2011. március 7., hétfő

Ki hitelez a világnak?

Régi álmom, hogy kiderítsem, melyek azok az országok, akik képesek hitelezni a világ szegényebb országainak. Azt egyelőre nem feltételezem, hogy magánemberek erre képesek lennének, legfeljebb akkor, ha hamis, fedezetlen "monopoly" pénzt vagy csak számítógépek memóriájában létező számokat adnak kölcsön... Ilyen persze nyilván nem történhet, mert a bankjegy hamisítást a törvény szigorúan bünteti..

 A CIA nyilvános weboldaláról összegyűjtöttem a szükséges adatokat, és bár a GDP (gross domestic product - bruttó hazai termék) és az államadósságok kiszámítási metódusa nem teljesen világos számomra, mégis érdekes kis táblázatot sikerült összeszedni.
Az adatok szerint a világ csaknem minden országa el van adósodva különböző mértékben. Mindössze négy ország, Lichtenstein, Macau, Brunei és Palau azok, akik államadóssága a CIA FactBook szerint nulla. Van további 53 ország, akik adósságállományáról nincs adat. Hogy mégis lássuk valamennyire ezen országok hitelezői képességét, összeadtam a lakosságszámukat és az össz GDP-jüket. Azt találtam, hogy a nyilvántartások szerint adóssággal nem rendelkező, négy ország össz GDP-je 42,6 mrd USD, a lakosságuk összesen mintegy 669 ezer fő. Azok az országok, akik adósságáról nincs adat, összesen 885 mrd USD GDP-vel rendelkeznek, és 65 millió fő a lakosságuk.

Mindezekkel szemben, a kis táblázatom szerint a világ összes adós országának létszáma 6 milliárd 859 millió fő, összes tartozása 59.500 milliárd USD, vagyis a nem adós államok összes GDP-jének 67-szerese. Nem valószínű, hogy ezek az országok amellett hogy megélnek, képesek lennének 67 dolgos év összes megtermelt javait kölcsön adni. Enni még nekik is kell...

Hogy összehasonlítási alapunk legyen, összeadtam a nyilvántartás szerinti adatokat, amiből az derült ki, hogy a földön jelenleg 6 925 701 373 ember él, és a világ összes GDP-je 74 418 399 050 000 USD. Ehhez képest van a földi közösségnek 59 500 000 000 000 USD tartozása, vagyis átlagosan közel 10 havi minuszban vagyunk. 

 A kérdés továbbra is megválaszolatlanul marad sajnos, mert nem tudok rájönni, hogy kinek tartozik a világ. Senkinek nincs akkora jövedelme, amiből ennyit kölcsön adhatna. A másik érdekes kérdés, hogy ha mindenki deficites, vagyis kevesebbet termel mint amit elfogyaszt, és hitelből kell fedeznie a meg nem termelt, de elfogyasztott javakat, akkor honnan kerül elő az a sok élelmiszer, gyógyszer, fogysztási cikk, amit a hitelekből mégiscsak megvásárolunk? 

Már kezdem azt hinni, hogy a földönkívüliek hozzák ide a máshol  eladhatatlan termékeiket, és egyben hiteleznek is nekünk, mert különben nem tudnánk azokat megvásárolni. 
Esetleg az is lehet, hogy az általunk nagyra becsült, válságok ideje alatt közpénzből jól feltőkésített bankok és multinacionális vállalatok trükkjeinek eredménye, hogy jóval több az adósság ezen a bolygón, mint amennyi pénzt valaha nyomtattak.. A jelek szerint ha ez így megy tovább, akkor aki erre a világra születik, az élete első pillanatától fogva haláláig adós-rabszolga lesz..  Micsoda biznisz.. 
Ja, majdnem elfelejtettem mondani, hogy a CIA és az IMF nyilvántartásai nem egyeznek meg a GDP-k és az államadósságok tekintetében. Már ők sem tudják, hogy kinek mikor mit hazudtak...

Források: 


Itt vannak a táblázataim, nézegessétek.  Érdemes a demográfiai adatokat is megnézni, az megérne egy külön bejegyzést. Vállalja valaki? :O)
ezt a képet az IMF weboldalán lehet megnézni:
Az országok adóssága egy másik forrás szerint grafikus formában: (köszi Kraft!)

2011. március 5., szombat

Pályaválasztás: legyél te is európai képviselő!

Mennyit „keres” egy európai képviselő? Kevesen tudják a választ és még kevesebben azt, hogy 2011 március 3-án az Európai Néppárt (aminek miniszterelnökünk az egyik alelnöke) az Európai Szocialisták Pártjával együtt egy 1,500 EUR juttatásemelést (havonta) szavazott meg az európai képviselők számára. Érdekes megjegyezni, hogy már tavaly is volt egy hasonló 1,500 EUR havi juttatásemelés, a jelenlegivel tehát tavaly óta havi 3,000 EUR-óval emelkedett az EP-képviselő juttatása. Most tehát, így néz ki egy EP-képviselő bére és juttatása: 
  • Havi fizetés: 7,957 EUR, azaz jelenleg kb 2,172,000 Ft. Ez évente kb 26,067,000 Ft.
  • Ehhez még hozzájön 304 EUR naponta, ha a képviselő jelen van a plenáris ülésen (ami nem kötelező...), azaz naponta plusz 83,000 Ft. Mivel évente 60 plénáris ülés van, ez 4,980,000 Ft.
  • Havi juttatás asszistensek alkalmazására (4 asszisztensre van lehetőség): 19,709 EUR, azaz 5,380,000 Ft. Ez évente 64,567,000 Ft.
  • Évi juttatás utazási költségekre: 60,000 EUR, azaz 16,380,000 Ft.
  • Végkielégítés az 5 éves mandátum után (ezt „nyugdíjjnak” hívják hívatalosan): 394,000 EUR, azaz 107,560,000 Ft. 
Ha mindezt összeadjuk, az 5 éves mandátum végén 786,000 EUR, azaz 214,578,000 Ft a kis summa (270 Ft/EUR árfolyamon), amit felvehet egy európai képviselő juttatásaival együtt és ebben még nincs is benne a napi 304 EUR (azaz 83,000 Ft), ami „jár” minden napi jelenlét után a plenáris üléseken, de a többihez képest, ez már ugye aprópénz. Persze, a magyar EP képviselő fizetése adóköteles Magyarországon (a juttatások már nem), de a nemrég bevezetett egykulcsos 16%-os szja adó aligha jelent többet, mint egy szunyogharapást ilyen kaliberű jövedelem számára.


Mindezzel szemben, Magyarországon a felmérések szerint 3 millió ember él szegénységben, vagyis, a magyar társadalom egy harmada. De akár 3.5-4 millióról is beszélhetünk, ha ebbe a körbe soroljuk azokat is, akik a nyomor közvetlen fenyegetettségében élnek. Másfél millióra becsülhető ebből a csoportból azoknak a száma akik mélyszegénységben élnek, vagyis másfél millió ember ma Magyarországon a teljes kilátástalanság állapotába került és gyakran éhezik.

Források: 
mm

2011. március 4., péntek

MEGDÖBBENTŐ ÚJDONSÁG!!! - ha igaz..

Dr. Tullio Simoncini kutatási eredményei még inkább kihangsúlyozzák a gombák elleni védekezés fontosságát, melyet megelőzésként otthonról is végezhetünk a Zapperrel ill. tisztítókúrákon keresztül.

Amerikában bestsellernek számít az a könyv, amelyet dr. Tullio Simoncini római onkológus írt "A rák egy gomba?" címmel.

Évente tízmillió ember hal meg valamilyen daganatos betegségben. A nemzetközi hírű professzor nemrégiben Magyarországon járt, hogy beszámoljon a könyvében is leírt természetes gyógymódról, amely forradalmasíthatja a rákterápiát. Huszonöt esztendős onkológia tapasztalatai alapján Simoncini nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a rák nem más, mint egy fertőzés, amelyet gomba okoz. Az orvos évtizedekig gyermekrák osztályon dolgozott, ahol vizsgálni kezdte a daganatokat.

Azokat felvágva azt tapasztalta, hogy belül mindig fehérek voltak. Feltette magának a kérdést, egyáltalán mi a rák (ami még ma is egy misztérium, hiszen legalább száz teória létezik a mibenlétéről)? És mik az áttétek? S vajon mitől fehér a daganatok belseje?

Hosszas kutatómunka alapján arra következtetésre jutott, hogy a daganat "csak" egy tünet, s hogy a rákot gombák, pontosabban a Candida albicans okozza. Véleménye szerint, ha az ember ellenállóképessége megrendül, vagyis az immunrendszere legyengül, szervezetében mértéktelenül elszaporodnak az ott egyébként is jelenlévő gombák.

Simoncini a daganatok pusztítására egy újfajta természetes terápiát alkalmaz, sikerrel. Az agydaganat, a tüdő-, a mell-, a mellhártya, a hashártya-, a gyomor-, vastagbél-, a bőr-, a prosztata- valamint a húgyhólyagrák gyógyítására katéteren keresztül, infúzió formájában öt százalékos szódabikarbonátos oldatot juttat be a daganatot tápláló érbe, ezzel öblögeti, mossa a mellhártyát illetve, a hasüreget.

- A szódabikarbónás kezelésnek, szemben a hagyományos daganatellenes terápiákkal, semmilyen mellékhatása nincs - állítja a professzor, aki intravénás adagolással, napi ötszáz milliliter öt százalékos infúziót alkalmaz (hat napon át infúzió, amelyet hat nap szünet követ, és ez így folytatódik még négy-öt cikluson át). Szájon át adagolva egy hétig két kávéskanál szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva is segíthet. Ezzel párhuzamosan naponta ötszázalékos szódabikarbónás fürdést valamint naponta három-hat alkalommal öt százalékos szódabikarbonátos beöntést javasol.

Tullio Simoncini professzor szerint a szervezet méregtelenítése, gyors lúgosítása, a magas NaHCO3-koncentráció révén a gombák elhalnak, és az immunrendszerünk megerősödik.

Simoncini a bőr daganatos elváltozásainak, sőt a pszoriázisnak, amelyet tapasztalatai szerint szintén gomba okoz, gyógyítására is talált gyógymódot. Ez nem más, mint az érintett terület hét százalékos jódtinktúrával való ecsetelése. Az ötszázalékos szódabikarbónás, plusz glukózoldatos infúzió beadásával a leukémiás és agydaganatos gyermekeknél is kiváló eredményeket, gyógyulást ért el. A Simoncini-féle szódabikarbónás kezelést Amerikában, Németországban és Norvégiában már alkalmazzák.


http://www.curenaturalicancro.com/

2011. március 2., szerda

FOCI ÉS NEMZETI BÜSZKESÉG

2010-ben megjelent egy pszichológiai tanulmány, miszerint minél szegényebb egy nép, annál inkább növeli jóléti érzését a nemzeti büszkeség és annál nagyobb a társadalmi összetartás. Ugyanakkor, a tanulmány szerint, minél gazdagabb egy nép, annál kevésbé befolyásolja jóléti érzését a nemzeti büszkeség és annál nagyobb az individualizmus. Szegénység és gazdagság relatív fogalmak, ezért szubjektíven érzékelt szegénységről és gazdagságról van szó. A tanulmány 128 országban, 130.000 ember nyilatkozata alapján készült.

Mint tudjuk, az itthon élő magyar ember általában szegénynek érzi magát. Ezért, ha igazat mond a tanulmány, az átlag magyar ember jóléti érzését lényegesen növelheti az erős nemzeti büszkeség. Eszerint, érdemes a kormány számára olyan intézkedéseket hozni, amelyek megerősítik a nemzeti büszkeséget. Csak hogy az EU alapelvei éppen a multikultit, a kozmopolitánizmust és a „szabad piacot” dicsőítik, a nemzeti érdekek előnybe helyezését pedig ördögítik. Így hát, a szinte fanatikusan EU-kompatibilis magyar kormány számára marad az élsport és különösen a futball fejlesztése, mint „politikailag korrekt” nemzeti büszkeséget fejlesztő módszer.  

A nemzeti büszkeség az önbecsléshez kapcsolódik, az pedig arról szól, hogy „fontosnak-értékesnek”, érezzük magunkat mások szemében, ami által „fontosnak-értékesnek” érezzük magunkat saját szemünkben is. A bölcsek önbecslése nem igényli, hogy „fontosnak-értékesnek” érezzék magukat mások szemében, a nagyon bölcsek pedig magukat sem kívánják „fontosnak-értékesnek” érezni, de az átlagember számára ez bizony sokat jelent. Tudták is ezt ösztönösen a törzsfőnökök, királyok, császárok, ma pedig tudják a vezető politikusok. Tudja ezt valószínűleg jelenlegi nemzeti vezérünk is, aki a magyar élsportot és különösen a futballt kívánja fejleszteni, hogy a magyar ember büszke legyen a megszerzett kupákra és ebből kifolyólag nemzeti büszkeség öntse el szívét.

Valóban nagyon kell a nemzeti büszkeség és nem csak azért,  hogy jobban érezzük magunkat, hanem mert olyan erőt ad, ami nélkül aligha tudunk kikecmeregni a jelenlegi gazdasági és szellemi gödörből. Azonban, lehet-e néhány milliárd forinttal sikeressé tenni a magyar focit? Ha megnézzük a „kis” nemzeteket (Dánia, Hollandia, Horvátország, Norvégia, Portugália, Skócia, Svájc…) akik nálunk jobban fociznak, játékosaik nagyon büszkék nemzetükre és ezért is képesek lelkesen helytállni a „nagy” focinemzetek tapasztaltabb, de gyakran kevésbé lelkes sztárjátékosaival szemben. Talán a magyar élfocistáknak kellene először visszanyerniük nemzeti büszkeségüket, hogy sikereiken keresztül képesek legyenek azt átadni a szurkolóknak…

Akárhogy is alakul a magyar élsport fejlesztése, focigólok valószínűleg nem lesznek elegek talpra állítani a magyar nemzeti büszkeséget. Ez csak ott működhet, ahol a férfiak nagy része focirajongó, mint például Dél-Amerikában vagy Afrikában. A magyar nemzeti identitás túl kifinomult ahhoz, hogy sportgyőzelmekkel tudjon betelni a nemzeti büszkeség. Lehet-e nemzeti büszkeség, ha megálázva érzi magát egy erős nemzeti identitással rendelkező nép? Ugyanis, az átlag magyar ember úgy érzi, hogy munkája nincs megfizetve, hogy átverik a politikusok, akik ráadásul hozzá képest aránytalanul sokat keresnek, hogy semmibe veszi őt a multinacionális cég akinek gürizik (mármint amikor van állása), hogy a sok befizetett adó ellenére egyre hiányosabbak az állami szolgáltatások, hogy az ember értékét a profit és a vagyon határozza meg, stb. Lehet-e nemzeti büszkeség, ameddig a magyar ember nem lát tiszteletet politikusai szemében és nem érzi, hogy munkája meg van becsülve, hogy a törvény előtt valóban mindenki egyenlő?

A „Liszaboni Szerződés” rendszerén belül, amely a „tőke szabad áramlását” és a multinacionális cégeket uszítja a népekre, nem látni miként számíthatnánk mostanában több munkahelyre és tisztességes munkabérekre, illetve ember és nem profitközpontú társadalomra. Azonban már attól is erősebb lenne nemzeti büszkeségünk, ha politikusaink leszállnának a magas lóról és több tiszteletet mutatnának felénk. Jelenleg Magyarországon egy több éves tapasztalattal bíró, nagy tudású mérnök fizetése ritkán haladja meg a (bruttó) 4-500.000 forintot. Mivel nem dolgozik többet a politikus és nem is hasznosabb a társadalom számára, miért haladja meg gyakran kereslete a millió forintot, nem is beszélve a természetbeni juttatásokról? Ha a mérnököt lapátra teheti munkaadója, mert nem teljesít jól, miért van ez másképpen a politikusok esetében? Egy futballstadion építése több milliárdba kerül és ez önmagában még nem hozza vissza az „arany csapatot”, vagyis semmivel sem növeli a nemzeti büszkeséget. Ha viszont a politikusok lemondanának az aránytalanul magas jövedelmeikről, tiszteletet mutatva a sovány munkabérből és gyakran reménytelen munkanélküliségbe ragadt magyar ember felé, illetve szolidaritást vállalva velük, akár büszkék is lehetnénk rájuk és még az államháztartás is jól járna. A nemzet, aki büszke vezetőire, büszke önmagára is.


mm               

A kormány huszonhat pontja

EGÉSZSÉGÜGY

1. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
2. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintnyi forrást tartalmaz egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni erre. „A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze." Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, „a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni." Ehhez meg kell vizsgálni, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét. Az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére vagy akár tömegsportprogramokra.
OKTATÁS
3. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket.
4. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
5 . 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
Rendelkezésre álló forrás: az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre.
Az új közoktatási törvény az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítja le. „Föl kell kínálni a fiatalok számára, hogy választhassanak, folytatni kívánják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak." Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába, mert „nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől, eseti döntéseitől".
A felsőoktatási rendszerben is tervszerűen érvényesíteni kell az államadósság csökkentését. Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítják meg, a képzés belső összetételéről szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket.
Lapunkat úgy tájékoztatták: az általános iskolák „államosítása" már eldőlt, de a finanszírozási kérdések „még nem tisztultak le", ezért csúszik a bejelentés.
NYUGDÍJ
6. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására.
7. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.
8. 2011. július 1-jéig a közigazgatási tárca megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
9. 2012. január elsején hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével -, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is.
MUNKA
10. 2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat.
11. 2011. július 1-jéig megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
12. 2012. január 1-jéig méltányos módon felülvizsgálják a korábbi rokkanttá minősítéseket. 13. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forint forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.
A jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, amellyel Magyarország sereghajtó az EU-ban, tíz éven belül 70 százalékosra emelik.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
14. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
15. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, megkezdődik a közösségi közlekedés konszolidációja, aztán új díj- és kedvezményrendszer lép életbe.
16. 2013. január elsejétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
17. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forintot tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra. Így az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását is.
VÁLLALKOZÁSOK
18. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséshez vezetnek.
19. 2011. december 31-ig a közigazgatási tárca megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárásokat felgyorsítják.
20. Az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintot tartalmaz vállalkozásfejlesztésre és a vállalkozások támogatására.
MEGÉLHETÉS
21. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a BM kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
A devizahitelek törlesztése sok család esetén már a megélhetést fenyegeti. A védelmükben fontos, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány például hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket.
ÁLLAM
22. Az állami vezetők, miniszterek szabadsága évi negyvenről húsz napra csökken mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
23. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának mértékét a 2011-es szinten, mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
24. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. A terv szerint az új alkotmány közpénzügyi passzusai az államadósság maximumát a hazai össztermék 50 százalékában határozzák meg.
25. 2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. A közbeszerzésből kitiltják az offshore cégeket.
26. 2014-től kétszáz fős lesz az Országgyűlés.