg fix értéket, PI-t egy fraktálra, nem rögzíthetsz értékeket relatív rendszerben. Vagy maga a kör fokbeosztása, a 360°. Ezt nem tudjátok használni mert nincs olyan szerkesztés a geometriai rendszeretekben, amivel egy kör 360 egyenlő részre osztható. Nem azért mert ügyetlenek vagytok, hanem azért mert ebben az SI rendszerben a megoldás matematikai képtelenség - ez azért van, mert a 360° egy szellemileg fejlettebb korból maradt fenn ahol a rendszerben tudták értelmezni, azóta használják is de ma már egy egyetemi oktató sem tudja megindokolni, miért alkalmazzák mikor szerkeszthetetlen - ugyanúgy, mint a radián, ami szintén csak egy közelítő érték, mert a PI az alapja. Kérdezd meg erről akármelyik egyetemi oktatót, nem fog tudni rá válaszolni. Minden SI mértékegységünk minden szinten hibás, de ezen a szinten van, ami tűrésen belül használható.
"Ha igen, akkor honnan származik a fennálló elrendezésű energiacsomók szerkezeti felépítése (elektronok, protonok, neutron stb..)..."
A szerkezeti felépítés onnan ered, hogy minden struktúra a tökéletes geometriára törekszik abban a dimenzióban, amiben manifesztálódni képes, mivel máshogy képtelen megtenni azt. Az univerzumban minden kettős, és minden mozog, mivel az energia mozgás, mindent az energia manifesztál, kezdve a négy őselemmel, amiből az egész világ felépül. Mivel minden kettős és az energiából csak egy van, így az megduplázza önmagát, önmagának a párja lesz, mozgásba lendül és felépíti a 4 elemet, sorrendben a videón az Energia, Levegő, Föld, Víz és Tűz - ismerd fel benne amit írtam, asszociálj, ehhez a geometriához a zenének is köze van, a hangoknak -
http://www.youtube.com/watch?v=5NJ-iqC6DMc
"...mi az az erő (ha erőről van szó) ami ezeket megőrzi az adott alakzatban, hogy ne alakuljon ki idővel az egész anyagtömegből egy homogén massza, amiben már semmilyen folyamat nem zajlódna le soha többé?"
Ez az erő neked az energiamegmaradás sérülése, nekem pedig az energiamegmaradás helyessége, megfigyelők vagyunk. Figyeld meg azt, hogy ahogy haladsz lefelé a strukturális mélységen - anyag, molekula, atom - az erő ami összetartja a rendszereket egymáshoz viszonyítva annál nagyobb - gravitáció < kötések < magerők. Ez csak úgy lehetséges ha az energiamegmaradás sérül, és plusz erők jelennek meg lefelé haladva, tehát az a plusz erő minden szinten jelen van, ugyanúgy az anyagin mint nagyon nagyon mélyen, ami a nullponti energia illúzióját kelti. Nullponti energia nincsen mert a mélység végtelen, nincs olyan, hogy nullpont, de a folyamat bárhol lemásolható ami gyorsulásban jelenik meg. Viszont ha valami neked, mint megfigyelőnek látszólag magától gyorsul és az energiamegmaradást sem akarod sérteni, akkor feltételezni fogsz egy rejtett plusz tömeget, ami a gyorsulást adja. Ezt úgy hívják: sötét anyag, nem látják de feltételezik, hogy ott van, mivel a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben kiderült, hogy 400-szor több tömegnek kellett volna lennie a halmazban a távcsővel megfigyeltnél, hogy a mért sebességhez biztosítsa a belső gravitációs erőt. A valóságban az energiamegmaradást úgy tudod gyakorlatban az asztalodon sérteni, hogy vagy
- két testtel mozgatod egymást akár a gravitációt, akár a mágnesességet használva
- vagy egy testet használsz, és a másikat helyettesíted egy kényszerített pályával - mivel maga a pálya geometriája, a forma ugyanolyan energiát tárol "kötött" állapotban, ami az időben folyamatosan szabadul fel és kerül át a pályán haladó golyóra, mint a egy feldobott testre ható gravitációs erő a holtpontján
Galaxisoknál az első eset áll fenn, míg asztalon a második az egyszerűbb, felesleges komplex rendszerekkel kísérleteznetek. Ha egy ilyen rendszert megépítesz és nem érted mélységeiben a folyamatot akkor vagy azzal fogod indokolni, hogy az az energia a nullponti energiából van, vagy azt, hogy a semmiből állítottad elő, tehát nem hiányzik sehonnan. Ezt állítod te, mint megfigyelő, én pedig mint egy másik megfigyelő, ezen a ponton jósolni fogok. Kutatók azt mondják, hogy lehetetlen ilyen gépet építeni, mert az energia mindig hiányozni fog valahonnan, legfeljebb egy-egy formáját nem veszed majd észre. Az a paradox helyzet állt elő, hogy valóban energia jelenik meg, és nekik is igazuk van. A gépeden viszont megfigyelheted, hogy te egy zárt rendszert építettél. Ha egy zárt rendszerből energiát húzol elő, akkor a rendszert belülről egy folyamatos, egy vektorral leírható erőhatás fogja érni, amiről az látszólag magától elmozdul majd a térben. Ezt pedig úgy hívják: Sötét energia, amit szintén nem látnak, csak egy gravitációs erővel ellentétes hatású erőként értelmeznek, mivel minden megfigyelt galaxis látszólag magától gyorsul egymástól, így működnek a gravitációs hajtóművek. Ha meg kellene tervezned egy csészealjat, mennyire magától értetődő dolog lenne, hogy az a generátor amivel a korlátlan energiát előállítod magadnak, mellékhatásként még fel is emeli a hajót. Amit tehát mozgásból elveszel, mozgásban kapod vissza, mindig több energiád lesz mint amire szükséged van, ha két ilyen zárt rendszer vektorait egymással szembefordítod, akkor a generátorod egy helyben fog állni, miközben energiát nyersz vele.
Ezt vagyok képes látni mert relatív megfigyelő vagyok. A megfigyelőket Einstein vezette be, és egyenértékűnek tartotta őket. Igaza volt a maga relatív szemszögéből, de ha mégis többet akarsz látni, akkor gondolkozz úgy mint én, mert csaltam. Te egy megfigyelő vagy, én pedig ennél a példánál két megfigyelő vagyok egyszerre, tehát több dimenzióban, egyszerre értelmezem a folyamatokat, ahol az energiamegmaradással a komplex szemszögemből semmi probléma nincsen. Ez csak azon múlik, hogy az elméd képes-e feldolgozni az egyszerre több irányból kapott információt.
Ha ezt a gondolkodást meg szeretnéd tanulni, ne csak a fél agyadat használd, gondolkozz a bal és jobb agyféltekéddel egyszerre, gondolkozz 100%-os agyműködéssel. Használd egyszerre a logikus és absztrakt gondolkodásod, ez bárki számára megtanulható. Gyakorolj hozzá például rajzolni, rajzolj egyszerre két kézzel szabályos de különböző geometriai formákat. Zongorázz, olyan dolgokkal töltsd az időd ami mindkét kezed együttes használatát igényli, vagy egyszerűen csak tanulmányozd a szakrális geometriát, ami szintén egy egyszerre két agyféltekés elfoglaltság.
Az univerzum tömegére és életkorára végzett összes megállapítás a sötét anyag/energia miatt hibás, a hiba csak a tömeg tekintetében 35-40000%-os - a szám nincs elírva. Ez nem kicsi hiba, ez óriási hiba.
Sector7! Te hová tartozol? Földön kívüli vagy?! :)
Földönkívüli? Dehogy, egy olyan szerepjátékban vagyunk ahol a ti karakteretek kardforgató az enyém pedig mágus - persze fehér :) - a program szabályai rám is érvényesek, csak én közben egymással formálom őket, egyszerűen ennyi a különbség.:) Azt sem mondom, hogy hallgassatok rám mert a ti szemszögetekből nem tudjátok eldönteni, hogy amit mondok igaz, vagy sem.
Ez a fajta gondolkodásmód nagyon lenyűgöző, sok-sok értékes megfogalmazást hordoz magában az energiáról, anyagról, tömegről, formákról alkotott tudásunkról, újszerű megvilágításban. Mindig azt gondoltam, a fizika, geometria már minden klasszikus törvénye ismert, csak apró hiányosságokat kell pótolni, és kész egész lesz. Ez már biztosan nem így van, folyamatosan változó a mindenségről alkotott elképzelésünk, a tudomány rengeteg új felfedezéssel szinte nap mint nap lep meg bennünket.
Örülök annak, hogy akadnak olyanok, akik mélységében is jól ismerik mai világunk alapjait, és messzebb látnak, nem csak 3D-ben zárva…
Örülök, ha értékesnek találjátok amiket közlök. Hogy jobban értsétek megmutatom, hogy mi az a strukturális mélység. Amit ti láttok kísérletezés közben, az ez:
Amit én látok tervezés közben, az pedig ez:
Ezeket a szimbólumokat egyáltalán nem dísznek találták ki, a gond az, hogy olyanok magyaráznak beléjük misztikus dolgokat, akik egyáltalán nem értenek hozzá. És ha már ezt a képet megmutattam akkor menjünk tovább, kísérteties a strukturális hasonlóság és logika ezekkel, nemde?
-------------------
Itt befejezem Sector7 tudásának ismertetését. Ha nem is hiszünk el mindent, amit írt, azért egy valamit ne felejtsünk! Minden rendszer egy nálánál nagyobb rendszer része, és a sor végtelen. Utazók évtizedek óta próbálják kijavítani alapvetően hibás elképzeléseinket a világról, de olyan finom módszerekkel rávilágítva a valóságra, melyek nem nagyon befolyásolják a fejlődésünket, viszont ráterelhetnek a helyes útra. Ilyenek kifinomult módszerek pl. a gabonakörök is. Ezek – ha éppen nem valami szenzáció-hajhász farmerek követik el – sok információt tartalmazhatnak.
Azonban mivel úgy tűnik még így is nagyon kevesen vannak, akik ezekből értenek is valamit, és hasznosítanak is, ráadásul ha „felülről” próbálkoznak – kormányok szintjén - akkor örökké falakba ütköznek, ezért szerintem eldöntötték, hogy a „legaljáról” kezdik meg a tanítást.
A fórumokon. A hétköznapi embereknél…
Forrás:
http://k-forum.extra.hu/e107_plugins/forum/forum.php
Ajánló: Az Értelemmel Tervezett világ:
http://ertem.hu
TT
