TUDÓSÍTÓNK ABSZURDISZTÁNBÓL...

A mai abszurdisztáni híradóból: megszökött a Cozma-ügy negyedrendű vádlottja. A jó madár öt évet kapott júniusban társtettesként elkövetett testi sértés miatt (ami természetesen nyomban fel lett lebbezve)… és aztán szépen hazamehetett. Csupán azt kötötték az orrára, hogy nem szabad elmenni otthonról („lakhelyelhagyási tilalom”). Bizonyára valami félreértés történhetett, mert az illető naná hogy elment otthonról, még pedig annyira, hogy azóta sem tért vissza. Akkor most mi van? Annyira zsúfoltak a börtönök, hogy már az öt évre itélt cápát is várólistára kell tenni, nem csak a néhány hónapra itélt kishalakat? Vagy talán a fellebbezés miatt maradt szabadlábon a jóember? Na de általában csak akkor helyeznek egy vádlottat „lakhely elhagyási tilalom” alá, ha nem áll fenn a veszély, hogy lelépjen… ja, hogy senki sem gondolhatta, hogy egy erőszakos bűncselekmény (gyilkosság) ügyben öt éves fegyház ítélet után valakinek (nem éppen egy ártatlan szűzleánykának) eszébe juthat elpárologni az ítélet megerősítése előtt? A kisújjam is tévedhet, de most azt sugallja, hogy sem az első, sem a második magyarázat az igazi. Marad tehát… de inkább nem mondom, nehogy a végén még rács mögé kerüljek valamilyen rágalmazási váddal, főleg hogy nekem tuti nem járna a házi őrizet.

link

ITT AZ ŐSZ, FOLYTATÓDIK A NAGY ÁLLAMBONTÁS.

Janikám, zseniális ez az "állam méretreszabása" szlogen!

Csak ámulok és bámulok hogy mindenki milyen rutinosan játsza már a szerepét a magyar politikai cirkuszban. Orbán bejelenti hogy nagy baj van, az utolsó három hónapban váratlanul át estünk a versenyképes gazdasági paradicsomból egy aggasztóan válságos állapotba –természetesen a világválság miatt, naná mijazhogy!- és a többi párt erre egyhangúan azt feleli, hogy „mi tudtuk, mi megmondtuk, ez a gazdasági politika katasztrófához vezet”. Az átlagember számára nem igen tűnhet fel, hogy az egész összehangolt nyavajgás egy több párti politikai koreográfia aminek a célja előre megindokolni az állambontás folytatását. Hirtelen a hatalom hagyja, hogy az általában kisminkelt munkanélküliségi statisztika kicsit növekedjen (sőt, erre most Orbán különösen rá is mutat!) és azzal riogatja a pórnépet, hogy száz milliárddal rövidebb az állami bevétel a vártnál és, hogy ezt mindenképpen gyorsan kompenzálni kell az állam „méretre szabásával” (így nevezi Orbán az állam leépítését). Valóban minden e körül forog: az állam „méretre szabása” vagyis az állam leépítése, ahogy ez meg van írva a nagy globalizációs liszaboni szerződéses könyvben (és még világosabban a ciánmérgező bölcsek jegyzőkönyveiben). Ezt kell előre kimagyarázni a pórnép felé, nehogy olyan érzése támadjon, hogy egy kitervelt rombolási művelet folyik az orra alatt.

Szlogenkirályunk...

Most hát, „mivel az utóbbi három hónapban aggasztóan romlottak a gazdasági mutatók”, nincs mese, „méretre kell szabni” az államot, különben tovább nő a munkanélküliség és újjabb adókat kell bevezetni. Jól ki van ez találva és minden parlamenti párt részt vesz a színjátékban azzal hogy nem figyelmezteti világosan szavazóit a lényegről: ismét beindul nagy gőzzel az SZDSZ-MSZP által indított állambontás. A hisztéria a visszafizethetetlen államadósság törlesztésének elkerülhetetlennek bemutatott felgyorsítása (minek, ha már úgy is visszafizethetetlen?) és most a „váratlan-hírtelen-aggasztó gazdasági mutatók” körül nem más célt szolgálnak, mint az állam további leépítésének az indoklását.

Mi várható a következő hetekben, hónapokban, ami az állam leépítését –bocs „méretre szabását” illeti? Természetesen folytatódnak a korház- és iskolabezárások (amiket persze nem illik így nevezni, hiszen csupán „összevonásokról”, "átszervezésekről" meg ilyesmiről van szó), egyéb állami támogatások elmeszelése, állami és önkormányzati ingatlanok elherdálása miután gyakran az adófizetők pénzéből lettek felújítva (mint például most éppen Szigligeten az eddig irodalmárok alkotóházaként működő Eszterházy kastély, amiből hamarosan kaszinó vagy/és luxus szálloda lesz), az önkormányzati tulajdonban lévő vízművek átjátszása a vízmultik kezére (ezért is kell ellehetetleníteni előzőleg az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, gyakran a fideszes önkormányzatok közreműködésével), de most napirenden van a MOL teljes privatizálása is.

Nemrég ötszáz valamennyi milliárdért vásároltuk vissza az orosz állam tulajdonába került MOL részvényeket (húszvalamennyi százalékot), ezzel tovább növelve az államadóságunkat, mivel IMF hitelből lett kifizetve a számla (amit aztán mi, a pórnép, törlesztgethetünk ad eternam). Orbán az energiafüggetlenség visszanyerésével indokolta a költekezést (anélkül, persze, hogy megkérdezte volna a fizető pórnép véleményét), de máris szó esik hívatalos körökben arról, hogy a visszamagyarállamosított részvények hamarosan ismét eladásra kerülhetnek, amennyiben a költségvetési hiány igényli (naná, hogy fogja!). Párhuzamosan arra is nagyon sok pénzt költöttünk nemrég, hogy ki legyen pofozva az Adriái kőolajvezeték (a „Barátság” vezetéke) és mivel várhatóan a MOL kapni fog a líbiai kőolajkutakból -jutalom közreműködésünkért a nátós mészárlásban- a vállalat Közép-Európa nagy energiatrösztje lesz. Az az európai multinacionális energiavállalat, amely meg fogja szerezni a MOL részvényeket a magyar államtól, egész Közép-Európa energia ellátását fogja irányítás alatt tartani és ezt elsősorban a jelenlegi magyar kormánynak és a magyar adófizető "önkéntes" közreműködésének köszönheti majd. Miért van az, hogy ilyenkor mindig egy bizonyos „vörös pajzs” képe villog a kis fejemben? 

Hasznos olvasnivaló

JOBBIK: EGYRE HOMÁLYOSABB A KÉP.

Három nappal ezelőtt jelent meg a Jobbik honlapján egy interjú Varanyi Sándorral -"Bizonyítékok a süllyesztőben"- amiben a debreceni Jobbik alelnöke kiborítja Kósa Lajos városvezetéséhez kapcsolódó kétes pénzügyi ügyletek bilijét. Állítólag (mondhatnám, mint szokásos) milliárdokról van szó. A Jobbik alelnöke szerint, amint olvasható az interjúban: „Szigorú kontrollal és a szabálytalanságok felderítésével tudjuk előremozdítani a város ügyeit. Szisztematikusan minden korrupciógyanús ügyben vizsgálatot indítunk.” Az interjút követő napján mit ad Isten? Varanyi lemond a Jobbik alelnöki posztjáról… Indoklás? Nuku. A lemondási levél Posta Imre blogján olvasható. Mit jelentsen ez?

A nemzetek bontásához szükséges szerszámok...

Elképzelhető, hogy Varanyi harcba lendülése az ország egyik leg befolyásosabb (talán A leg befolyásosabb?) politikusa által vezetett város „kétes ügyletei” ellen nincs kapcsolatban a váratlan lemondásával? Ez esetben, néhány óra leforgása alatt a lelkes és bátor jobbikos vezető, tele tervekkel városa jövöjével kapcsolatban, gondol egyet és mindent felrúg, ami eddig az élete volt? Nem igen valószínű, ugye? Akkor pedig történhetett valami az interjút követő órákban Varanyi és a Jobbik felső vezetősége között, aminek következtében a jobbikos alelnök úgy gondolta, hogy nem lehet többé tagja a Jobbik vezetőségének. Csak nem arról van szó, hogy „valaki”, valahonnan világossá tette a Jobbik felső vezetősége számára, hogy "bizonyos" emberek és szervezetek dolgait jobb nem bolygatni?

Nem is olyan rég volt: Kósa (balra) és a narancs (jobbra) egy SZDSZ-es (!) választási plakáton.

Ááá mit is hordok én itt össze, ez csak egy sötét összeesküvési elmélet lehet, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a Jobbik számára csupán a nemzeti érdek számít és azt is, hogy a Jobbik egy eltökélt ellenzéki párt a -szerintem és sokak szerint- nemzetközi érdekeket szolgáló narancs hatalommal szemben...

AKI ÉRTI, AKI NEM.

Uniszex arcnélküli kamaszok álldogállnak egy távoli fallal körbevett sivár területen (az új világrend gulágja?), abban a kapucnis szürke melegítőben ami ma már gyakran a nagyvárosi tinégerek egyenruhája. Álldogálnak egymástól elszigetelve, mintha mindegyik egyedül lenne a világon és semmi sem létezne a mobiltelefonon kívül, aminek a kis képernyőjét bámulják mint borjú az új kaput. Felettük, a szürke ég tele van csíkokkal, a titkozatos és hívatalosan nemlétező „chemtrailekkel” (kémiai csíkok), amik valóban egyre gyakrabbak felettünk és amiről csak gyaníthatjuk, hogy sem természetesek, sem jóindulatúak. A gyerekek (az új világrend gyermekei?) annyira elvannak merülve a kütyüjükbe, hogy nem csak egymást nem veszik tudomásul, hanem a körülöttük lévő betonfalakat és a felettük lévő kémiai rácsokat sem. Tökéletes zombik. Az agymosó elektronikus „zenét” amit egy disc jockey kever számukra egy üvegezett kalitkában, azt is csak a kütyün keresztül szívják magukba és az is méginkább elválasztja őket egymástól és a külvilágtól. A kütyü minden a számukra, a kütyün kívül nincs semmi, a kütyün keresztül élnek, hiszen azokból szállnak ki az oxigén buborékok ami nélkül nincs élet. A kütyü nem „összeköt”, hanem szétválaszt, elszigetel, mindenkiből egy szigetet varázsol az alvajáró tömegek közepettén. Azt sem veszik észre a zombik, hogy a lábuknál valamiféle szerkezet egy gyanús kotyvalékkal spricceli őket folyamatosan … talán azzal, amit egyesek szerint az ívóvízben kevernek be számunkra, hogy ne ébredjünk fel az új világrend rémálmából? Közben, az „off” hang mindvégig gúnyolja a zombifikált gyerekeket, hogy számukra már semmi sem létezik a kezükben szorított hipnotizáló kütyün kívül. Aztán jön a bika, aki büszkén át sétál a képen mint egy legelőn… csak nem az a bika, amin lovagol Európa istennője, az Európai Unió jelképe? Mit jelentsen ez az egész?

Ez egy trendy reklám. Vagy inkább egy "sátánista", "illumináti" reklám? Az O2 cseh mobiltelefon cég reklámja. Valóban nem cseh a cég, hanem a spanyol Telefonica egyik leányvállalata, amely nemrég felfalta a cseh állami telefontársaságot. Telefonica az egyik legnagyobb nemzetközi telefontársaság. Elvileg még a spanyol állam tulajdonában van, de nagy falatok különböző nemzetközi bankok és befektető társaságok tulajdonába kerültek már és jön hamarosan a privatizálás második része a EU által szorgalmazott "konvergencia program" jegyében. 1997-ben, amikor a spanyol állam elkezdte privatizálni Telefonicát, a Rothschild Bank volt megbízva a privatizálással és feltehetően ő is fogja befejezni  a "feladatot" hamarosan…  

       

Feljelentés



Felirat hozzáadása



Legfőbb Ügyészség.

Cím, 1055 Budapest Markó u. 16.

Tisztelt  Legfőbb Ügyészség !

Alulírott Kásler Árpád (5711.Gyula,Fehér-Körös utca 69.) a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, mint sértett ezennel büntető

f e l j e l e n t é s t   t e s z e k

ismeretlen tettes ellen  elsősorban  a  Büntető  Törvénykönyv  318. § (1)  bekezdésébe ütköző csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.

Másodsorban a véleményem szerint a sérelmemre és sok százezer magyarországi deviza-hiteles adós sérelmére ismeretlen tettes által elkövetésre került a Büntető Törvénykönyv 330/A. § (1) bekezdésébe ütköző uzsora bűncselekmény is.

Előadom, hogy engem mint adóst és Magyarországon sok százezer többi adóstársamat is az úgynevezett „deviza alapú” hitelek felvételekor megtévesztettek, a hitel futamideje alatt megkárosítottak és folyamatosan jelenleg is megkárosítanak, véleményem szerint büntető jogilag is értékelhető módon és jogkövetkezményekkel.

Ezért mind a csalás bűncselekményének törvényi tényállása:

- Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt 

  okoz, csalást követ el.

Mind pedig az uzsora bűncselekmény törvényi tényállása:

- Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan

  mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet,   illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki,

álláspontom szerint megáll a „deviza alapú” hitel szerződések megkötésénél és a futamidő alatti jogkövetkezmények vizsgálatánál.

Természetesen a bűncselekmény pontos minősítése a tisztelt Nyomozó Hatóság feladata, én csak jeleztem, hogy álláspontom szerint ezen két bűncselekményt megvalósulni látom.

A tényállás megállapításánál az alábbiakat ajánlom a tisztelt Nyomozó Hatóság figyelmébe:

a) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a hitelt nyújtó bankok:

- a hatályos magyar jogszabályokat egyértelműen és súlyosan megszegve az adósokat     

  tévedésbe ejtették a kölcsönök ténylegesen visszafizetendő mértékéről, ezáltal jelentős

  kárt okoztak az adósoknak,

- a futamidő alatt jogellenesen számolnak el az adósok terhére nem létező „árfolyam

  különbség” címén a jó erkölcsbe is ütköző összegeket, jogosulatlan extraprofitért.

- Erőfölényükkel visszaélve és az adósok szorult helyzetét kihasználva az adósok által  

  módosíthatatlan és tisztességtelen szerződési feltételeket kínálnak a hiteligénylőknek, mintegy „kartelli” megállapodásként a bankok között, mert annak ellenére, hogy a látszat választás fennáll a hitelezők számából adódóan, de minden hitelintézet szinte azonos előnytelen feltételek mellett kínálta „termékcsomagjait”, amelyek utólagosan bebizonyosodtak, hogy a termékfelelősség követelményeinek sem feleltek meg.

                                                                                                         

                                                                                                                  …………….

                                                                                                                 Kásler Árpád

-   2   -

b) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor az állami tömegtájékoztatás:

- azt sugallta az állampolgárok felé hogy a magyar gazdaság pénzügyi helyzete hosszú

  távon is erős és stabil, konkrétan „dübörög a gazdaság” (forrás: Gyurcsány Ferenc

  miniszterelnök úr és Kóka János gazdasági miniszter úr nyilatkozatai), az átlagpolgárnak mivel nincs belelátása a konkrét és valós gazdasági adatokba, csak abból ítélhet amit elmondanak számára, jelen esetben a miniszterelnök és gazdasági miniszterek, ugyanis a jelzálog típusú hitelek tíz-húsz évre szólnak és egy ilyen horderejű döntésnél a hitelfelvevő mérlegeli az ország gazdasági állapotát is, nemcsak a saját anyagi forrásait. Mára már bizonyított tény, hogy a világgazdasági válság nem okozója , hanem csupán leleplezője volt a valós magyar gazdaság állapotának, tehát állami szinten is megvalósult a tévedésbe ejtés és tévedésben tartás, ezáltal anyagi kár keletkezett, illetve emberéleteket is követelt ebből kifolyólag keletkezett anyagi reménytelenség és kétségbeesés.

- a válság kitörésekor elhallgatták annak tényleges mértékét, ráadásul késedelmesen

  tájékoztatták a lakosságot annak tényéről és várható következményeiről, konkrétan a miniszterelnök úr még 2008 szeptember végén arról adott hírt, hogy semmilyen válság nem fenyegeti Magyarországot, az erről szóló tudósítások lekérhetőek a Magyar Televízió archívumából és egészen az év októberéig a bankok még gőzerővel „kiszórták” az utolsó devizaalapú hiteleiket egy erősített reklámkampánnyal megelőzve, az erről szóló bizonyítékok is feltárhatóak.

- kormányzati nyilatkozatokkal/döntésekkel hamis adatok kerültek az állami pénzügyi

  nyilvántartásokba (forrás: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Öszödi beszéde)

c) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szektorokat felügyelő állami 

   szervek:

- nem vizsgálták felül a megkötések előtt a „deviza alapú” hitelszerződéseket

- nem ellenőrizték folyamatosan a hitelszerződések betartását

- a nagymértékű lakossági panaszok ellenére sem állították le az ilyen jellegű hitelezést

  és nem intézkedtek az állampolgárok javára történő jogorvoslatok tárgyában,

d) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a pénzügyi szférában tevékenykedő

    bankok és hitelközvetítő pénzügyi vállalkozások:

- mindenkit a Magyarországon magától értetődő forint alapú hitel helyett a „deviza alapú”

  hitel felé tereltek, a forint hitel abnormális és indokolatlanul magas kamatai és költségei

  miatt gyakorlatilag a teljes hitelt igénylő lakosságot mintegy „rákényszerítették” a deviza

  alapú hitelek felvételére.

A bankok a svájci frank felértékelődésére számítottak, amikor a hitelezés elszámoló valutájává tették. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy az euró bevezetéséről - pontosabban a forint kivezetéséről - szólt minden politikai nyilatkozat abban az időben, mi több az uniós csatlakozási szerződésben vállaltuk az euró övezet un. előszobájába történő belépést, azaz a feltételei teljesítését, mégsem az euróban való szerződést, hanem a CHF-et forszírozták. Ez a folyamat olyan volt, mint a vad hajtása a puskacsövek elé, vagy a halak terelése zajjal a hálóba. A svájci frank ellen szólt akkor a józan ész, mert az kis gazdaság, az árfolyamát könnyen mozgatja a spekuláció. Hát éppen ez szólt mellette a bankok oldalán és ellene az adósok tekintetében. És még valami, ami most már jól látható. Az euró nem stabil valuta.  Voltak  olyan tanulmányok, melyek az optimális valutaövezet kérdését járták körül, benne minden szakember azt mondta, különböző szintű, jellegű gazdaságok nem lehetnek meg egy valutával, mert a perifériáról a központba szívja a jövedelmet, így a periféria hitellel pótolja a hiányt, de ezt az adósságot nem lehet fenntartani, csak a központ politikai eszközökkel visszaáramoltatott pénzével. A centrum a kiszívást jól viseli , a visszaáramoltatást pedig nem tűri.  Hát ezt a pénzügyi szakemberek tudták, ezért is hajtották a CHF felé az elszámolást, mert a felértékelődő adósság a hitelező haszna.

                                                                                                        ……………….

                                                                                                        Kásler Árpád

-  3  -

e) A „deviza alapú” hitelszerződések megkötésekor a kölcsönszerződéseket megkötő 

    közjegyzők:

- jogi felülvizsgálat nélkül egy az egyben átvették a bankok kölcsönszerződéseit,

- az ügyfelekkel rövid és a nem pénzügyi jogi szakember által érthetetlen tájékoztatás 

  alapján íratták alá a közjegyzői okiratokat,

- a bankok által kért végrehajtási eljárásokban szintén jogi felülvizsgálat nélkül jártak el

  mindenben elfogadva és végrehajtva a végrehajtást kérők kérelmeit.

Mindezen folyamatok elősegítésére a svájci frank forintárfolyama (mint utólag kiderült) mesterségesen alacsonyan lett tartva, majd miután az ország lakosságának nagy része teljesen eladósodott svájci frankban (ezen folyamat idejének pontos végét jól mutatja a deviza alapú hitelezés drasztikus visszaesése, majdnem teljes megszűnése) az árfolyamot brutálisan megemelték. Az adósok felháborodását azzal elhárítani, hogy a szerződések aláírása előtt miért nem konzultáltak szakemberrel, nem állja meg a helyét, ugyanis pontosan szakemberhez fordultak, a bankok, és pénzügyi szolgáltatók szakembereihez.

2008.07.30-án a Magyar Nemzeti Bank hivatalos frankárfolyama 141,31 forint volt, napjainkban pedig 273 forint is volt a svájci frank árfolyama, tehát 3 év alatt az árfolyam több mint 131 forinttal nőtt, ezen összeg mind a bankok extraprofitja lett, amelyet egy-az egyben az adósokkal fizettetek és fizettetnek jelenleg is meg.

Kérem a feljelentésem alapján a közvádas nyomozati eljárás megindítását, a sérelmemre és a többi adós sérelmére elkövetett bűncselekmény(ek) tényének megállapítását, az elkövető(k) beazonosítását és a jogi felelősségre vonását, részemre és más adósok részére a polgári jogi kártérítés megítélését is, mely követelésem vonatkozásában jogfenntartással élek.

A továbbiakban általam előadottak a „deviza alapú” hitelekre vonatkoznak, én magam is rendelkezem ilyen jellegű hitellel, a másolatban csatolt és anonimizált hitelszerződés és közjegyzői szerződés is a saját kölcsönokirataimat képezik.

                                                                                                           

1./ Előadom, hogy a bankok a kölcsönszerződésekhez részletes törlesztési útmutatót adnak, hogyan alakul a törlesztés havi összege és hogyan alakul a tartozás egyenlege.

Az adós ennek tudatában dönt a hitel felvétele mellett, mérlegelve az anyagi lehetőségeit és a törlesztési kimutatásban lévő számadatokat.

A kimutatásokhoz  képest  a hitelekbe ténylegesen fizetendő összegek mára köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, mivel az adós havonta vagy negyedévente kap a bankoktól sok esetben a havi törlesztő részletek összegét meghaladó számlákat „árfolyamkülönbség” címen.                                                                                                               

A plusz fizetési kötelezettségek teljesen jogellenesek és véleményem  szerint már büntető jogi kategóriákat is megvalósítanak, mivel már a szerződéskötés időpontjában a hatályos magyar jogszabályokkal ellentétesen állapítanak meg a jövőre nézve elviselhetetlen mértékű vagyoni terheket kizárólag csak a bank javára és csak az adós terhére és gyakorlatilag adósrabszolgát csinálva az adósból egy életre a bankhoz láncolják, a futamidő alatt kiforgatva minden jövedelméből és vagyonából, ellehetetlenítve egy élet munkáját, a megélhetését a családját és az egészségét is.

           

2./ A kölcsönszerződésem megkötésekor (2008) hatályos Pénzintézeti törvény (1996.évi CXII.tv.) 213. §.(1) szerint a Pénzintézeti törvényt megsérti az a bank, amely nem tünteti fel a hitelszerződésében az összes költség változására vonatkozó becslést.                                                                                                               

                                                                                                             ……………….

                                                                                                             Kásler Árpád

-  4   -

A szerződéseimben nem szerepel a hiteldíj mutatót meghatározó, előre nem látható költségek előrejelzése,  a deviza árfolyamváltozásából származó többletköltség becsült mértéke sem, amely tény is arra utal, hogy az egyébként oly körültekintő bank, erre egyáltalán semennyi energiát nem fordított mivel a hitel összege mögötti fedezet, nem deviza hanem forint volt, ezáltal valós árfolyam különbség sem jöhetett létre. 

Az kevés és elégtelen tájékoztatás, ha a bank a kölcsön szerződésben csak felhívja a figyelmet az árfolyamváltozásból eredő kockázatokra, a törvény szerint előírt becslést azonban nem közölték – más adósokkal sem és velem sem.

Én a hitelek felvételét elismerem, azokat a szerződéses ügyleti kamatokkal és kezelési költségekkel vissza is kívánom fizetni, de mivel véleményem szerint valótlan az hogy a hitelek fedezetéül deviza szolgált, a bankok egy soha nem nyújtott lehetetlen szolgáltatás  ellenértékeként  próbálják elszámolni  az adós  kárára  az  árfolyam különbségeket

3./ Előadom továbbá, hogy a Hitelintézetekről és a pénzügyi  vállalkozásokról  szóló  1996. évi CXII. tv. Értelmező rendelkezések III. Egyéb meghatározások 7-es pontja

a kamat fogalmát az alábbiak szerint határozza meg:

„ Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az

  igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg

  százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy

  egyéb hozadék.”

A fentiek alapján tehát a kamat nemcsak a bank hasznára nyújt fedezetet, hanem a hitel kockázatára is.

Az  árfolyam különbségből eredő kockázat adósra történő teljes áthárítása tehát a fenti jogszabályhely alapján jogellenes, mivel a kamat már tartalmazza a kockázat hitelezői költségeit is. A  felszámolt árfolyamkülönbség egyfajta burkolt ügyleti kamatnak minősül, így annak mértéke miatt tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütköző, tehát ezen kikötés és az arra alapozott fizetési kötelezettség érvénytelen, mivel ezen esetleges költségeket a kamatnak már törvénynél fogva kompenzálnia kell, de a devizaalapú hitelek esetében tudomásom szerint nem áll devizafedezet a kifolyósított hitelek mögött így valós árfolyamkülönbség sem keletkezhet.

    

4./ Továbbá  a  jelzálogalapú „devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének a devizaárfolyamhoz való kötése.

A Ptk. 231.§ (1) és (2) szerint a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában- a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapul- vételével kell átszámítani.

A „devizahitelt” folyósító bank nem svájci frankban folyósította a hitelemet, én sem svájci frankban törlesztek, azt akkor nem is engedték meg a részemre.

Ez évtől elvétve már engedélyezik ugyan hogy CHF-ben törlesszen aki akar, de akkor kell egy CHF számlát is nyitni, de hát nem Svájci állampolgárok vagyunk és nem Svájcban dolgozunk. Az eredeti szerződésben szó nem volt deviza számlanyitási kötelezettségről.

Ráadásul tudomásom szerint a banknak a kölcsön kifolyósításakor konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt a rendelkezésre az adott összegű svájci frank, nem tartalékolt a futamidő alatt sem a hitelösszegnek megfelelő svájci frankot, nem vásárolt a forintban történő befizetéseimből svájci frankot, ezek mindig is forintban folyósított forint fedezettel rendelkező hitelek voltak.

                                                                                                                 ……………….

                                                                                                                 Kásler Árpád

-  5   -

Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és saját maga által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás megfoghatatlan, nem az MNB által közzétett árfolyamokon) az ügyleti kamat többszörösét kitevő extra-profithoz jusson a bank.

Ez azt is jelenti, hogy az ilyen jellegű szerződésnél az adósnak esélye sincs kifizetni a hitelt, egy életre a bank adós rabszolgájává válik.

5./ Amennyiben el is fogadnánk a deviza árfolyam különbözet költségnövekedő hatását –ha a bank bebizonyítja, hogy a hitel fedezete deviza volt- akkor is felmerül egy kérdés, hogy a bank miért nem a futamidő végén nézi meg, hogy az árfolyam hullámzásai miatt mennyivel is kellene még többet fizetnem, és miért nem akkor kéri tőlem a különbözetet.

Ezzel szemben a bank havonta módosítja az elszámolást és így a fizetnivalómat is deviza árfolyam különbség címén.                                                                                                               

Véleményem szerint egyértelműen és szándékosan azért, hogy extraprofitot tudjon beszedni tőlem árfolyam különbségre való hivatkozással, „ügyesen” megelőzve azt, hogy esetlegesen a futamidő végén jó esetben ugyanolyan vagy akár még jobb árfolyamon is álljon a forint a devizához képest, és esetleg ne legyen fizetni valóm a bank részére.

6./ Előadom továbbá hogy a Ptk. 209. §. (1) az alábbiak szerint rendelkezik:

Tisztességtelen az általános szerződési feltétel,illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg  meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha  a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség  és tisztesség  követelményének  megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Szinte már köztudomású tény, hogy a „devizahitelt” nyújtó bankok a szerződéskötéskor az ügyfelek egyedi szerződés módosítási akaratát azzal hárítják el, hogy a szerződésmintát a központból kapta, attól egy betűvel sem térhet el.

Tehát az ügyfél a szerződéskötéskor hiába jelezné is, hogy szerinte a szerződésében a kamat és a költség valamint az árfolyamkülönbség viselésének terhére való kikötése, ebből következően az egyenleg elszámolása tisztességtelen a számára, a bebetonozott általános szerződési feltételek dupla és végzetes joghátrányt jelentenek a számára.

                                                                                                      

7./ A tisztességtelen és meg nem tárgyalt  általános szerződési feltételek értelemszerűen így még a Ptk 201. §.(1) szerinti jóerkölcsbe ütközés tilalmát is megsértik.

A bírói gyakorlat  szerint  a "jóerkölcs" olyan jogi kategória, amely a társadalom általános értékítéletét fejezi ki. Ebből  következően  a  szerződés  jóerkölcsbe  ütközőségének  meg- állapítása során nem a szerződő fél érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e.

Álláspontom, és az általam meghallgatott emberek véleménye szerint is a  társadalom egyértelműen és széleskörűen elítéli és gyakorlatilag becsapásként, csalásként minősíti

az olyan jellegű, tartalmú és eredményű jogügyletet, amelyik az egyik részeleménél:

a) A fizetési kötelezettség már a futamidő elején közel a duplájára emelkedik,

b) Az „árfolyamkülönbség”-re hivatkozással a kölcsön gyakorlatilag visszafizethetetlen a

    folyamatosan növő fizetési teher miatt

c) Már a futamidő elejénél az eredeti THM köszönő viszonyban sincs a valós THM-mel, 

    ebből eredően a tőke többszörösét kell visszafizetni az eredetileg vállalt helyett.

d) Társadalmilag  igen  széles  rétegeket  érint  negatívan (több százezer „devizahitelest,”

    tehát nyilvánvalóan általános és jogellenes szerződési feltételt tartalmaz.

e) Mindezeket pedig a szerződés nem rögzíti egyértelműen és számszerűsítve, kvázi rejtett

    hibaként és időzített bombaként ketyegve az adós egzisztenciája terhére

                                                                                                                 ……………….

                                                                                                                 Kásler Árpád

-  6   -

8./ A hitel felvételénél sem a kellő időt nem biztosították, sem, a kellő tájékoztatást, mindez megállapítható az egy napon aláírt szerződések számából egy közjegyzőnél, ha figyelembe vesszük a szerződések oldalszámát és tartalmát is. 

                                                                                                                                              

Éppen ezért mennyire felelős és szabályos hitel- és adós minősítési eljárást feltételez a bankok részéről olyan ügyletek futószalagon történő gyártása, amelyekben:

   - az összegszerűség növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen,

   - nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,

   - a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a

     virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,

- akár gépkocsi hitel vagy jelzálog típusú hitel esetében, a virtuális, nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,

- az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem eszközölhet, ami a bankok közötti összebeszélés gyanúját kelti fel,

- maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,

   - a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia

     arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos

     megszerzése mellett.

Soha még egyetlen egy bank sem bizonyította (még csak nem is valószínűsítette) azt Magyarországon, hogy a hitelösszegek fedezetét valós deviza biztosította és nem csak virtuális számítás, mert utóbbi esetében csak virtuális árfolyam különbség keletkezhet, amelynél jogellenes és büntetőjogi felelősséget felvető banki elvárás és magatartás az,

hogy az adós ezen árfolyam különbözet részt is valós fedezettel kiegyenlítse.

A „deviza alapú” hitelt nyújtó bankok szerződése és a szerződéses tevékenysége akkor felelt volna meg a jogszabályoknak, ha a hitelt nyújtó bank ténylegesen megvásárolta volna a svájci frankot a hitel nyújtásakor, azt forintban a svájci frank fedezeti állomány feltüntetésével folyósította volna, majd azt folyamatosan az adós konkrét fizetései mellett tartalékolva számolta volna el az időszakos havi forintban történő adósi teljesítéseket.

                                                                                                           

Amennyiben nem így történt, akkor nem létező svájci frank fedezet hiányában árfolyam veszteség sem érhette a bankot, hiszen nem kellett svájci frankot vásárolnia, egyszerűen csak egy elektronikus és virtuális svájci frank számlát vezet a hitelben, amelyen képződő virtuális „árfolyamkülönbség” veszteséget számol el az adós terhére.

9./ Hangsúlyozom hogy a „deviza alapú” hitelszerződések „minősítésénél” általam hivatkozott polgári jogi jogszabályok olyan mértékű megszegése történik már a szerződés megkötésénél és a szerződés futamideje alatt, hogy azon szabályszegések a véleményem szerint már büntetőjogi kategóriát képeznek és büntetőjogi jogkövetkezményeket és felelősségre vonást kell hogy maguk után vonjanak.

10./ Kérem hogy a tisztelt Nyomozó Hatóság szerezzen be konkrét és hivatalos adatokat arra nézve, hogy a jelenleg Magyarországon már kifolyósított „deviza alapú” hiteleknél a konkrét hitelek mögött milyen mértékű alperesi deviza fedezet tartalék volt a kölcsönök folyósításakor és milyen van jelenleg, amely indokolttá tenné az árfolyam kockázatra való hivatkozást.

Figyelemmel arra, hogy információim szerint több mint 5000 milliárd (!) forint magyarországi deviza hitel állomány van. A hitelintézetek rendelkeznek-e a megfelelő, jogszabályban előírt mértékű devizafedezettel, minderre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő az az eset, amelynél a hitelezők egy adott összeget, több kifolyósított hitel fedezeteként mutathatnák be.

                                                                                                                 ……………….

                                                                                                                 Kásler Árpád

-  7  -

11./ Végezetül megjegyzem, hogy az egész devizaárfolyam különbség jogilag nonszensz létét és a csalás lényegét tökéletesen bemutatva jól szemlélteti egy 2008.júliusában kelt PSZÁF ügyfél tájékoztató, amely a deviza alapú hitel jellegét úgy próbálja elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy idézem:

 „ Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani

   forintra. Ehhez  a  bank  devizavételi  árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az

   ügyféltől  azt  a  deviza  összeget, amelynek  ellenértékét  forintban  kifizeti. A hitel

   törlesztésekor  ugyanez  fordítva  játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti
   forintban, a bank azt deviza  eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta

   volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.”

Azt hiszem ez a „mintha” szó használata és szaporítása nagyon jól tükrözi a deviza árfolyamkülönbség teljesen fiktív és büntetőjogi  jellegét, hogy a bank nem deviza összegeket mozgat, egyértelműen teljesen jogellenessé téve ezt a szerződéses kikötést

és az azon alapuló elszámolást.

Már pedig a fiktív összegek mástól való behajtása bűncselekmény kell, hogy legyen.

A feljelentésemben foglalt tényállás valós és komoly probléma, amely széles társadalmi rétegeket érint Magyarországon, családok kerülnek az utcára, sokan az öngyilkosságba menekülnek, mert munkájukat, vállalkozásukat, minden vagyonukat elveszítve is még mindig marad több milliós tartozásuk annak ellenére, hogy a hitelt normális kamatok

és költségek mellett már régen és többszörösen visszafizették volna a banknak.

Ugyanis ha a ténylegesen kézhez kapott összegek mértékét és a visszafizetett törlesztő részletek mértékét összevetjük, megállapítható az uzsora tényleges létrejötte és megvalósulása, mert nevezhetjük a Vasorrú Bábát Csipkerózsikának, de attól még Vasorrú Bába marad, ugyanúgy mint  az árfolyam különbségnek elnevezett, burkolt uzsora kamat.

Kérem tehát a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a feljelentésem kivizsgálására, az eljárás lefolytatására, és a felelősök büntető eljárás alá vonására.  Előre is köszönöm.

Kelt Gyulán, 2011.augusztus 24. napján

                                                           Tisztelettel:

                                                                                     ...............................................                                                             

                                                                                Kásler Árpád a Banki Adósok           

                                                                                Érdekvédelmi Szervezetének

                                                                                             elnöke, sértett                                                         

Remélem, a választ is olvashatjuk majd Árpi...

Körlevél

A következőkben bemutatok egy írást, (nem új, de azért izgalmas lehet annak, aki még nem látta) amit a magát "Szabad Európának" nevező társaság állított össze állítólag. Az írás érdekes, követi a középkortól (nem időrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlő elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. Minden részletét nem tudtam leellenőrizni, de ha csak a fele igaz, az is sok..





Mi történik ma, Magyarországon:

Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:
1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a
megszállóktól és a bábkormánytól.
1957 tavaszára, a "van másik" bábkormány megszilárdította rémuralmát.
1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár
kamatot az egymilliárd dollár után.
1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz milliárd adósság!

Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adóság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József:
"Az adósságot vissza kell fizetni!"
"Ez becsületbeli ügy!"
Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi
műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép
nyakába varrtak?
1989-2010 között felvettünk 50 millárd dollárt.
1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány
Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott erről a magyaroknak!

Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem őszinte a kommunikációja,
kevés az esélye. Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját
pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy
mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar
tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt
felvenni kamatra.

A rendszerváltás és az államadósság
Ki áll a magyar pártok mögött?

2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollárt fog
fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a
számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz!
Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.

Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a
magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük
meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és
Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy
megvásárolják Magyarország adósságállományát.

Soros György
22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? "Mindössze" a magyar nemzeti
vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A
magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs
cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor,
egészségbiztosítók, stb.)

Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint
mondta: "...ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar
társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és
Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a
felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti
vagyonunkat."

Antall József miniszterelnök
Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az,
amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet
sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!
Amennyiben erről beszéltek volna, azonnali hatállyal "forradalmat"
robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel
elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a
fizetési könnyítésről és az átütemezésről is.

Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről
beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell,
hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a
szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista
rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy
rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a
rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de
legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem
tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét, és Magyarországot
azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is
megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A
statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon
kifejezés.

Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a
volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn
Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA
véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt.
Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás
és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a
kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált.
Mindent.

Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár
adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár
kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem
adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.

Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a
Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is
rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy
Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi
be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb
mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az
MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.

Orbán és Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.
A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a
célja, hogy az addig még úgy-ahogy működő magyar mezőgazdaság a
padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor
születtek a zsebszerződések. Mikor Torgyánnal szétverették a
mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba
döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán
megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán
le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.

A Fidesz is kihasította a saját sápját. Lásd: bábolnai gazdaságok
privatizációja stb. De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett,
mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán
is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket
ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A
2002 évi választás eredménye fontos volt, mert az Orbán-Torgyán-féle
mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást
az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar
mezőgazdaságra a nyugati árukat.
Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos
programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az
emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek
is.

Medgyessy a kölcsönökből osztogatott.

A kölcsönökből megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt
kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek
segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz
elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.

A 100 napos programra adott kölcsönöket egyből visszaszivattyúzták magukhoz.

Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság időközben 135 milliárd
dollárra nőtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk.
Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik
bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink,
Orbánt ugyanúgy zsarolják (szintén van is mivel) és irányítják, mint
Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék
és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye
Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségű Trilateral Commission nevű
csoport tagja (bábja). Így már talán jobban érthető a Fidesz
hintapolitikája is.

És egy kis ráadás

"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt
az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet,
ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a
bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebből
próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa
egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella. A
jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a
reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a
költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.

Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!

Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet
Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. "Trianon
miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező
országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet
véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a
Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha
Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A
Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim
döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el
akarta kerülni" - mondta Bogár László.

Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!

A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi célunk viszont
az, hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden
megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal,
hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk
"fagyott" le "véletlenül". E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa
szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem
csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen
magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.

Olvasson a sorok között!
Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.

1. hír
Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan
javult. ... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport
londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított
össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai
szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az
idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő
többletet mutat majd, ...

2. hír
Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel
.... Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát,
javul külső pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság,
hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben
készített helyzetértékelésében. (.....) Az elfogadott 2010-es
költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
és jelentős tartalékok vannak benne.

Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es
államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad
Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL:

1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem
változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstől, vagy
esetleges emelkedéstől.)

2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar
költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha
918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd
forint!

3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz
5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges
egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352
milliárd forintot.

4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek
szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.

5. Kérdés: Hová tűnt az 1352 milliárd többlet, és miből keletkezett a
969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6
milliárd dollár. Hol ez a pénz?

Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben
fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.

Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa: 2321 milliárd forint
az: az öt darab teljes és felépített 4-es METRO, vagy 13., 14., 15.,
16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj, vagy a teljes jelenleg
már meglévő magyar autópályák felépítésének költsége! vagy mintegy
50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a
kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232.000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.

Mit tehetünk? Először is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen
hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a
kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a
számok.

Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztőben találná
magát. Kik ezek a befektetők?

Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György

Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintés: AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya
Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Orbán-papa bányái, Velence-tavi kaszinó
telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De,
bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból
teljesen "legálisan" valakik!

Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, miről van szó, meg kell néznünk néhány
mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de
nem tudjuk, valójában mit is jelent!

1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során
az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A
legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris
politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika
kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank
gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.

Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség
szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív
politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor
segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a
pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris
politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban,
ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.

Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt
válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem
is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessék
belülről a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!

1. Adat. A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.
2. Adat. A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.

Most minden olvasó fejében az előre beprogramozott sziréna megszólal,
és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
(Ne lepődjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része,
és Önt is beprogramozták)
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt
álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen.
És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az előre beprogramozás
nem engedi.

ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat. Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat. Mégis még mindig működünk.
Kérdés: Hogy' lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy
pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy ők adjanak nekünk pénzt.

Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a
gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségű pénz, mint amennyit mi magunk is
kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, - de akkor
miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a
folyamat.
Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.

DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!

A ő általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és....
KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!

Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket
erről a témáról.

És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat. Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!

Nézzük a 20 év "termését":
Tocsik 800 millió
Tribuszerné 2000 millió, azaz 2 milliárd
Zuschlag 50 millió
BKV 3000 millió, azaz 3 milliárd
Autopálya 100000 millió, 100 milliárd
Számoljunk minden képviselőre 100 milliót, az 40.000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele,
legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk
be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el,
úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!! Ez 4 milliárd dollár!
Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.

DE MOST JÖN A LÉNYEG! TUDJA-E ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK
KI?
30.000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!

DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?

20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 millárd
dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik "ők"?

Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvényből:

I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar
Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai
Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt
feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során
függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az
Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió
intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy
bármilyen más szervtől!

Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament
(országgyűlés) ellenőrzi a Kormányt, a Kormány NEM ellenőrzi a
jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenőrizzük a
jegybankot, és a pénzkibocsátást.

A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenőrzi.

És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?

Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem
gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezető pozícióba helyeznek.

És őket kik rakják oda?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György

--
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"