„Ez háborút jelent” – kommentálta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön délelőtt hozott másodfokú határozatát.
Igen ez háborút jelent, de nem mi indítottuk ezt a háborút. Nem mi, adófizető és dolgozó emberek! Ráadásul ez a háború hadüzenet nélkül lett megindítva. Háborúkat nem csak fegyverrel, tüzet okádó fegyverrel lehet vívni. Mára már bebizonyosodott, hogy a pénzügyi kivéreztetés sokkal hatásosabb és olcsóbb…
2011. december 15-én Budapesten a Magyar Köztársaság Kormánya és a pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői között zajló egyeztetésekről készült jegyzőkönyv szerint a kormányt Dr. Matolcsy György miniszter és Pleschinger Gyula államtitkár képviselte. A Magyar Bankszövetség képviseletében Dr. Patai Mihály elnök és Gyuris Dániel alelnök volt jelen, a Magyar Bankszövetség kibővített Elnökségének egyetértő támogatásával: AXA Bank, Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., ERSTE Bank Zrt., FHB Bank Nyrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt. és Magyarországi Volksbank Zrt.
A tárgyalás apropója a devizában nyilvántartott forint alapú hitelek végtörlesztési szabályainak kidolgozása volt. Nagyon fontos megérteni végre mindenkinek, hogy ezeknek a hiteleknek a pontos megnevezése a következő: Devizában Nyilvántartott Forint Hitelek! Ez kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megértsük miről van szó, enélkül az igazságot keresni nem lehet! Ezek nem deviza hitelek és sem nem devizaalapú hitelek, mint oly sokszor elhangzik. Ugyanis a deviza hitelek jól körülírt és egyértelmű kölcsönök, ahol a kifolyósított pénzösszeg neme nem forint és a törlesztések sem forintban történnek. Tehát a mi esetünkben semmiféle képpen sem beszélhetünk deviza hitelekről. Ennek ellenére, – most kapaszkodjon meg mindenki, – a fent említetett jegyzőkönyv 18, azaz tizennyolc alkalommal említi deviza-hitelnek, minden olyan esetben ahol a kormány kötelezettségvállalása felmerül. Mindössze egyetlen egyszer említi helyesen – egy alcímben – devizában nyilvántartott jelzáloghitelnek a negyedik oldalon.
El tudják Önök képzelni, hogy a bankok képviselőinek ez fel sem tűnt, – hogy emberek álljunk meg egy szóra, itt valami olyasmiről folyik a tárgyalás ami nem is létezik – úgy ahogy a szezon meg a fazon nem ugyanaz, a devizahitel és a devizában nyilvántartott forint hitel sem ugyanaz. Itt most Magyarország Kormánya és a Bankok közötti tárgyalás jegyzőkönyvéről beszélünk, nem piaci kofák beszélgetéséről Tovább az eredeti cikkhez >>>
Igen ez háborút jelent, de nem mi indítottuk ezt a háborút. Nem mi, adófizető és dolgozó emberek! Ráadásul ez a háború hadüzenet nélkül lett megindítva. Háborúkat nem csak fegyverrel, tüzet okádó fegyverrel lehet vívni. Mára már bebizonyosodott, hogy a pénzügyi kivéreztetés sokkal hatásosabb és olcsóbb…
2011. december 15-én Budapesten a Magyar Köztársaság Kormánya és a pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői között zajló egyeztetésekről készült jegyzőkönyv szerint a kormányt Dr. Matolcsy György miniszter és Pleschinger Gyula államtitkár képviselte. A Magyar Bankszövetség képviseletében Dr. Patai Mihály elnök és Gyuris Dániel alelnök volt jelen, a Magyar Bankszövetség kibővített Elnökségének egyetértő támogatásával: AXA Bank, Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., ERSTE Bank Zrt., FHB Bank Nyrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt. és Magyarországi Volksbank Zrt.
A tárgyalás apropója a devizában nyilvántartott forint alapú hitelek végtörlesztési szabályainak kidolgozása volt. Nagyon fontos megérteni végre mindenkinek, hogy ezeknek a hiteleknek a pontos megnevezése a következő: Devizában Nyilvántartott Forint Hitelek! Ez kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megértsük miről van szó, enélkül az igazságot keresni nem lehet! Ezek nem deviza hitelek és sem nem devizaalapú hitelek, mint oly sokszor elhangzik. Ugyanis a deviza hitelek jól körülírt és egyértelmű kölcsönök, ahol a kifolyósított pénzösszeg neme nem forint és a törlesztések sem forintban történnek. Tehát a mi esetünkben semmiféle képpen sem beszélhetünk deviza hitelekről. Ennek ellenére, – most kapaszkodjon meg mindenki, – a fent említetett jegyzőkönyv 18, azaz tizennyolc alkalommal említi deviza-hitelnek, minden olyan esetben ahol a kormány kötelezettségvállalása felmerül. Mindössze egyetlen egyszer említi helyesen – egy alcímben – devizában nyilvántartott jelzáloghitelnek a negyedik oldalon.
El tudják Önök képzelni, hogy a bankok képviselőinek ez fel sem tűnt, – hogy emberek álljunk meg egy szóra, itt valami olyasmiről folyik a tárgyalás ami nem is létezik – úgy ahogy a szezon meg a fazon nem ugyanaz, a devizahitel és a devizában nyilvántartott forint hitel sem ugyanaz. Itt most Magyarország Kormánya és a Bankok közötti tárgyalás jegyzőkönyvéről beszélünk, nem piaci kofák beszélgetéséről Tovább az eredeti cikkhez >>>